Eger - hetilap, 1881

1881-03-17 / 11. szám

100

Kaiser Jánosnak visszafizettetett 1 frt 45 kr, i) november hóról visszafizetett előleg; 13 frt 54 kr, j) postadíjak 1 frt 11 kr; összesen 502 frt 60 kr. Pénztári maradvány tehát 22 frt 55 kr.

— A honvédelmi miniszternek f. é. február hó 22-én 7991.8z. a. kelt rendelete szerint a magyar korona országaiból az 1880. évi 62-ik t.-czikk értelmében, 40.933 főnyi ujonezjutalék és 4093 főnyi póttartaléki jutalék lévén kiállítandó, ezen jutalékból esik: Magyarországra, vagyis a budapesti föhadparancsnokság és a nagyszebeni hadparancsnokság területén, a népesség aránya szerint 35.979 ujoncz és 3598 póttartalékos; Horvát-Szlavonországra, ide értve a polgáriasitott kilencz határőrségi ezred területét is, hasonlóképen a népesség aránya szerint 4917 ujoncz és 491 póttartalékos; Fiume városra és kerületére, szintén a népesség aránya szerint 37 ujoncz és 4 póttartalékos Az ujoncz- és póttartaléki jutalékok kiállítása után fönmaradó mindazon hadkötelesek pedig, akik a hadi szolgálatra alkalmasak, a véderőről szóló 1868-ik évi 40-ik t.-czik 32-ik szakaszához képest, a honvédséghez sorozandók be.

— A liquidated alatt levő miskolczi kiházasitó egylet helyiségében azon a napon, melyen a egylet házának eladása volt kitűzve, nagy kraval történt. Áz egylet érdekelt tagjai ugyanis, mint a „Borsod“ közli, tiltakozni akarván a ház eladása ellen, az egylet hivatalos helyiségében a liquidatorokat mindennemű czimekkei illették; legnagyobb veszedelemben forgott Tóth Mihály ügyvéd, mert egy hős női tagja az egyletnek oly fenyegetésekkel állott eléje, hogy térdepeljen le, mert ütni fog a végórája. Legújabban az történt ez ügyben, hogy a liquidáló bizottság most már a kir. curia által lett utasítva a közgyűlés összehívására, mit ha még most sem tenne meg. a kir. törvényszék lett utasítva a közgyűlésre nézve az intézkedéseket megtenni.

— A levelező-lapra nem szabad semmit sem ragasztani, pl. külöu papirszeletre irt vagy nyomtatott czimeket sem. A közönség figyelmeztetik, hogy a postaközegek az ezen szabály ellenére kiállított levelező lapokat az azokat föladni szándékozóknak, a szabályellenességre való figyelmeztetés mellett, visszaadják; a levélgyűjtőkben találtakat és az esetleg más postahivatalokból érkezőket pedig nem továbbítják, hanem egyéb térti küldemények módjára kezelik.

— Szikszón — a Bányászati és Kohászati Lapok szerint — hatalmas kőszéntelepeket fedeztek fel; a szenet kitűnő minőségűnek mondják.

— Tolonczozási ügy. Előfordulván azon eset, hogy tolonczok illetőségük előleges megállapítása nélkül indíttatnak útnak, és agg emberek sőt nők is alkalmaztatnak a tolonczkisérésnél. ezennel figyelmeztetnek a község elöljárói a fennálló szabályok pontos megtartására, mert mulasztás vagy előforduló szökés esetén mindig a községi biró fog felelősségre vonatni.

— A m. kir. földmivelés-, ipar- és kereskedelmi Ministerium folyó hó 21-én 5477. sz. a. kelt rendelete szerint, a vasúti marha és nyerstermény rakodó állomások, melyek a megye területén fennáilanak, neveztesen az egri, füzes abonyi, kaál-kápoloai, vá- mo8györki, hatvani és gyöngyösi állomások a folyó 1881-ik évre is engedélyeztetnek és fentartatnak.

— A m. kir. pénzügyminisztérium 13843. számú körrendeleté, a sértéseknek, mindennemű sértésbusnak, a szalonnának és kolbásznak az északamerikai Egyesült Állomokból az osztrák-magyar monarchiába való behozatalát, f. marcz. hó 10-ikétöl eltiltotta.

— Az országos népszámlálás eredménye, az eddigi számítások szerint azt mutatja, hogy az ország lakosaiuak száma 1869. év vége óta körül belül 190.000-rel szaporodott.

— A hadmentességi dij körüli felszólalásoknak eredménye az lett, hogy a pénzügyminiszter „a kezdet nehézségeire tekintettel“ rendeletet adott ki, hogy az illető díjkötelesek vallományaikat, a folyó 1881. évben, kivételesen ez év mareziushó végéig nyújthassák be.

— Debreczeni ipar-mükiállitás. A magyarországi iparos ifjak IV-ik országos vándorgyűlése alkalmából Debreczenben rendezendő ipar-mükiállitás tárgyában, a debreczeni iparos ifjúság önképzö és betegsegéiyzö egylete — mint a mely a kiállítást rendezi — a következőket látja szükségesnek a t. közönség tudomására juttatni: 1) A kiállítás folyó év augusztushó 20, 21, 22, 23 és 24-dik napjain fog tartatni, s az sz. k. Debreczeu város hatóságának védnöksége alatt álland. 2) A kiállítás tárgyai a házi és kézműipar termékei, — továbbá az iparszakba vágó rajz- és írásbeli munkálatok lesznek. 3) A kiállítandó tárgyak három osztályba soroztainak : I. Osztály: Kézműipar. — II. Osztály: Házi-ipar. — III. Osztály: Kézi rajzok, a) Az I-sö osztály áll két csoportból: l-ször: az iparos segédek munkáiból; 2-szor: az iparos tanonczok munkáiból. b) A Il-ik osztály áll: kézi munkákból, c) A III-ik osztályba tartoznak: a festő, rajz és iparszakba vágó munkálatok. 4)

A kiállításban résztvehet minden magyarországi iparos-segéd és iparos tanoncz. 5) E mükiállitásra önálló iparosoktól is fogadtatnak el munkák, melyek azonban csak elismerő oklevelet, — de jutalmat nem nyerhetnek. 6) A bejelentések folyó évi juliushó 1-jéjg,

— a kiállítandó tárgyak pedig folyó év julius 20-tól. augusztus hó

10-ik napjáig mulbatlanul „az országos iparos ifjúsági munka-kiál- litás végrehajtó bizottságának Debreczenben“ küldendők. 7) A bíráló bizottságok részben a vándorgyűlésre érkezendő tagokból, részben pedig a helybeli iparosok és iparpártolók közül fognak választatni. 8) A kiállításra elfogadott munkák és czikkek készítői jutalmul emlékokmányt; a kiváló tárgyak készítői arany, ezüst vagy bronzérmet nyerendnek. 9) A segédek és tanonczok, kik egyszersmind kiállítók, a kiállításra szabad jegyet nyernek. 10) Az önálló iparosok, kik kiállítók, kívánatra a kiállítás egész tartamára érvényes névre szóló és más által nem használható jegyeket nyerhetnek 1 forint dij fizetése mellett. 11) Minden kiállítandó tárgyra, a kiállító- s munkaadójának neve, valamint a tárgy értéke is felírandó. — 12) Minden kiállított tárgy, a reá irt érték szerint, a végrehajtó bizottságnál, vagy a kiállító külön meghatalmazottjánál, megvehető, 13) A kiállítás bezárása után megmaradt tárgyak folyó évi szeptemberhó l-sö napjának este 8 órájáig visszavehetök ; — az ez időn túl visszamaradt tárgyak nyilvános árverés utján az egylet javára értékesíttetnek.

— Előfizetési fölhívás a következő czimii munkára: „A sän- gerei-ügy.“ Vonatkozással a magyar daltársulatok szervezésére és az állandó dalcsarnok kérdésére. Fővárosi társadalmi tanulmány. Irta Borsodi Szilágyi Dezső. Egy színezett kömetszetü alaprajz mellékletével. Midőn kímélet nélkül leleplezem a >ängereiok — Sing- spielhallék — nyílt s rejtett Uzelmeit, sem izgató regényt, sem botránykrónikát nem Írok. Ha sikerül egy élethűen rajzolt képet nyújtanom az ezen förtelmes bünbarlangok által okozott társadalmi eler- kölcsteieuedé8röl, kitűzött föladatomat teljesítve fogom látni. Más világvárosokban is léteznek ilyen helyek, de sehol a föld kerekén még annyira el nem aljasodtak, mint Budapesten. A főváros önmaga, a társadalom s a magyarság érdekei ellen vét, midőn az álla- tia88ág, becstelenség, durvaság, botrányosság, embertelen nyúzás, csalás, kapzsi haszonlesés s magyarellenes izgatás ezen kimustrált fészkeit csak egy perczig is megtűri kebelében. Budapesten csak a magyar daltársulatoknak lehet jövője, mert egyedül csak ezek őrizhetik meg a magukkal hozott s hivatásukkal karöltve járó nemes jellemszilárdságot. Be akarjuk záratni a Säugereiokat, magyar daí- tórsulatokat akarunk helyükbe ültetni ! — Hiszen, uramfia, azt az egy magyart sem tudjuk — a kellő műsorral — ellátni, a mi van.

— Mily lelkesen beszéltek, vitatkoztak az „írók és Művészek Társaságában“ daltársulataink pártolása s a Sängereiok betiltása mellett 8 mégis mi lett az eredménye!? Az, hogy az egyetlen magyar daltársulatnak hosszú év óta még csak — helyisége sincs a fővárosban a működésre, akár éhen veszhetne el az utolsó utczasarkon is. Megfelelő irodalom s legalább egy speciálisán daltársulati működésre berendezett állandó helyiség nélkül gondolnunk is alig lehet jelen körülményeink közt életerős daltársulatok szervezésére ; hogy mennyiben oldom meg a munkámban kifejlett elvek s eszmék alapján e kettős föladatot, azt a t. közönség s a szakbirálat ítéletére bízom. Munka tartalma a következő: Első rész: I. A germa- nizatió viselt dolgai és a főváros. — II. A Sängereiok és magyar dal társulatok. Második rész : I. A magyar daltársnlatok szervezése, vonatkozással az állandó dalcsarnok kérdésére. — II. A magyar daltársulatok műsora. — a) Színmű. Dal. Zene. Táncz. — b) Mutatványok. Vendégszereplések. — III. Szakirodalmi szemle. Mua- kám — gondos s ízléses kiállításban — lehetőleg márcziushó végén kerül ki sajtó alól, mintegy 140—150 oldallapnyi terjedelemben. Előfizetéseket mareziushó közepéig — 1 írtjával — Aigner Lajos és Lampe! Róbert könyvkereskedése (Budapest, váczi-utcza) fogad el.

— Táborszky és Barsch nemzeti zenemű-kereskedésében Budapesten megjelent: Dalcsokor a népszínház kedvelt népdalaiból. 1. Esteledik szól a gyulás. 2. Vadgalamb szállt. 3. Nincsen nálam. 4. Elmennék ma hozzád. 5. Hóka lovam. 6. Olyan ember (Arra kérem). 7. Marsadjuszterungba voltam. 8. Ha te tudnád. Énekhangra zongora kísérettel (vagy zongorára külön) alkalmazta Erkel Élek. Ára 1 frt.

— Gabnapiaczunkra a gabuanemüek még mindig kis meny- nyiségben érkeznek, s talán ennek tulajdonítható, hogy az árak 20 krral emelkedtek. Tiszta búza 10.80—11.60, rozs és kétszeres

9.20—9.60, kukoricza 5.30—5.60, árpa 6.20—7.40, zab 5.30—5.60

Felelős szerkesztő: IDr. IKIss IstTrám..

Lapunk mai számához féliv hirdetés-melléklet van csatolva.