Eger - hetilap, 1881

1881-04-14 / 15. szám

148 — Az egri polgári lövész-társulat f. év április 17. délutáni 3 órakor a városház nagy termében közgyűlést fog tartani, melyre a részvényes tagok ezennel tisztelettel meghivatnak. Tárgy : a sza- vazatszedö küldöttség és a számvizsgáló bizottság jelentése, végre az april utolsó vasárnapján megkezdendő czéllövészet iránti intéz­kedés. — Az Egerpatak szabályozása is végrevalahára a megtestesü­lés stádiumába lépett, a mennyiben hétfőn már hozzáfogtak a belső­malmi zugó körüli kerteknél a czölöpök leveréséhez. — A 65. számú ezrednek a gymnasium-kaszárnyában állomá­sozott 4 százada kedden hagyta el városunkat, hogy Boszniában a 60-ik sz. ezredet fölváltsa. — Az országos magyar képzőművészeti társulathoz egy egri „rendes tag“ azon kérdést intézte: „A vidéken lévő rendes tagok­nak mikor fog praesentáltatni az 1881-re szóló nyugtatvány ? — És azok mikor jutnak a jutalomképek birtokába? A fővárosban lévő rendes tagok már másfél hónappal ezelőtt kapták meg! Másfél hónap alatt nem expediáltathattak a vidékre is?!“— Mely kér­désre az orsz. magy. képz. társulat titkára azon kéréssel kereste meg Sajóssy Alajos, derék művészünket, hogy az egri tagok meg­nyugtatásául hirlapilag tegye közzé: a késedelem fő oka az, hogy a mülapok lenyomatai eddig csak lassankint szállitattak a sokszo­rosító intézettől. A budapesti tagok illetményeit azért kézbesítették, hogy azok a tavaszi tárlatot látogathassák. A vidéki tagok illet­ményei legközelebb fognak kézhez szolgáltatni. — Egy alispáni jelentés, Hevesmegyének 1880. évi állapotát tünteti elő s képét nyújtja a múlt év közigazgatási, közmivelődési, egészségügyi, társadalmi stb. mozzanatainak. — Benne a követke­ző fontosb adatok fordulnak elő: 1880-ban négy rendes és egy rendkívüli közgyűlést tartott a megye, melyekben összesen 384 ha­tározat hozatott; községi és körjegyzői szigorlatot tett 17 egyén, képesítő okiratot nyert 16; a megye az országos képzőművészeti társulat részére 10 éven át, évenkint 250 irtot adományozott; az Egerben létesitendö állandó színház alaptőkéjéhez pedig 2500 írttal járult. Tanköteles gyermek volt a megyében 33.647; tehát 724-el több, mint 1879-ben ; népiskola van a megyében 194; iskolába nem járt 7070 tanköteles gyermek vagyis az összes tankötelesek számának 21.31. százaléka; a tanítók összes száma volt 291; a megyebeli iskolák összes jövedelme 129.819 forint; az árvák létszáma volt 20.241, — összes vagyonuk pedig 2,536,257 frt 27 kr.; az iparo­sok száma 2422, a kereskedőké 566; — pénzintézet van a me­gyében összesen 9, nyomda 5; hírlap és folyóirat 5. — Vass Imre és társai recski lakosok Tatár Endre csizmadia mesternél szívességből éjjeli szállást találtak, de a szívességet avval hálálták meg, hogy eltávoztukkor egy pár csizmát és harapófogót is magukkal vittek. — „Hazafi“ Veray János, mint a nekünk felmutatott nyug­tákból láttuk, az egri nöegyleteknek egyenkint 1 frt 50 krt, a tűz­oltóknak 3 frtot ajándékozott. — Ihász Dániel 1848—49. magyar honvéd ezredes, s Kos­suth Lajosnak hü kísérője, e hó 10-én Collegno al Baracconeban meghalt. Ritka becsületességü, vitéz és szerény ember volt. Béke poraira! — Kulifai Ede, a budapesti nemzeti színház altitkára, mély érzésű költő s volt hirlapiró, lelkes hazafi s igen kedves ember, kö­zelebb elhunyt: özvegyet és egy árvát hagyva maga után. Élte vi­rágában — 42 éves volt — ragadta el a halál. Nyugodjék békével ! — Szegednél a Tisza vízállása már csaknem egy lábbal ma­gasabb, mint 1879-ben april 13-án a nagy catastropha előestéjén. Tekintettel erre s azon körülményre, hogy Budapestet is folyó évi márcziusban minden jégtorlódás nélkül árviz-veszély fenyegette ; több lap — köztük az „Ellenőr“ — czikkeket szentel a kér­désnek, különösen azon óhajtást fejezvén ki, hogy már valahára a szakértők álljanak elő oly javaslatokkal, melyek keresztülvitele által az ily veszélyek megszüntethessenek. — Az adó befizetésére czélszerü uj mód lép életbe, mely által a felék elkerülik az eddigi sok idővesztegetést. Jövőre az adót e czélra kibocsátandó póstautalványuyal lehet beküldeni az adóhiva­talba. A vevény félesztendeig nyugtatványul szolgál; ha a fél ez idő alatt nem kapta meg az adóhivatali nyugtatványt, rekla­málhat. — A népszámlálás szerint az összes szaporulat 193402 lélek­re vagy is 1.25°/0-ra rúg. Az összeszámolás szerint a magyar szent korona területének népessége 15 millió 610 ezer 720 lélek. Orszá­gunk tehát háromszor oly népes, mint Románia, felényivel kisebb népességű Augolországnál. — Kassán a rendőrség vizsgálatot tartott a kereskedőknél s lefoglalta a petróleumot, ha az tisztátalannak és gyúlékonynak talál­tatott. Okot erre az szolgáltatott, hogy egy idő óta lámparobbanás következtében számos szerencsétlenség történt. A kereskedők oda nyilatkoztak, hogy a robbanó tisztátalan petroleum Gallicziából kerül s hogy azt valóságos amerikai petroleum helyett küldik nekik ! Er­re nem ártana nálunk is figyelmet fordítani. — A magyar országos bank megtartotta alakuló közgyűlését. Az új pénzintézet részvénytőkéje 20 millió aranyforint, melynek fele befizettetett. Lónyai Menyhért gróf megnyitotta az ülést, és constatál- ta, hogy a részvénytöke összes aláírói jelenvannak és a befizetés megtörtént. Erre a közgyűlés elfogadta a bemutatott alapszabályter­vezetet. Megválasztatott elnökké Lónyay Menyhért gróf; igazgatókká: Bánfiy Béla gróf, Beimel Jakab, Beretvás Endre, Eszterházy István gróf, Frölich Gusztáv, Hahn S., Heller Gábor, Latzkó Antal, Leeb Péter, Skene Ágoston, Szapáry István főispán és Ullman M. G. — A magyar g.-kath. püspökség székhelyéül Nagy-Kállót em­legetik, s Nagy-Kállóban élénk mozgalom indult meg a püspöki székhely elhelyezhetése végett. A régi megyeházat ez esetben dí­szes és imposans püspöki palotává alakítanák át. — — Az amerikai sertéshús behozatalának megtiltása ellen a bécsi amerikai követ óvást tett. A követ kifejti jegyzékében, hogy e rendelet, melyet kibocsátása előtt nem közöltek az Egyesült-Ál­lamok kormányával, egy igen fontos amerikai kereskedelmi czikk- re vet tilalmat. E tilalom kizárólag csak az amerikai czikket sújt­ja s más országok termékeire nem terjesztetik ki, mely eljárás be­le ütközik az 1829-ben Ausztria és az Egyesült-Államok között kö­tött szerződésbe. — A bukaresti magyar gyarmat küldöttség által tisztelgett Románia uralkodópárjánál, szerencsét kívánva ezeknek a királyi czimhez, melyet legközelebb fölvettek. Károly király örömét fejezte ki ezen figyelemért, hangsúlyozván, hogy mi sem annyira kívána­tos előtte, mint a magyar nemzettel való legszorosb barátság. — Földrengés pusztított e hó 4-én a kisázsiai partnál levő Khiosz szigetén, melynek 40,000 lakója felében török. Harmincz helység elpusztult és a romok alá temetett áldozatok számát 4 ezer­nek mondják. — Nyári menetrendek. Az osztrák-magyar vasúti kötelékhez tartozó társulatok képviselői uj nyári menetrendet állapítottak meg, a mely májushó 15-én lép életbe. Ugyanezen alkalommal megem­líthetjük, hogy a magyar kir. közlekedési miniszter felhívására, több magyar vonalon már a nyári menetrend életbeléptetésével egyidejű­leg omnibusz-vonatok is fognak szerveztetni. — Eufrates vidékén pestis lépett föl; de nem terjed, a mi az ottomán hatóságok és az egészségügyi tanács intézkedéseinek érde­me. Dr. Zitier felügyelő adatai szerint márcz. 19—26 hetében 224 en betegedtek meg Nedserben, a kik közül 157 halt meg. Dsárá- ban 12—15 ember hal meg naponkint, és eddig 1200 lakos közül 350 áldozatot ragadt el ez a betegség. Dr. Zitter ideiglenes kórhá­zat rendezett be Nedserben; a betegek ruháit elégetteti, a házakat, a melyekben pestises beteg volt. kiüritteti és mindent megtesz a szigorú elszigetelés kedvéért. A pestises vidéket körülzáró vonal teljesen megfelel czéljának. — A vasúti dijak felemelése. Az 1881. évi LXI. t. ez. értel­mében a vasúti társulatok magasabb szállítási adót kötelesek fizet­ni, miért is az osztrák-magyar vasúti igazgatóságok úgy segítenek magukon, hogy f. é. ápril 1-sötöl kezdve minden vonalaikon a személy-, utipodgyász-, gyors- és teheráruk díjtételeit aránylagosan felemelik. — Virányi Ignácz, kecskeméti föreáltanodai tanár, a követ­kező előfizetési felhívást bocsátotta közzé: „Barátaim unszolására elhatároztam, hogy egyes felolvasásaimat összegyűjtve egy füzetben kiadjam. Tartózkodom a szokásos höhótól ; nem Ígérem, hogy uj világrenditö eszméket fogok szellőztetni, hanem igenis hiszem, hogy t. olvasóimnak eléggé érdekes és kedélyes olvasmányt fogok nyújt­hatni. Munkám nehány hét múlva „Virányi Ignácz összegyűjtött felolvasásai“ ezim alatt jelenik meg kővetkező tartalommal: 1. Em­lékbeszéd Toldy Ferencz fölött. 2. Közönségünk és a dráma. 3. Va­lami a nöemancipátióról. 4. A modern szabadelvüség. 5. Tanulmány Petőfiről.— Előfizetési ár 1 frt. Gyűjtőknek 10 példány után egy tisz- teletpéidánynyal szolgálok. Kérem a megrendeléseket april hó vé­géig hozzám beküldeni, hogy a nyomatandó példányok száma iránt tájékozva lehessek. Kecskeméten, 1881. márczius hó 28-ikán. Virá­nyi Ignácz áll. főreáliskolai rendes tanár.“ — Ajánljuk ezen előfize­tési felhívást t. közönségünknek szives figyelmébe. Nevezett Virányi (volt Blumenfeld) tanár egri születésit és szép irodalmi tehetség­gel bir. —- Gabnapiaczunk forgalma a múlt heti jelentés óta nem válto­zott, az árak is ugyanazok: Tiszta búza 10—11, rozs és kétszeres 9—9.50. kukoricza 5.50—5.60. árpa 6.50—7, zab 5.10 — 5.20. Felelős szerkesztő: IDr. István. Lapunk mai számához féliv hirdetés-melléklet van csatolva.

Next

/
Thumbnails
Contents