Eger - hetilap, 1881

1881-03-31 / 13. szám

118

A közigazgatási bizottság részéről Egerben 1881. márczius 7-én tartott ülés jegyzőkönyvének részes

kiírása.

Dr. Albert Ferenc* kir. tanfelügyelőnek, mint a népszámlálási anyag felülvizsgálatával megbízott bizottsági tagnak a felülvizsgálat eredményéről szóló végjelentése és kimutatása. Ezen oly nagy szorgalom, lélekfeszitö gondosság, mindenre kiterjeszkedö pontosság és a legapróbb részletekre is világot vető szabatossággal összeállított jeles munkálat a szükséges számú példányokban kinyomatni s a féléves alispáni jelentéssel a megyei bizottság elé terjesztetni és minden megyebizottsági tagnak megküldetni rendeltetik; a munkálat szerzőjének s kitűnő szakférfiúnak pedig a felülvizsgálat fáradságos és áldozatos teljesítése- s az oly becses végjelentés és kimutatás beterjesztéseért köszönet és elismerés nyilvánittatik. Az •/. alatti kimutatás, mely a betöltött házi gyűjtő lajstromok és számláló lapok számait tünteti föl, az országos statisztikai bivafalnak megküldetik, s az Aldebrő, Rbéde és Bátor községekben észlelt feltűnő népszámapadás okairól a jelentés bekivántatik. Miről Albert Ferencz biz. tag tudomás 8 az alispán további intézkedés végett értesittetnek, egyúttal a megyei hivatalos lapban is közhírré tétetvén.

A földmivelés-, ipar- s kereskedelemügyi ministernek körrendeleté a törvényhatóságokhoz, a phylloxera rovar elleni védekezés hathatósabb volta érdekében.

Az 1880. II. törvényczikkben nyert felhatalmazás alapján és az országos phylloxera bizottság meghallgatása után a következőket rendelem el: 1) A phylloxera rovar leküzdésének egyik fő feltétele az lévén, hogy a baj minél kisebb tért foglaljon el, tehát idejekorán észrevétessék, szükséges, hogy a szőlők folytonos és szigorú felügyelet alatt álljanak és szükséges, hogy a ministerium intézkedéseinek végrehajtása czéljából a kellő közegek mindenütt rendelkezésre legyenek. E czélból utasítom a törvényhatóságot, hogy amennyiben a megye területén levő szölömivelés terjedelme, illetőleg egyes járásokban való kiválóbb fontossága, vagy a phyl- loxera-vész közelsége igényli, egy a törvényhatóság első tisztviselőjének elnöklete alatt állandóan működő pbylloxera-bizottságot küldjön ki, mely első sorban a szőlőtulajdonosokból és a természettudomány szakembereiből alakíttassák. E phylloxera-bizottság a phylloxera-vész tekintetében kiadott rendeletek és utasítások végrehajtása iránt azonnal intézkedik, elnöke azonban a törvényhatóság közig, bizottságának a tett intézkedésekről utólagosan jelentést tenni tartozik. 2) A phylloxera-bizottság a szőlővel miveit területek terjedelméhez és felvételéhez képest a törvényhatóság területén egy vagy több oly kiterjedésű járást alakit, mely felett egy egyén kellő felügyeletet gyakorolhat. Minden ily járásra a törvényhatóság egy-egy phylloxera biztost hozzon javaslatba, ki is megbízatását innen nyerendi. E biztosoknak phylloxera vizsgálatban jártasaknak kell lenniök, mi végből esetleg phylloxera lepett területen beokta- tandók lesznek. Föladata lesz a biztosoknak: a) a szőlők felülvizsgálata; b) ha phylloxera jelenlétét felfedezik, rögtöni jelentéstétel:

a) az alispánhoz; b) a járási szolgabiróhoz; c) ministeriumhoz; c) az elrendelt intézkedések elzárolás, szénkénegezés sat. végrehajtása. d) phylloxera-bizottságok alakítása mindama községekben, melyek több, mint 300 kát. hold szőlővel bírnak, vagy ha kevesebbel is, de hol ez iránt hajlandóság mutatkozik és értelmesebb egyének találtatnak. A phylloxera biztos állása tiszteletbeli, tényleges dologi kiadásai azonban a törvényhatóság illető közegének igazolása esetében a földm., ipar- és kereskedelemügyi minisztérium által megtéríttetnek. 3) Minden község elöljárósága szigorúan utasítandó, hogy éven kint junius hó 10 és 25-ike közt a határban levő összes szőlőket, úgy szőlőtőkékkel beültetett kerteket egy községi tanácstag, a hegymester és a község egyik-másik értelmesebb szőlőtulajdonosának kíséretében bejárja, s a bejárásról, úgy annak eredményéről, t. i. hogy gyanús beteges tőkék találtattak-e? a szbirónak legkésőbb junius 30-áig jelentést tegyen. Hol községi phylloxera-bizottságok vannak, ott az elüljárósága határbejárásról a bizottságot értesíteni és a bejárást a bizottság kiküldötteinek közbejöttével teljesíteni köteles. 4) A községi elöljáróság köteles továbbá őrködni a felett, hogy mindenütt ott, hol szőlőhegyi tanács van, ennek tagjai szölökerülök és pásztorok, valamint vinczellérek a phylloxera rovar elterjedésének vészes következményeiről kellően tájékozva legyenek, egyszersmind az alkalmazandó összes óvintézkedésekről a legkiterjedtebb módon tudomással bírjanak; a vész elhurczolást gátló intézkedéseket megtartsák, s a szölömunkásokkal is megtartassák. 5) A szbiró felelősség terhe alatt köteles őrködni a felett, hogy a bejárás a kiszabott időben minden községben megtörténjék. Az összes községekből beérkező jelentéseket öszszefoglalni és legkésőbb julius 15-éig az alispánhoz beterjeszteni tartozik. Ha a járásban biztos működik, a jelentés másolatban evvel is közlendő. 6) A járásbiztosok feladata lévén a szőlők felülvizsgálata, ezek is a szükséghez képest időközben is tett jelentéseiken felül minden évben julius 15-éig legkésőbb jelentést tartoznak tenni arról, hogy a szőlőket minő állapotban találták, az elüljáróságok által -tett bejárásokról minő hiáoyt vagy mulasztásokat tapasztaltak. 7) A törvényhatóságok úgy a szolgabiróknak a határjárásokról szóló, mint a biztosok jelentéseit legkésőbb julius 30-áig a ministeriumhoz tartoznak bemutatni. 8) Minden szőlő és kerttulajdonos tartozik megengedni, hogy a községi elüljáró a határjárásokra kitűzött, továbbá a járási phylloxera biztos, a megyei és községi phylloxera-bizottságok tagjai, végül a ministerium által kiküldött közegek a szőlőkbe és kertekbe bármikor, a szölöérésének idejét kivéve, beléphessenek, azokat megtekinthessék és ha szükségesnek látják, egyes tökét kiáshassanak. 9) A szölöveszszönek, úgy a simának, mint gyökeresnek, egy község határából a másikba való szállítása továbbá is szigorúan tiltatik.

A jelen rendelet, nevezetesen annak 3. és 4. pontja ellen vétő községi elüljárók, tehát azon elüljárók, kik a felügyeletük alá helyezett terület átvizsgálását hanyagul vagy éppen nem teljesitik, s a vész elburczolását gátló intézkedések megtartását kellő figyelemmel nem kisérik, az 5. pontbeli kötelezettségnek meg nem felelő szolgabirók, tehát azok, kik kellő pontossággal nem örködnek a szőlők bejárásának idejében leendő eszközlése felett, s az erről szóló jelentések beterjesztését elmulasztják; a 8. pont ellenére a szőlők és kertek vizsgálatának ellenszegülő vagy azt akadályozó tulajdonosok ; 9. pont ellen vétők, tehát azok, kik szölövesszöket csempésznek, vagy kik a csempészést bármimódon elősegítik; átalában pedig azok, kik az e tekintetben kiadott vagy kiadandó rendeletek ellen bármimódon vétenek: az 1880. II. t. ez. értelmében 100 írtig, ismétlés esetében 200 írtig terjedhető pénzbírsággal esetleg megfelelő elzárással bűntetteinek.

A budapesti tenvészállat-vásár szabályzata.

I. A földmivelés-, ipar- és kereskedelemügyi k. minister a szarvasmarba- és juhtenyésztés előmozdítása érdekében Budapesten folyó évi május hó 6., 7., 8. és 9. napjain szarvasmarha és juh- tenyészállatokból vásárt tartat.

II. A vásár czélja az, hogy a tenyészállatokat venni szándékozók a jelesb állatok beszerzési forrásaival megismerkedjenek, hogy a vásárláshoz kívánatos választékkal rendelkezzenek, viszont, hogy az eladok állatjaikat nagyobb számú vevővel megismertethessék, egyszóval, hogy a tenyészállatok adás-vevése megkönnyítetvén, ez által azok tenyésztése és terjesztése elömozdittassék.

III. A tenyészállat-tulajdonosoknak a vásárban való részvétét fokozandó, a földmivelés-, ipar- és kereskedelemügyi kir. minister a jelesb tenyészállatok díjazására az alább irt pénzbeli jutalomdijakat engedélyezte.

IV. A vásár és kiállítás rendezésére az e végre felkért országos gazdasági egyesület közbejöttével egy vásárrendező bizottság alakíttatott, mely Budapesten a Köztelken székel.

A vásár Budapesten a fővárosi marhavásártéren tartatik.

V. A vásár május hó 6., 7., 8. és 9. napjain mindig reggel, 10 órakor kezdődik és délutáni 6 órakor végződik.

VI. A vásárra bocsáttatnak a korra való tekintet nélkül:

A) Szarvasmarha, bika, bikaborju, tehén, üsző és üszöborju.

I. Magyar, II. Nyugati fajta.

B) Juh, kos, kosbárány, nőstény juh és bárány. I. Merino:

a) electoral negretti, b) hazai fésűs gyapjas vagy franczia irányú.

II. Racka. III. Angol husjub. IV. Egyéb fajták.

Magyarországi kiállítók által külföldről vett vagy külföldi tulajdonosok birtokában levő állatok is vásárra bocsáttatnak. A dijakra azonban külföldön nevelt állatok csak az A) II. és B) III. IV. alatti csoportokban versenyezhetnek.

Hizlalt vagy tenyészképtelenné tett vagy egyéb okból tenyésztési célokra már nem alkalmas állatok a vásárra nem bocsáthatók.

VII. A vásárra a bejelentések a vásárrendező bizottság által szétküldött (illetőleg attól nyerhető) bejelentési minták felhasználásával két példányban legkésőbb apr. hó 10-éig bezárólag kell, hogy a vásárrendező-bizottsághoz czimezve a Köztelekre küldessenek, minden bejelentéshez a tenyészet egészségi állapotát igazoló egészségi bizonyítvány csatolandó.