Eger - hetilap, 1881
1881-01-13 / 2. szám
XX. év-folyam. 2. szám. 1881. január 13-án. Előfizetési díj: Egész évre . 5 frt — kr. Félévre. . . 2 „ 50 „ Negyed évre .1 „ 30 „ Egy hónapra. — 45 „ Egyes szám — 12 EGER Hirdetésekért minden 3 hasábozott petit- sorhely után 6, bélyegadó fejében minden hirdetésből 30, nyilttérben egy petit- sorhelyért 15 kr fizetendő. Politikai s vegyes tartalmú hetilap. Megjelenik minden csütörtökön. Előfizetéseket elfogad: a kiadó-hivatal (lyceumi nyomda), a szerkesztőség (specziális-utcza, Hanák-ház) és Szolcsdnyi Gy. könyvkereskedése, (alapítványi üj ház a lyceum átellenében) s minden kir. postahivatal. Hivatalos hirdetésekért előre fizetendő: egyszeri közzétételért 1 frt 30 kr.) Eger emelkedésének tengelye. Az ó és uj év mesgyéjén e becses lapok volt szerkesztője nem adhatott szebb emléket, mint „S p e c t a- t o r“-nak azon czikkét, mely az egei* - nádasdi vasút ügyében eddig történteket összegezé; s az uj szerkesztő lapja sem köszönthetett be szebb czikkel, mint Sz. N. buzgó felszólításával ugyanezen ügyben. Mert ha a helyi lapnak főfeladata a helyi érdekeket fontosságuk rendjében tárgyalni: úgy ama czikkek csakugyan e kötelességérzet kifolyásai; az eger- nádasdi vasút kérdése ugyanis fófontos- ságú kérdés Egervár os érdekeire nézve. Valamikor Egervárosa jelentékeny szerepet vitt Magyarország történetében. S ama hazafias szereplés révén épen nem utolsó rangot vívott ki az ország egyéb pro- vinczialis városai között; s ehhez járulván egyes jeleseinek buzgalma az épités, alapítás és társulás terén, csinosságra s egyéb előnyeire nézve sem hátrált meg egykönnyen. Ámde az idők változtak. A harczias szereplés kora lejárt: a tárogató megszűnt, rozsda emészti a vasat! A csinosság sem egyes épületektől függ immár, hanem azon egyöntetű rend-, tisztaság- és komforttól, mely a vagyo- nosodás és szellemi haladás folyománya. És itt az alapja Eger egy idő ótai hanyatlásának! Mert mig más városok szerencsés fekvésűknél fogva a nagy világ forgalmába kapcsolódtak, vagy a föld értékének emelkedése folytán előbbi szerény jövedelmök tán megtízszereződött: addig Eger elmaradt az ő katlanjában, szántóföldben pedig határa nem lévén, az egri ember lőrés csobo- lyóval kullog térdig sárban azon hintók után, melyek utasai hajdan irigy szemmel nézték talyigánk csengős csacsiját ! . . . Ha azonban vas utunk Nádasdig kiépülne, néhány év múlva más lenne helyzetünk. Pillantsuk csak végig a következményeket! Először is, az országos érdekről kezdve a szót, mint Sz. N. igen találóan jegyzé meg, az eger-nádasdi és f.-abony-kardszagi vonalok egymást lendítvén, az előbbi kiépültével csaknem magától épülne tovább az utóbbi irány is. És igy Eger, mint a térképen látható, csakugyan egyik központja lenne az országnak, és pedig nem csupán egy lyukba dugott passiv központ; hanem azon vasúti iránynak, mely a termelő nagy magyar alföld és a gyártó felföld érintkezési tengelye lenne — forgalmi központjáúl szolgálna. Vegyük hozzá e vonal beömlését a budapesti és miskolczi vonalakba; kell-e szebb fekvésű város a forgalomra nézve, mint lenne akkor Eger? De ne tekintsünk azonnal oly messzire ; hagyjuk egyelőre figyelmen kívül a f.-abony-kardszagi irányt. Tekintsük csupán a nádasdit; nem tereltetik-e már ez által is az összes D o b s i n á t ó 1 jövő szállítmány Egerre ? Nem rövidebb lenne-e az ut Budapestnek Dobsinától Egeren át, mint Miskolcz felé? S nincs-e ama vidéknek elég szállítmánya gyártmányokban, fában, kőben s egyéb czikkekben? S nem lenne-e kilátása a szállítónak az egri irányon minden mázsa után legalább 1/4 krajczárt nyernie? S ha igy; vájjon nem fizetné-e ki magát az eger-nádasdi vasút? . . . A stratégiai előnyökről hallgassunk; valamint az építési anyagok közelségének s a vonal rövidségének a technikai nehézségeket nagyban paralyzáló voltára se reflectál- junk. Lássuk csupán a következményeket a városra nézve. A legközelebbi eredmény lenne: é 1 é n k forgalom, — s ennek folytán szellemileg: érintkezés a világgal, — anyagilag : vagyonosodás, — társadalmilag: a középosztály emelkedése! És ez utóbbi főleg az, melynek emelkedését óhajtani kell. Mert Egernek intelligenciája ugyancsak volna; köznép dolgában pedig épen áldott egy város. Hanem amaz intelligencia bágyadt és kimerült, mert nem támaszkodik erős középosztályra, Már pedig a vasúti forgalom folytán ép ez emeltetnék : az életszükség! Jobb és több iparosunk lenne ; iparos és kereskedő boltok szaporodnának ; ezek pedig a főbb utczákra törekedvén kerülni, a földszintes házakat föl kellene emelni, hogy alul boltok legyenek ; az udvari helyiségeket át kellene alakítani raktárakká ; igy az istállók megszűnnének, a tehenek és sertések a külvárosi portákra utaltatnának, fogattartás helyett pedig inkább a — vasúti forgalommal együtt emelkedő — bérkocsikat vennék igénybe. A vasúttal egyszersmind sok utas is fordúlna meg nálunk, tehát tisztességes szállodák rendezgetnének be, s ez által egyebek közt nemes szórakozásokra is nyujtatnék alkalom. Ha az utczákat emeletes házsorok és fényes boltok diszitenék, s mindenütt tisztaság volna: nem sétálna-e élvezettel az elegáns közönség ? S ez nem vezetne-e ismét, a rendszeres kövezésre, söprésre, öntözésre? annál is inkább, mert a vasúttal a vagyonosodás is emelkednék! S ez nem fejlesztené-e a kedélyességet, műveltséget, elegantia utáni igényt — s a kereskedelmet viszont! ? . . . Hát még a gyáripar s a borral való nagykereskedés! Mindez fejlődnék akkor, mert az emelkedő forgalom a lappangó tőkét befektetésre csábitná ; s mind ennek fejlődése sok úri családot édesgetne a vidékről városunkba, kik most Egert azért mellőzik, mert az úri igényeknek nem képes megfelelni! De ne folytassuk — hisz melyik honfi az, kinek szive tovább ne tudná szőni mind azon arany álmokat, melyeket az eger-nádasdi vasút eszméje a jövő ködlepleire fest? És e reményteljes kilátások nem inditják-e tettre
