Eger - hetilap, 1880
1880-03-04 / 10. szám
75 a legközönségesebb és legegyszerűbb ebéd elkészítésére sem merne | vállalkozni. — Hja, a modem nevelés a főzést már nem sorozza | a női kötelességek közé, a konyhaszagot nem állja ki az eau de Co- i lognehoz szokott, magasan hordott, finnyás orrocska. — „Hiszen“ * mondják a gyöngéd anyak, „azért vannak a szakácsnők“, kik aztán, nagy bérük mellett, kedvükre lophatnak a fitvet a salátától megkülöraböztetni nem tudó fiatal úrnő mellett. Hajdau összejövetelek alkalmával a háziasszony által minden nagy teketória nélkül feltálalt s mint saját, vagy leánya készítményét bemutatott egyszerű, de Ízléses magyar étkek elköltése után, orsó pergett az úrnők kezeiben, most, a ezukrász-készitette lucullusi ozsonna előtt, alatt és után a nyelvek peregnek, s megesik, hogy egyéb tárgy hiányában (mert beszélni csak kell valamiről) a kósza hírek apró szálaioól szövik azokat a pikáns történetkéket, melyek sokszor valamely boldog család megirigyelt nyugalmát dúlják fel. Hajdan a kisasszony a legparádésabb ruháját is az ügyes anya ollója szabta, most az othon kötött harisnya sem jó, mert a divat a kivágott topán s a piczi lábakkal kaczórkodní engedő rövid ruha színes selyemből szövöttet követel, melyet a külföldi ipar emelésére s gazdagítására, ha kontóra is, 10—12 forintért kell megvenni a kedves gyermeknek. F—y S—r. (Vége köv.) A hevesmegyei orvos-gyógyszerész-egylet január 5-iki gyűlésének jegyzőkönyve. Jelen vannak Dr. Frantz, Dr. Schwartz, Köllner L., Dr. Schönberger, Dr. Akantisz Jusztin, Dr. Kohn, Dr. Köstler, Dr. Brünauer Ambró. Elnök Dr. Frantz üdvözölvén az egy begyült tagokat megnyitja a gyűlést. 1. A múlt havi jegyzőkönyv hitelesítetik. 2. Meg állapittatik a lefolyt havi kórjárat a következőkben. Elnök előadja, hogy a megye területén a vörheny (scarlatina) járvány szünöben, Sólymoson és Gyöngyös-Tarjánban a kanyaró-járvány jeleggel mutatkozott, halálozás nélkül. — Előfordultak a légző-szervek hurutos és lobos bántalmai, különösen torok s mandolalobok, egyes esetben vörheny hö-khatarus (szamár köhögés) kanyaró himlő és bárány himlő (varicella). — Dr. Köstler felemlít egy esetet, melynél agy hártyalobhoz hasonló tünetek léptek fel, azonban bélférgek eltakarodása után a tünetek elmúltak. Felemlittettek egyes esetek a vörhenyröl stb. Egerben jan. 5-én 1880. Dr. Brünauer Ambró, e. titkár. A hevesmegyei orvos-gyógyszerész-egylet febr. 9-iki gyűlésének jegyzőkönyve. Jelen voltak Dr. Schwartz, Köllner L., Brünauer D., Dr. Kohn J., Dr. Brüuauer Ambró, Dr. Schönberger, Dr. Akantisz J. A múlt havi gyűlés jegyzőkönyve hitelesíttetik. — Felolvastatott főt. Horváth Zs. tanár tagtárs úr észleletei nyomán a január havi me t e rologiai j egy ze te k kivonata: 1. A barometer legmagasabb állása 736. 6 mm., 28-án. 2. A barometer legalacsonyabb 745. 4 mm., 1-én. 3. A thermometer legmagasabb állása -j- 3. 9° C., 3-án. 4. A thermometer legalacsonyabb állása — 21. 2° C., 22-én. 5. Szél észleltetett 93-szor, ebből 19-szer északi = N. 30-szor éjszaknyugati = V W., 19-szer délnyugoti = SW. 6. Csapadék hó és köd a legnagyobb volt 21-én 2. 25 mm., az egész hóban 5. 95 mm. Alelnök bemutatja a magyar orvosok és természettudósok vándorgyülési alapszabályainak egyletünkhöz véleményezés végett beküldött módosítását. Dr. Kohn indítványozza, hogy ezen érdemben egy 3 tagú bizottság küldessék ki, kik egy ad hoc ösz- szehivott gyűlésben ezen módosított alapszabályokra tett észrevételeikről referálni fognak. A bizottság áll Dr. Frantz elnöklete alatt Dr. Schwartz és Köllner Lörincz urakból. A magyar orvos könyvkiadó társulat beküldött 2 munkát: 1. Charcot. Az idegrendszer betegségei. 2) Kunze: Belgyógyászat. A havi kórjárat a következőben állapíttatott meg. A légzőszervek hurotos és lobos bántalmai, mandolalobok, egyes esetekben csúz, hagymáz, vörheny, kanyaró — járvány nincs. — Dr. Kohn egy újszülöttet mutat be, kinek egy naevus (anyajegy) úszónadrágszerüleg az alhast borítva térdig terjed, rajta több zsírdag. Dr. Brünauer Ambró tüdölobról szól, melynél folytonosan 41° C láz volt jelen nagymérvű agyvértolulásokkal, hányással és hasmenéssel összekötve, s a phisicai tünetek a betegség 6-ik napján voltak 'csak tisztán constatáihatók, és hol a láz csak a 13-ik napon kezdett lassankint alább szállni. Egerben febr. 9-én 1880. Dr. Brünauer Ambró, e. titkár. Ország gyűlési tudósítás. A febr. 24-e óta elmondott beszédek közül, tórszüke miatt, csakis a jelentékenyebbeket említhetjük fel. E napon, a febr. 23-i erős vita bágyasztó hatása alatt, tartotta meg beszédét a pénzügyőr, Szapáry gr., főleg Széli támadásai ellen polemizálva. Kimutatta, hogy ha ma csak 18 milliónk van belügyi költségeinkre, 1877-ben nem volt több tíz milliónál s így a helyzet ahhoz képest javúlt; igaz, hogy igy is súlyos, de nem kilábolhatlan, csak komolyan hozzá kell látni. — Kár, hogy ö excja elfelejtette megmondani, hogy miképen. — A febr. 25-i ülésben Simonyi Ernő beszélt röviden, Grünwald közigazgatási reformjavaslatai ellenében védte a régi megyei intézményt; Apponyi indítványának végét, mely bizalmatlanságot szavaz a kormánynak helyesli ugyan, de nézete eltér annak indokaitól s azért nem fogadja el az indítványt, hanem külön javaslatot terjeszt elő, mely minden indokolás nélkül jelenti ki a ház bizalmatlanságát a kormány irányában. — Ezt ugyan Simonyi úr nem jól tette, mert ezzel hebehurgyán odavitte a dolgot, hogy miután Apponyi pártjával nem fog csatlakozni az ö indítványához, az ellenzék szavazatai kétfelé fognak oszlani — Tisza K. nagy örömére. — A febr. 26-i ülésben többnyire jobboldaliak beszéltek, közöttük Jókai Mór, ki keserű panaszra fakadt az ellenzék méltatlankodásai miatt. Elismeri, hogy a kormányon nincsenek lángelmék, de vannak lelkiismeretes, jótörekvésü férfiak. Jobb az oly kormány, melyet öt éven át lehet szidni, mint az, melyet öt napig sem szabad szidni. Az ellenzék részéről Tischler. Kada és Eötvös beszéltek. Tischler elitéli az eddigi megyei gazdálkodást; tagadja, hogy a megye a szabadság hazája volna, hol egy-két család uralkodik, melyek egész atyafiságukat hivatalokba teszik, hol a szegény nép fia minden tanulmánya daczára hiába kopogtat kenyérért, Apponyi javaslatát pártolja. Utóbbiak a miniszterelnököt és pártját okolják a jelenlegi helyzetért; de elitélik a közigazgatás tervezett reformját, a kinevezési rendszert és Helfy javaslatát fogadják el. — A 27-i ülésben Kautz Gyula tartotta beszédét. Először Széli K. ellen fordúlt, kinek ellenzékieskedése, mint mondá, rosszúl esik a szabadelvű pártnak. Grünwald- nak azt hányta szemére, hogy eszményi czélokra törekszik, nem államférfi, hanem theoreticus, idealista. Apponyinak pedig a kormányzati politikából valóságos leczkét tartott. Utána Irányi D. szólt. Szerinte a bajon csak a közjogi alap megváltoztatása segít, Grünwald reformeszméire pedig azt mondá, hogy nem a rendszert, hanem az embereket kell reformálni. — A 29-i ülésen Jeszenszky báró párton kívül álló beszélt a ház általános derültsége közt sok furcsaságot. Utána Szende B. miniszter emelt szót, nem a budgetvitában, hanem Graef altábornagyot és Fehérváry államtitkárt védelmezte Degré vádjai ellen. E közbeszólásra Bujanovics S. vette fel ismét a költségvetési vita fonalát s szakszerű bírálata közben sok kellemetlen igazságot mondott a pénzügyminiszternek. Csanády monstrosus beszéde után Bánffy B. gr. védte a kormány álláspontját. Utalt a kormány nehéz helyzetére, beteg parlamentarismusunkra s egészséges pártalakulást és loyalisabb harezot kívánt. Hoffmann P. szemére vetette a kormánynak, hogy öt év alatt azon czélt, melyet magának kitűzött, nem tudta elérni. Az ilyen kormány nem érdemel bizalmat, annál kevésbbé, mert intézkedései az alkotmányosságra is aggasztók. Kiforgatja a dualismust lényegéből és a sajtószabadság korlátozását s az egyesületi és gyülekezési jog megszorítását helyezi kilátásba, melyek reactionarius intézkedések. Tisza azonnal felelt e támadásra, azonban újabb argumentumokat a kormány védelmére ezúttal sem tudott felhozni. Miután az ellenzéki árnyalatok egyesülése m. vasárnapon ténynyé vált s Lónyay M. gróf közvetítő indítványát, mely szerint az ellenzék 1. a közjogi alapot elfogadja; 2. rendszeres pénzügyi és gazdasági politikát követ; 3. a közigazgatást oly képen szervező újjá, hogy a tisztviselők életfogytig áliandósit- tatnak, közigazg. bíróságokat állít, melyek tagjai félrészben kineveztetnek, félrészben választatnak, — úgy az egy. ellenzék mint a párton kívül álló töredék elfogadta, a ház márcz. 1-i ülésén Szilágyi Dezső végre kifejtette az ellenzék progmmjának közigazgatási részét is. Két óráig tartott beszédet a ház mindvégig feszült várakozással hallgatta, Szilágyi, ki a ház szerencsésebb szónokai közé tartozik, nehéz feladatát pártja megelégedésére oldotta meg. Tisza a hosszontartott helyeslés- és éljenzéssel fogadott beszédre idegesen ugrott fel, hogy rögtön válaszoljon ; de a ház türelmetlenkedett s igy csak annyit mondhatott el, hogy ö sohasem Ígérte a rögtöni jólétet s ma is azf artja, hogy Magyarország pénzügyei rendezhetők. Szilágyi beszédére még visszatérünk. *
