Eger - hetilap, 1880
1880-12-23 / 52. szám
410 Épen igy vagyunk a vadászati törvénynyel, igy a cseléd-tör- vénynyel, de különösen a közegészségügyi törvénynyel. Törvényeink hozatalánál úgy, mint végrehajtásánál reformra van hát szükség. A tapasztalat megtaníthatott rá, hogy nincs már sok időnk várni! Az intéző körökből mihamarább el kell távolítani a — Fabiu8okat! ÍJr. Fenyvessy F. Népszámlálás. II. T árgy a. A népszámlálás tárgyát nem pusztán a népesség számának, hanem egyúttal a népesség személyi, gazdászati és társadalmi viszonyainak kipuhatolása képezi; vagy mint Keleti *) mondja: „A népszámlálásnak tárgya az ember és egyes életviszonyai, összeségében pedig a nép és nemzet számtalan családi, társadalmi és ál- ladalmi vonatkozásaival.“ A népesség többféle elemekből állván (pl. helybeliek, idegenek, állandó tartózkodással birók, távollevők stb.) a népességnek, mint egésznek fogalma is többféleképen adható ; legfőbb megkülönböztetései : tényleges, jogi és állandó tartózkodással biró népesség. A tényleges népesség azon egyének összegezéséből áll elő, kik a számlálás napján az ország határai között tényleg jelen vannak. Itt tehát a helybeliek és idegenek között különbség nem tétetik, mig tehét egyrészről mindenki összeiratik, ki az ország határain belől tartózkodik, ott, a hol találtatik, addig más részt az ország határain kívül tartózkodók mellöztetnek, A jogi népesség alatt bizonyos államhoz jogilag tartozó egyének (honosak, állampolgárok) vagy bizonyos állam községeinek kötelékébe tartozó lakosság összege értendő. A népesség e neménél tehát a jelenlevő idegenek leszámittatván, csak a jelenlevő és távollevő helybeliek összege puhatoltatik ki. Végre az állandó tartózkodással biró népesség kiszámításánál a letelepedett egyének összege kerestetik, tehát az ideiglenesen jelenlevők elhagyatnak, azonban az ideiglenesen távollevők hozzászámittatnak a helyben levő letelepedett népességhez. A m. k. földm.-, ipar- és kereskedelmi miniszternek az 1880. 52. t. ez. alapján kibocsájtott utasítása szerint, hazánkban a tényleges és jogi népesség fog az 1880. decz. 31-iki állapot szerint Ö8szeiratni; mert azon utasítás szerint számbaveendök nemcsak a községben 1880. deczember 31-én tényleg jelenlevő helybeliek és idegenek (tényleg népesség,) hanem a községi illetőségű távollevők is (jogi népesség.) A népesség számbaveendö viszonyait lényegesek- és esetlegesekre szokás osztani. A lényegesek minden népszámlálásnál számba veendők lennének, ellenben az esetlegesek meghatározása az illető államtól függne. A lényegesek a következők : 1 a név, 2. a nem, 3. a kor, 4. a esalád vagy a háztartás fejéhez való viszony, 5. a polgári vagy családi állapot, 6. a kereset vagy foglalkozás, 7. a hitfelekezet, 8. a nyelv, 9. az olvasni és Írni tudás, 10. a származás, születéshely, nemzetiség, 11. a rendes lakhely és tartózkodás jellege a számlálás helyén, 12. a vakság, süketnéma- ság, hülyeség és elmekórság. Ezen lényeges viszonyok közül a legközelebb foganatosítandó népszámlálásnál csak a nemzetiségnek nem nyittatik rovat, hanem kerülő utón fogják kipuhatolni a beszélt nyelvet, mi nem azonos a nemzetiség fogalmával; mert mint boldogult Eötvösünk mondja, a leszármazás és nyelv nem szükségképpeni járulékai, nemis mellőzhetetlen ismertető jelei a nemzetiségnek. Ezen említett viszonyokon kívül ugyanez alkalommal számbavételnek még az épületek, lakosztályaik fekvése és ezek külön rendeltetése szerint. Hasonlólag összeszámoltatnak még a következő háziállatok, u. m. a szarvasmarhák, juhok és kecskék. A lovak és öszvérek, mint a melyek amúgy is évenkint ösz- szeiratnak és pontosan nyilvántartatnak, ezúttal számba nem vétetnek. A sertések pedig mivel éppen deczember hó végén, részint az ünnepek, részint pedig a beállani szokott hideg miatt, a legnagyobb mennyiségben szoktak leöletni, teljesen számon kivül hagyatnak, mivel különben összeszámításuk a valónál kedvezőtlenebb eredményeket mutatna fel. Az 1880. január 1—10 között végbe menendő népszámlálás mind e viszonyokra nézve az 1880. deczember hó 31-én éjfél 12 órakor létező állapotokat lesz hivatva feltüntetni, tehát ha utóbb, bár a megszámláltatás előtt, akár a népesség, akár pedig a többi felveendő viszonyokban pl. születés, halálozás stb. által változás történnék, ez figyelmen kivül üagyandó és csak az említett nap utolsó órájában fenlétezett viszonyok írandók be a számláló lapok rovataiba. Lássuk már most, hogy miért kerestetnek a népességnek fent lényegeseknek jelzett viszoyai? Mi az oka annak, hogy az állam azok tekintetében polgáraitól őszinte és nyilt felelet vár. Az, hogy a számláló rovatok elsejében az illetők vezeték és keresztneve vezetendő be, csupán a számlálás pontos keresztülvitelét czélozza ; mert ez utón úgy a kihagyásoknak, mint a kétszeres megszámlálíatásnak könnyebben eleje vétetik. A nemnek kitüntetése, a mily könnyű, épp oly szükséges, mivel az államnak érdekében áll tudni a két nem egymáshoz való viszonyait, főleg azért, mert jelen társadalmi viszonyaink között, hol a nő pl. sokban még el nem foglalja a neki megfelelő vagy általa betölthető helyet, másrészt hogy számtalan foglalkozás csakis a férfiaknak van fentartva, más pedig, mint pl. a katonáskodás és honvédelem kötelessége, csakis férfi által róvható le: a megkülönböztetés mellőzhetetlen. Nálunk nem lesz ugyan e viszony számára külön rovat nyitva, hanem a finemüek fehér, a nőneműek pedig halványkék lapot kapnak betöltés végett. A népességnek a kor tekintetében való eloszlását ismerni részint honvédelmi, részint közgazdasági szempontokból áll érdekében az államnak. Van két korosztálya a népességnek, t. i. a 15 éven alóiiak és 70 éven felüliek, kik rendszerint keresetképtelenek és kiket a 14 és 70. év között álló koruaknak kell eltartaniok. De meg számtalan politikai jog és kötelesség pl. a követválasztási jog, hadkötelesség bizonyos korhoz van kötve, tehát e korosztály tagjainak számát ismerni, minden állam érdekét képezi. Hogy pedig a népesség kor szerint való eloszlása mennél pontosabban kitiintet- tessék, nem a korév, hanem a születés éve Írandó be a rovatba. A családi állapotnak, vagyis annak kitüntetése, hogy valaki legény v. hajadon, házas és özvegy leginkább a népszámlálás utján eszközölhető. Ezen viszonyoknak ismerete pedig szintén nélkülözhetetlen részint társadalmi, részint erkölcsi tekintetekből. Társadalmi okból azért, mert tény, hogy minél könnyebb valamely államban a családalapítás feltételeit megszerezni, annál többen fognak házasságra lépni, erkölcsi okból, mart minél többen élnek valamely állam lakosai közül házasságban, annáliukább növekszik azon elem, mely biztos s becsületes keresetre törekszik, a jogrend fentartása iránt érdeklődik, a családi életre nemesbbitö befolyást gyakorol, „a házas élet és az ettől származó család pedig az emberi nem nevelésére való ethikai befolyásával az összes társadalmi rendnek alapja.“ A hitfelekezet a népszámlálás szintén egyik kikerülhetetlen momentuma, kivált oly országban mint a miénk, hol sokféle felekezet van és most a felekezetektö! bizonyos közgazdasági és köz- igazgatási, főleg pedig közoktatási fontosság el nem tagadható. A nyelv és nemzetiségi viszonyok ismerete közgazdasági és politikai szempontból nélkülözhetetlenek. A műveltségi fok kipuhatolása csak az Írni és olvasni tudásra szoritkozhatik, ez mutatván be a lakosság zömének műveltségi fokát. A többi viszonyok közül még csak a kereseti és foglalkozási viszonyok emelendők ki, mivel ezen rovatok segélyével csoportokba szedhető az ország népességének különféle hivatása, munkaviszonya, kereseti módja az egyes termelési és ipar-ágaknál, a személyes szolgálatok, birtok vagy vagyon után élők száma és aránya. —i —ó. Városi ügyek. Egerváros 1880. decz. 19-én tartott képviseleti ülésében a következő ügyek tárgyaltattak: A f. évi nov. 21-iki ülés jegyzőkönyvének hitelesítése után a népszámlálási ügynökök száma 26-ban állapíttatott meg; és igy, miután a város 26 számláló csoportra van felosztva, minden csoportra egy külön ügynök esik. — Az egri kir. törvszéki elnök megkeresése folytán, melyben e testület felhivatik, hogy nyilatkozzék, vájjon a törvényszéki épületben alkalmazott Meidingerféle kályhák helyébe nem volna-e hajlandó más szerkezetű kályhákat álüt- tani? határoztatott: A kérdéses kályháknak más szerkezetüek- kel az állam költségére leendő kicserélésébe és viszont a Meidingerféle kályháknak az állam javára leendő értékesítésébe a testület beleegyezik; úgy azonban, hogy az ezen áthelyezésből származó bárminemű költségek fedezésére a város egyáltalában nem kötelezhető. A mennyiben pedig az egri kir. törvszéki épületet a város nagy áldozattal, tökéletesen és a czélnak megfelelően felépittette, *) A gyakorlati statistika kézi könyve.
