Eger - hetilap, 1880
1880-03-11 / 11. szám
82 Hajdan és most. (Vége.) Mindig és mindig ijesztőbb mérvben növekszik azon összeg, mely a külföldön gyártott drága fénytizési czikkekért évenként kivándorol szegény hazánkból, és ha még ehhez hozzá adjuk a főnemeseinek nagyrésze által e hon határán kívül élvhajhászatra elfecsérelt gazdag jövedelmeket, óriási kincsesé nö azon összeg, melylyel a külállamok gazdagításához gyakran uzsora-kamatra fel kölcsönzött pénzzel, járúlunk, nyomorral küzdő hazánk kiszámit- hatlan kárára. A fényűzésnek ikertestvére a hiúság, ennek pedig éltető eleme a hizelkedés, mint legalkalmasabb eszköz a hiú lények meghódítására. Ez emberi gyarlóságok karöltve járnak, s nem ritkán nagyobb bajnak, sőt bűnnek lehetnek szülő-okai. — Nem ritka eset, hogy a tönkre ment „előkelő“ úr, a megszokott fény továbbüzhe- tése végett, idengen vagyonhoz nyúl, avagy hivatali állását használja fel mások zsarolására; a fényűzés mániájától üldözött nö pedig kész vásárra vinni erényei legékesbbikét. Intő példaként áll előttünk a hajdani Kóma erkölcsi sülyedésének szomorú kor szaka, a midőn a férfias jellem, honszeretet és a régi jó erkölcs kia- ludott, az élvhajhászat s a tékozló pompa és pazar fényűzés felemésztették a mesés gazdagságú országok és tartományok rablott kincseit, s az ó kor classicus népe felett összecsapott az enyészet hulláma. — Azt hiszszük, nem lesz érdektelen a régi romaiak fényűzéséről, a történet által fentartott hiteles adatok közöl néhányat közölni. Daphnéban egy ünnepélynél használt arany serlegek ára, a mi pénzünk szerint, 22 millió forintra tehető s maga a mulatság 4,47b,000 frtba került. — Caesár, ha utazott, mindig illatos fából készült koczka-talajt és mozaik-padlózatot vitt magával, hogy lábával csak műremekekre lépjen. A női testnek felszínén ahhoz értő nők gyakorolták a szépítés mesterséget a munkafelosztás elvei szerint, a fejdiszitéstöl kezdve le a lábbujjakon is finomul gondozott piros körmökig. — A divat oly szélsőségig ment, hogy még a gyűrű is alkalmazkodni kényszerült az idényhez; nyáron könnyű gyűrűt viseltek drága kővel, melynek szinszóródása illett a veröfényes évszakhoz, télben pedig nehéz, tömör gyűrűkkel ékesíték az ujja- kat. Az előkelő, de szegény nőt férje nem győzte pénzzel, a gazdagot pedig türelemmel. Ezért féltek a régi római ifjak nősülni s bizonyára a luxus az, mely napjainkban is lehűti a házasulási kedvet. — Csakhogy, mondják a nők, s igazuk is van, a luxus mai fejlettségének jelentékeny tényezői maguk a férfiak, kik vizet prédikálnak, de bort isznak, a luxus ellen panaszkodnak, de megvetik az egyszerűséget. Nézzük csak a bálokat, váljon nem gyakran petrezselyem-árulásra van-e kárhoztatva a szende egyszerűség, mig a százakat érő ruha tulajdonossát perezre sem hadja pihenni az el hajoltak nagy serege. — Ez igy áll; de ha kevéssé gondolkodunk, könnyen rá találunk a baj okára. Tagadhatatlan, hogy a pompás ruha, a művészi újjakkal rendezett hajfürtök, a toi- lette-asztal titkos szerei emelik az alak és arcz szépségét, érdekességét, bájolóbbá képesek tenni az egész jelenséget, melyet aztán az udvarlók serege úgy rajong körül rniut a lámpafényt az éji lepkehad, habár látja, hogy előbb már százan k zölük ott lelték sirjo- kat; — továbbá, hogy a bál-termek partquetján vívott harezban többnyire a fényűzés lesz győztessé s a hevesvérű fiatal báli referens ennek fejére illeszti a ,király nöi‘ koronát, s miután hölgyeink ezt tudják, ez nagyban neveli bennök a hiúságot, tetszvá- gyat, melynek a fényűzés aztán csak következménye. Azonban azt hölgyeink is kénytelenek lesznek beismerni, hogy e természetes szépséget, üdeséget, a szellemet, szívjóságot, a mesterkéletlen kelletnek varázsát semmi sem képes pótolni s a hol ezek megvannak, ott a külső fény és pipere felesleges; mert ama tulajdonságok fényesebben ragyognak minden ékszernél. — Mi következik ebből ? Az, hogy igyekezzenek a külső, múlandó fényt, a mesterkélt csábokat öltözékük ízletes egyszerűsége mellett ama hason- litbatatlanúl becsesebb s életök boldogságára döntő befolyással biró belső tulajdonságokkal pótolni s legyenek meggyőződve, hogy ural- mok a férfiszívek fölött nem fog meggyengülni, sőt tartósabban lesznek képesek azokat lebilincselni. A hivalkodó fényűzés és a nagyzás nem ritkán fölötte szomorú következményei kívánatossá teszik, vajha az egyszerűség és mérsékeltség a kívánságokban társadalmakban ne csak kivételt, de általános szabályt képezne. Ennek elérésében azonban nagy akadályúl szolgál a jelenleg divó nevelési rendszer (helyesebben rendszertelenség,) mely a hajdani vallás-erkölcsi iránytól eltérve, mindinkább a materialismns felé hajlik: az élet csalódásai között vigaszt nyújtó hit, a csügedni nem engedő remény s a kibékitö szeretet helyett, hiúságot, az élvés hírvágyat, az irigységet és lenéző gőgöt plántálja az ifjú szi■ vekbe, s csak hamar meghozzák a kárbozatos gyümölcsöt. — Már az ifjú pisztolyt ragad, s mert vágyai hajó törést szenvedtek, 8 ' az élet terhét elviselni nem képes, bűnös kézzel kioltja életét. — | Nem a rossz nevelésben leli-e okát, a társadalmi bűnök legtöbbje I vagy talán mindannyia ? Nem a majom szeretet, a bálványozás, I elkényesztetés tesz-e szerencsétlenné számtalan gyermeket, kik he- | lyes nevelési rendszer mellett, boldog, megelégedett emberek, a j haza hasznos polgárai lehettek volna. — Számtalanszor megtörténik, hogy a szülök úgyszólván mesterséges módon fokozzák az igényeket gyermekeikben, s ez által okai lesznek azok szerencsétlenségének. S mire vezethető vissza a szülök eme gyengesége? a hiúságra, fényűzésre az élet komoly feladatairól való tájékozatlanságra. — Legyünk tehát végrevalahára erősek, — s most, a midőn számos vidékről hangzik félénk a nyomor szivreszkedtetö jajszava, midőn az elemi csapások végtelen sora s egy elhibázott politika nemzetünket a megsemmisülés örvényének széléig sodorta s megmentése nagy áldozatokat fog tőlünk követelni: dobbjuk el, magunktól a többnyire kölcsönpénzen űzött luxust, kövessük a nyugalmat, jólétet hozó s a szükölködökön is segitnünk engedő egyszerűséget, takarékosságot, mely által megmenthetjük magunkat, családunkat és a hazát. F—y—£—r. A hevesmegyei 1848/9-ik évi honvédek egylete által 1880. évi márczius hó 7-én tartott közgyűlés jegyzőkönyvének kivonata. A kápolnai honvédem lé kszob or mellé felállítandó kereszt érdemében a februárhó 21-én tartott választmányi ülésből kiküldött bizottság azon jelentése, hogy a Schmidt János bajtárs által tervezett sírkeresztre eddigelé 80 frt gyűlt be az egyleti pénztárba, mely összeghez hozzá adván a Schmidt János által újabban Is felajánlott 5 irtot, összesen 85 frt áll rendelkezésre, tudomásul vétetett, s mivel a közgyűlésben Szokoly Márton és Végh Pál bajtársak önkényt ajánlkoztak egy díszes és a kápolnai monumentális emlékszobrot megillető keresztnek megvá- sárolhatása végett á további helyben való gyűjtésre, gyűjtésűk eredményének bemutatására f. é. április hó 15-ére határoztatott, hogy május 21-ik napjáig a kereszt felállítva és e napon mint a kápolnai csaták emléknapján, felszentelhető legyen; egyszersmind a két buzgó gyűjtő bajtárs a keresztmegvásárló s felállító bizottság tagjaiúl beválasztottak, mely bizottság elnöke felkéretett annak biztos kipuhatolására, vájjon beküldötték-e a Tárná folyó mentében fekvő községek e keresztre való gyűjtés végett hozzájuk kiküldött iveket. — Elnök tudatja a közgyűléssel a márczius 15. megünneplésének a helybeli acad. polgársággal közösen megállapított sorrendjét, mely falragaszok által fog Eger város t. közönségének tudtára adatni, elhatároztatván, hogy ugyan-e falragaszoknak kézbesítésével fognak az egyletek és testületek az ünnepélyességben való részvételre felhivatni; gyülekezési hely márczius 15-én d. u. 5 órakor a lyceum tere , innét indul a menet zene kíséretében, zászlókkal élén, a hatvani temetőben nyugvó honvédek közös sírjának megkoszorúzására, az ott tartandó beszédek, szavalat meghallgatása- s a néphymnusz eléneklésére, a mi után ugyancsak zene mellett visszatérend kiindulási helyére. Este a törzs- casinó nagytermében közvacsora rendeztetik, melyben a résztvenni kívánók részére aláírási ivek bocsájtattak ki, egy terítéknek ára 1 frt 60 krban lett meg állapítva, a zenéért külön dij nem fizettetik. Végre felkéri a jelenvolt bajtársakat az elnök, hogy e nemzeti nagy ünnepélyen mennél számosabban jelenjenek meg. — Mező János hondvéd bajtárs írásbeli kérelme, melyben a még múlt év őszén az egri érseki kertben tartott mulatság alkalmából felmerült fuvarozásait megtérittetni kéri, az emlitett mulatság rendezésével megbízott küldöttségének véleményadás végett kiadatni határoztatott. — Rieger Béla bajtárs egyleti eljáró ez állásáról leköszönvén, helyére Zimmermann Mihály honvéd bajtárs választatott meg. Kelt mint fent. Jegyzetté Herczeg Ignácz egyl. jegyző. Országgyűlési tudósítás. A költségvetési vita a márczius 5-iki ülésben ért véget s ez ülésben dőlt el, kit uraljon ezentúl is Magyarország. Előre látható volt ugyan, hogy a válság még nem érett meg, s azért a vita kimeneteléhez vérmes reményeket nem kötöttünk, ennek daczára két dologban mégis csalódtunk. Először abban, hogy az egyesült ellenzéket erősebbnek, compactabbnak hittük, a vita folyamában azonban szervezetlennek, sőt bizonyos tekintetben készületlennek is bi-
