Eger - hetilap, 1881

1881-04-07 / 14. szám

135 — Egy sajátszerii vendége van Egernek. Az a bizonyos „Ha­zafi“ Verray János „népköltő“ az ó-kaszinóban hétfőn este „elő­adást“ tartott „nagyszámú“ közönség előtt. A befolyt 5 frtból 3 frtot a helybeli árvaház javára szánt. Következő „előadását“ a tűzoltók javára rendezi. — A debreczeni ipar-mü-kiállitás iránt — mint értesülünk — országszerte már is nagy érdeklődés mutatkozik; e kiállítás, mely főleg az ifjú iparosok munkaképességéről s szorgalmáról van hivatva tanúbizonyságot tenni, meg is érdemli, hogy az iparos­osztály által melegen karoltassék fel. — Az önálló iparosok kö­réből is már számosán közremunkálnak a kiállítás sikerülésére; minélfogva csak örömünknek adaatunk kifejezést, hogy a munkás osztálynak újabban alkalma nyilik bebizonyíthatni, miszerint ké­pesség és szorgalom nála nem hiányzanak. A debreczeni iparmü- kiállitás határnapjai következők: bejelentések elfogadtatnak 1881. julius 1-éig; a tárgyak beküldendők julius 20-tól augusztus 10-éig; megnyitás augusztus 20-án. — II. Rákóczi Ferencz szülőházáról Írják: S.-A.-Ujhely tő- szomszédságában van az a nevezetes épület, mely hajdanta négy­szögben kiépített, vízzel körülvett, fölvonó dobogóval ellátott csi­nos várkastély lehetett. II. Rákóczi nővére, Rákóczi Julia gróf Aspremontné utáni örökösödési jogon, gr. Erdödy Agatha, Széchenyi Jánosné grófné birtokában van. A történelmi nevezetességű szoba az uradalmi kasznár lakása. Ezen épület márványtáblával fog el­láttatni, mely röviden azt fogja jelezni, hogy itt született II. Rá- kóczy Ferencz. — Községek névváltoztatása. A belügyrainisterium elrendelte, hogy Trencsénmegye területén Hricsó-Bodhrágy, Yrtizsa, Drjenove, Jablonove, Alsó-Hlboke, Plevnik, Vág-Teple és Felsö-Hlboke köz­ségek jövőre Kricsó-Váralja, Farkasd, Somfalu, JabloDÍalva, Alsö- mélyesd, Pelvás, Vág-Héve és Felsö-Mélyesd néven neveztessenek. — Budapesten, Révay testvérek kiadásában legközelebb kö­vetkező czimií munka fog füzetekben megjelenni: „Gróf Széchenyi Béla keletázsiai utazása India, Japan, China, Tibet és Birma or­szágokban az 1877—1880 években.“ (200 fametszettel.) Irta Kreit- ner Gusztáv az expediczió tagja. A mü 30—31 füzetben fog meg­jelenni : egy-egy füzet ára 30 kr. Az első füzet legközelebb fog kiadatni. Azontúl rendesen minden hóban megjelenik két füzet. Elő­fizetések már most fogadtatnak el. Előfizetési ára egész évre pos­tai bérmentes küldéssel (26 füzet) 7 frt 80 kr.; félévre (13 tüzet) 3 frt 90 kr. A munka füzetekben minden rendes hazai könyvke­reskedés utján rendelhető (meg. — Az Egyesület-Államok budapesti konsulja, legközelebb ily tartalmú jelentést küldött be kormányához: „Magyarországot, úgy tekintették ezelőtt, mint Európa magtárát s valóban áldott or­szág is; sok ideig ellátta a kontinenst és Angliát azon termények­kel, melyekben ezek hiányt szenvednek; különösen a mi a házát és lisztet illeti, az európai piacz ura, monopolizálója volt. Ez két­ségbe nem vont tény volt hosszú időn át, úgy, hogy a nép bizton­sága érzetében nyugalomnak engedte át magát; de most felrázatott álmából a gabnatennényeknek azon roppant özöne által, melylyel Amerika Európát elárasztotta. Lassanként elvesztik a talajt az euró­pai piaczokon, s igen lassan találnak orvoslást e csapás ellen, mert a gabonakereskedés módja Magyarországon sokkal költségesebb, semhogy képesek volnának olcsó gabnát szolgáltatni.“ — Az „ Országos törvénytár“ szerkesztősége tudatja azt, hogy a törvénytár, törvénygyűjtemény és rendeletek-tára, három évig a „pesti könyvnyomda-részvénytársaság“-nál jelenik meg és bizo- mányképen való elárusitásával ifj. Nagel Otto budapesti könyvke­reskedő bízatott meg. Ezentúl tehát csak azon törvénytár, törvény­gyűjtemény, illetve rendeletek-tára tekintendő az 1880. évi Lili. t.- czikk alapján államilag előállított kiadásnak, mely a „pesti könyv­nyomda-részvénytársaságnál“ fog megjelenni 8 a melynek czimlap- ján nyomtatva az állam czimere és ezen megjegyzés áll: „kiadja a m. kir. belügyminisztérium.“ Az 1880. évi Lili. t.czikk rendelkezé­seinek ellenére jogosulatlanul kiadott vagy áruba bocsátott kiadvá­nyok pedig, a m. kir. belügyminiszter által az idézett törvény 7. §-a értelmében, közigazgatásilag le fognak foglaltatni. — Táborszky és Parsch nemzeti zenemű-kereskedésében Bu­dapesten megjelent : „A toborzás“ Rátkay László eredeti népszín­művének legkedveltebb dalai: 1. Gyöngyvirág a bokor alján . . 2. Zöld leveles koszorú . . 3. Kék csillaggal van tele . . 4. Harmat van a faluban. 5. Barna kis legénynek . . 6. Haj! egyszer egy kis menyecskének . . 7. Haris szállong künn a réten. 8. Síkos a hó. Énekhangra zongora kísérettel (vagy zongorára külön) alkalmazta Erkel Elek. Ára 1 ft 50 kr. — Az „ Orient“ czimü képes vállalatból, melyről már egyszer szólottunk, megjelent a 3-ik s a 4-ik füzet. Egy füzet ára 30 kr; az egész munka 30 füzetre fog terjedni, kiadója Hartleben A. — Epi­rus, Thessalia s Maczedonia van az említett 3. s 4-ik füzetben ismer­tetve; a szöveg közt érdekes képek vannak. — Demjén kolozsvári könyvárusnál megjelent: franczia né­gyes, a „Gólya-király“ czimü operettből, zongorára alkalmazva. Szerzé báró Bánffy György. Ára 60 kr. — Gabnapiaczunk forgalma a múlt heti jelentés óta nem válto­zott, az árak változtak: Tiszta búza 10 11, rozs és kétszeres 9—9.50, kukoricza 5.50—5.60, árpa 6.50—7, zab 5.10—5.20. Közgazdaság. Lapunk mai számához mellékelve találják tisztelt olva­sóink az első magyar általános biztositó társaság 1880. évi zár­számadását és mérlegét. A szilárd alapon nyugvó hazai intézetek barátai örömmel fogják azokat olvasni, s mi is örömmel és mege­légedéssel emeljük ki azoknak több részét, melyek megczáfolhatlan számokkal tüntetik elő azon szilárd alapot, melyen ez első rangú hazai intézetünk nyugszik. Ugyanis mig a társaság a múlt évben, mely fennállása óta üzletére nézve a legmostohább volt, 4.090,680 frtot és 44 krt fize­tett ki kártérítések fejében, addig egyre emelkedő bevételei, telje­sen befizetett alap- és tartalék-tökéi folytán 820,694 frt és 79 krnyi jövedelmet mutatott fel. Ez eredmény csakis az egyre növekedő bizodalom és azon körülménynek tulajdonítható, hogy a közönség a biztosításnak csakis az első magyar általános biztositó- társaság által életbe léptetett és csakis általa életbeléptetbetett módját, t. i. az első ingyen-évvel összekötött 6 évi biztosítást nagy rokonszenv- vel fogadta el, annyira, hogy a csupán ezen 6 éves biztosítások után a múlt évben eredményezett díjbevétel 2.497,022 frt 14 krra emelkedett. Ez összeg, valamint az 1879-ben szerzett dijváltók min­den megterhelés és levonás nélkül a következő évek javára esik. Minthogy azonban ezen koczkázatok után az első évben készpénz- dij-fizetés nem teljesittetik, az ezen koczkazatok fedezésére a múlt évi közgyűlés intézkedése értelmében az ezen czélra visszatartott 586,835 frt 57 krnyi összegből, a dijváltók összege egyhetedének megfelelő rész vétetett igénybe a jelen zárszámla javára. Csak egy hetedrész pedig azon okból, hogy ezen hat éves biztosításoknak a hetedik üzletévre is kiterjedő koczkázat részéért annak idejében a megfelelő fedezet meg legyen. A tűz- jég- és szállitmány-üzleti kész­pénz díjbevétel .... 4.775,634 frt 70 krt tett. E bevétel 1879-ik évben . . . 4.720,315 „ 45 „ volt, e szerint emelkedés . . . 55,319 frt 25 kr., mely összeg azonban, ha az első ingyen-éves biztosítások azok lényegének megfelelöleg egy hatodrészét számba vennök, vagy 500.000 frt. díjtöbbletre emelkednék. Hasonló emelkedésre találunk az életbiztosítási üzletágban, a múlt évben szerzett tökebiztositás a 15.600,000 frtot jóval meg­haladván, úgy, hogy a törlések és esedékessé vált biztosítások le­vonása után 1880-ik év végével az érvényben álló biztosítási összeg 41.804,445 frt 21 krra emelkedett. így emelkedett az életosztályban a díjtartalék is, mely 1879-ik év végével kimutatott 6.133,922 frt 28 krról 7.228,749 frt 55 krra növekedett. Ez osztálynak 231,311 frt 23 krt tevő nyereménye annál tetemesebbnek mondható, mint­hogy az üzletág összes szerzési költsége a lefolyt év terhére Íra­tott és nem osztatott fel a következő évekre, mely eljárását az első magyar biztositó társaságnak a legszilárdabb társaságok közül is is vajmi kevesen követték. Az igazgatósági jelentésnek a vagyon- elbelyezésre vonatkozó részéből az érdekelt felek a legnagyobb megnyugvással értesülhetnek a felöl, hogy a társaság vagyonának értékpapírokba fektetett és 9.266,977 frt 29 krt tevő ingó részéből 8.200.000 frt záloglevelekbe, s a többi csekély rész elsőbbségi kötvényekbe ruháztatott és habár a záloglevelek börzei értéke ne­vezetes árhullámzásoknak nincs is kitéve, a társaság mégis az ár- különbözet fedezésére alkotott külön tartalékát is mindegyre gya­rapítja, úgy hogy az a múlt év végével 241,544 frt 25 krra emelkedett. Az igazgatóságnak lapunkban is megjelenő jelentését olvasóink figyelmébe ajánlva, miután a társaságnak köszhasznu czélokra tett legújabb adományai már elébb szólottunk, még csak azt említ­jük meg, hogy a társaságnak a gazdatisztek képeztetése czéljából kitűzött tetemes évjáradékai, mint a vidékről értesittetünk, a gaz­datisztek és birtokosok körében nagy sensátiót okoztak. Felelős szerkesztő: IDr. ZEflIss István.

Next

/
Thumbnails
Contents