Eger - hetilap, 1880
1880-03-11 / 11. szám
86 szeretett testvéréhez intézett következő szép hangzatu levél és az olasz nyelven irt s egyik barátunk által magyarított alábbi emelkedett szellemű gyászjelentés szerént nincs többé! . . , . . Áldásunk nemes poraira! ................„Cison február 10-én 1880. Kedves Ferdim! Márk sógorod a velenczei s olaszországi nevesb szobrász nincs többé! két évi betegség után jelen hó 5-én esti hét óra táján az örökévalóságba költözött, hová csak lelkem szárnyain követhetem s hol a nagy irgalmú jó isten, reméllem egyesitendi lelkünket! Kedves hazám s véreimnek való rokona, nagy művész, igaz keresztény, becsületes ember 8 hőn szerető férj volt.— Végcsókját, melyet számotokra szivemre tett, ha az isteni végzés ezt nem gátolandja nektek a jövő májusban adom át. Helyzetem leirhatlan — most többet Írni képtelen vagyok. Jó szivetek emeljen imát szeretett férjem nj ugalmaért. — Kedves Ferdim 1 isten veletek, isten velünk! Sirig szerető húgod Mari. A gyász jelentés következőleg hangzik : „1880. február-hó 5-ik napján délutáni 7 órakor a valmarinói Ci- sonban Casagrande Márk szobrász, a szípmtivészetek velenczei és milánói egyetemének tagja, megszűnt élni. A becsületes férfi nyugalmával, az angyalok mosolyával, melyet művészete oly hiven visszatükrözött, miután az életből tizenötször öt évet eltöltött, erénydús lelkét az úr csókjába lehelte ki. Az ismerősök, a barátok, a vigasztalhatlan özvegy, a szomorú hírt közzétéve, érte imát re- begni esdenek!“ * A Tisza mellékfolyóinak rohamos áradása sok helyütt nagy károkat okozott. A Zagyva Jászberény egy részét és környékét elöntötte s Szolnoknál a hidat is összetörte; a Körös jege Kún- Szent-Mortonnál megtorlódott s a vizet az ártérbe szorította; a Maros is rohamosan emelkedik, s ennek következtében maga a Tisza is nagy mérvben árad. — Modern hunért. Mező József bodnárinas volt Pám Istvánnál, mint ilyen gyakran látott-futott pénznemekkel ide-oda. Egyszer szintén ilyen járatban volt s a bankósuhogás elkábitotta : kereket, oldott természetesen a pénzzel. A rendőrség itt meg nem nevezhető helyen csípte el a fiatal kéjenczet s átadta a börtön éjének. — Rendőri liirek. Marczius 6-ikán Szabó Károly azon jelentést tette a rendőrkapitánynál, hogy a Szépasszony-völgyében egy emberi hulla fekszik. A rendőrség a talált hullát a kórházba szállította 8 jelentést tett a bonczolás végett m. kiri ügyészségnél. — Kánya Józsefné Miskolczról látogatóba jött lányához Egerbe, ki itten szolgál. A látogatás könnyű gondjai mellett jutott ideje még a lopásra is, és 7 méter hosszúságú szőnyeget emelt el. Goldberger Emánuelhez vitte eladás végett, de G. úr ahelyett, hogy megvette volna a szőnyeget, elfogatta Kánya Józsefnét. A tulajdonos a szőnyeget kellő igazolás mellett átveheti a rendőri hivatalban. * Az európai államok iskoláinak következő statistikai kimutatását érdekesnek találjuk közölni. Németországnak van 42 millió lakosa, 60,000 iskolája, 6 milló tanulója, egy iskolára esik 100 tanuló, a költségből esik minden lakosra fejenkint 1 frt 48 kr. Angliának van 34 millió lakosa, 58,000 iskolája, 3 millió tanulója, a költségből a lakosságra esik fejenkint 94 kr., egy isko Iára esik 52 tanuló. A u s z tr i a-Ma gyarors zág u ak van 37 millió lakosa, 30,000 iskolája, 3 millió tanulója egy iskolára esik 100 tanuló, a költség fejenkint 84 kr. Francziaországnak van 37 millió lakosa, 71,000 iskolája, 47 millió tanulója, egy iskolára esik 66 tanuló, költség fejenkint 7.4 kr. Olaszországnak van 28 millió lakosa, 47,000 iskolája, egy millió kilenczszázezer tanulója, egy iskolára esik 40 tanuló, költség fejenkint 42 kr. Oroszországnak van 74 millió lakosa, 32,000 iskolája, egy millió százezer tanulója, egy iskolára esik 36 tanuló, költség a lakosság minden egyes személyére 14 krajezár. — „Kisfaludy Károly és Irénje“ ily czimü mű jelenik meg a napokban Peterdi (Prém) József tollából, Aigner Lajos kiadásában. Irodalmunkban eddigelé csak egy két kisebb tanulmány foglalkozott a „Csalódások"* s az „Iréné“ szerzőjével, ki a magyar dráma s különösen a vígjáték alapitója. Peterdi (Prém) József könyve az első terjedelmesebb mű, mely szigorú kritikával és számos uj adattal rajzolja Kisfaludy Károly drámaírói működését. A könyv nagy alakban nyolez ivre terjed, Ára 1 frt. * Sajtóhiba. Lapunk 10. számában, a „Hajdan és most“ ez. czikk 2. 3. sorában ez áll :„ ... a világhírű magyar vendégszeretet minden betérőt tárt kapukkal fogad,“ e helyett „tárt karokkal fogad“ olvasandó. Gazdaság*. * A földmivelési minisztérium elhanyagolt borászatunk érdekében végre többféle intézkedésre szánta el magát; kinyomatja az ország borászati térképét, az ország bortermő községeit vidéken- kint Ö8szeállittatja, összegyüjteti a hatóságok útján az ország összes számba vehető bortermelőinek czimeit a termelt és eladó bormennyiség megjelölésével. Ez utóbbi intézkedése már eddig is sikeresnek bizonyúlt be; mert a külföldi borkereskedők mind sűrűbben fordúlnak a minisztériumhoz megbízható bortermelők czimeinek közlése végett. Gazdasági érdekeink emelése, fejlesztése terén kétségtelenül igen elismerésre méltó tevékenységet fejt ki a Gon da Béla műegyetemi m. tanár által szerkesztett „Gazdasági Mérnök“ czimü képes hetilap, mely a mezőgazdaság és vízhasznosítás s az ezzel kapcsolatos ipar és forgalom ügyének előmozdítását tűzte ki feladatáúl. A midőn e közhasznú lapot a müveit gazdaközönség különös figyelmébe ajánljuk, tájékozásul ide igtatjuk ez évben közölt nagyobb czikkei közül nehánynak a czimét, milyenek: Gazdasági érdekeink és a szakirodalom. Dr. Roditzky Jenőtől. — A mosonyi öntözött mürét (1 ábr.) Gonda Bélától. — Porhanyító és gyökérmetszö gép (1 ábr.) Péter Dénes találmánya. — Termeljünk olcsón! Dió8zeghy Sándortól. — Az építési modorokról 3) közi. 6 ábrával.) P f a f f Ferencztöl. — A búza kapálásáról (6 ábr.). — A kis birtokok tagosításáról. — A mély szántásról (3 közi. 1 ábr.) Katona E.-töl — A földadó-kataszter. Dabner Rudolftól. — Az erdők befolyása a légköri tüneményekre. A hamu. mint trágyaanyag, Kirtsánczkytól. — A Tiszavölgy rendezéséhez, gróf Károlyi Sándortól. — A kosárfüz művelése és felhasználása. — Gátvédelem (5 ábr.) Szőj ka G.-tól. — Közmunkánk vezetéséről, Schwarczel S.-tól. — Az eperfa- és selyemtenyésztés érdekében *) stb. Ezeken kívül rendesen közöl a lap üzleti tudósítást hazánk és a külföld nevezetesebb gabonapiaczairól, közöl mindennemű építkezési, szállítási, birtokeladási és haszonbérleti hirdetményt, hazai és külföldi híreket stb. — A Gazdasági Mérnök megjelenik minden csütörtökön, képekkel gazdagon illustrálva. Előfizetési ára félévre 4 frt, egész évre 8 frt. — Előfizetéseket ez év elejétől még mindig elfogad s kívánatra mutatványszámot szívesen küld a kiadóhivatal (Budapest, Üllői út 24. sz.) (The Gresham Londonban.) Ezen, Ausztriában és Magyar- országon is megtelepült életbiztosító társaságnak múlt évi junius 30-án befejezett 31. üzleti évére vonatkozó s most közzétett évi jelentéséből kiemeljük a következő főbb adatokat. Az idők mostoha- sága daczára lefolyt év fölötte kedvező eredményt képes felmutatni. Benyujtatott ez idő alatt a társulatnál 6090 biztosítási ajánlat 58.340,600 frank erejéig s elfogadtatott ezekből 4858 ajánlat 46.527,650 franknyi biztosítási összeg erejéig, mely utóbbiakról biz-, tositási kötvények állíttattak ki. A díjbevétel a visszbiztositásokért járó összeg levonásával 10.813,904.70 frankra terjed, benfoglaltat- ván ez utóbbiban az első biztosítási év dijai vagyis 1.533,094.20 frank. A kamat-számla mérlege 2.730,443.20 frankot mutat fel s a díjbevétel hozzájárulásával a társulat évi bevételét 13.544,347.90 frankra rugatta. Az év folyamában 6.082,559.40 frankra terjedtek a társaság irányában emelt s ennek részéről kifizetésre jutott életbiztosítási bárczákból eredt követelések, mely összegből 133.273.25 frank visszbiztositva volt. A kiházasitási, valamint a vegyes biztosítási szerződésekből stb. keletkezett követelések, melyek esedékesekké váltak, 2.803,892.10 frankot vettek igénybe. A kötvények visszavásárlására 927,213.30 frk fordittatott. A szerződési kötelezettségek fedezésére szolgáló biztosítási alap 3.375,930,40 frankkal emelkedett. Az érvényesített aktívák főösszege az üzleti év végével 66.576,023.95 frankot tett ki. Az 1878—79. számviteli évvel egy három esztendős üzleti szakasz fejeztetvén be, a társulat kötelezettségei mathematikaílag megbecsülteitek s ekkor kitűnt, hogy 1879. junius 30-án a társulat aktívuma 2.284,025.80 frankkal múlta felül a passivumot. A közgyűlés tehát 2.200,000 franknak a részvényesek s a részjogosult biztosítottak között leendő kiosztását reendelte el, mely utóbbiak az 1879. junius 30-án reájuk eső nyereség-részletről külön-külön érte- sittetni is fognak. Az évi jelentés súlyt fektet arra, hogy a mérlegre alapított ezen fölösleg egy egészen szabatos számítás eredménye. Egyrészt csak 3 és fél százaléknyi kamatláb vétetett fel a számításnál, ám- hár a társulat elhelyezései 43/4 százaléknyi kamatjövedelmet bizto- tanak s csak a rögtön fizetendő életjáradékok tekintetében tétetett kivétel, mert az üzletek ez utóbbi nemére a jövő esélyei nem gyakorolnak befolyást. — Másriészt a tárczában vételáruk szerint beállított értékek többlete teknteten kivül hagyatott, mert az értékek *) Lapunkból van átvéve.
