Eger - hetilap, 1880
1880-12-09 / 50. szám
XIX. év-folyam. 50. szám 1X80. deczeintier 9-én Előfizetési dij: Egész éyre . 5 frt — kr. Félévre. . . 2 „ 50 ,. Negyed évre . 1 ,, 30 r Egy hónapra. — 45 , Egyes szám — 12 „ Hirdetésekért minden 3 hasábozott peiit- sorhely után 6, bélyegadó fejében minden hirdetéstó] 30, nyilttérben egy petit- sorhelyért 15 kr fizetendő. Politikai s vegyes tartalmú hetilap. Megjelenik minden CNötörlökmi. Előfizetéseket elfogad: a kiadó-hivatal (lyoenmi nyomda,) a szerkesztőség (sóliáz-utcza Mooserféle liáz) és Szolcsdwyi Gy. könyvkereskedése. (Alapítványi új ház a lyceum átellenében) s minden kir. postahivatal. Hivatalos hirdetésekért előre fizetendő: egyszeri közzétételért 1 frt 30 kr.) Igazságszolgáltatásunk és közigazgatásunk reformja, (Folytatás.) II. Az utolsó három évtized szakítás volt az ország közigazgatása tekintetében az ösiség elavult intézményeivel. Az igazságszolgáltatás terén pedig csak egy évtizeddel ezelőtt tértünk át a helyes útra. Elég egy pillantást vetnünk például a bíróságok mai és a kinevezések előtti állapotára. Azon perczben, melyben a bírókat nem engedtük többé kortesek által választatni, de egyedül helyes s józan módon, kinevezések által adtunk az erre alkalmas férfiaknak iurisdictiót : a jogállam igazságügyi müveit állapotainak színvonalára emelkedtünk. Óriási a különbség hazánkban az igazságügy és a közigazgatás terén. Amott a modern eszmék diadala, — emitt az ósdisák maradványai. De az utóbbi évek, míg az elsőnél, az igazságszolgáltatásnál, menthetetlen hibákat hoztak létre, addig közigazgatásunk körében, egyelőre csak elméletileg, reformálási szándékot teremtettek. Nem tartozik e rövidke tanulmánytöredék keretébe fejtegetni, miért van az, hogy hazánkban az államigazgatás minden körében egyöntetű s egyidejű reform soha sem jön létr3 ; miért van az, hogy ha józan, biztos, helyes útra tértünk az államigazgatás egyik ágában, elhanyagoljuk teljesen a nem kevésbbé fontos másik ágat, s ha pedig itt támad reform s itt készítünk új utat, úgy az előbbi igazgatási ág nagy nehezen kiépített útját hagyjuk — járatlanúl ? Az igazságszolgáltatás terén 1869-ben helyes, biztos utat választottunk az állami élet e fontos nyilváuulására. S ma?! — A bagatell-törvénynyel, a gyám-gondnoksági törvéoynyel stb., de főleg a megkezdett reform rég abbahagyásával és dereform- má változtatásával épen akkor, mikor a k ö z i gaz gat ás u n k terén is fel-felhangzik a rég óhajtott reform elengedhetetlen szükségessége: elhagyjuk a helyes utat, s rátérünk minden okosan szárn- bavehető indok nélkül a rég elhagyott, göröngyös útra! Igazságszolgáltatásunk organistatiójára vonatkozó újabb törvényeink elegendő példák szavaink igazságára nézve. Telvék ezek a legfeltűnőbb fogyatkozásokkal s hibákkal, s mindez pedig azért, mert újabb időben nem szerkesztjük, nem alkotjuk hazánk igazságügyi törvényeit, de — idegen uépekéiböl — fordítjuk. Igazságügyi organismust igy alkotni, igazságügyi organismust ekként akarni a tényleges viszonyokkal egybehangzó működésbe hozni : hálátlan küzdelem. így fordítottuk le legújabban az angol hékebirói iutézményt magyar bagatell bírósággá, anélkül, hogy azon urak, kik folyton ez angol intézményre szeretlek utalni, egészen tisztába lettek volna az angol békebirák helyzetével. A békebiró Angliában qualificáit igazságszolgáltatási és rendőri közeg, kinek bírói intézkedése az u. n. „quarterly session“-hoz felebbeztetik, a rendes központi bíróságnak pedig szabad bármikor beavatkozni és maga elé rendelni a békebirák előtt megkezdett ügyet. Az angol békebiró uemcsak jogszolgáltatása-, de még közigazgatási, adminisztratív eljárására és intézkedésére nézve is teljes biztosítékot nyújt a feleknek az iránt, hogy a vagyonában esetleg sértett magánfél a legteljesebb törvényes elégtételt szerezheti meg magának bírósági utón. Az angol békebirák sem személyük-, sem jellemük-, sem tehetségükre, sem vagyonuk-, sem társadalmi állásukra nézve a legtávolabbról sem hasonlíthatók össze a mi újonnan teremtett s az angol intézmény hű másolatának vélt községi bagatell biráinkkal! Nagyon természetes, hogy a mi bagatell-biróságaink intézményének sóba sem lesz az államigazgatás terén az a hatása, mint Angliában a békebirákénak. Angolország 10,000 békebirája, egy gazdag, független úri osztálynak királyi kinevezés folytán ingyen hivataloskodó tagjai, mint már Stnart Mill is megjegyzé, valódi oszlopa az angol államszervezetnek. Felesleges továbbá is bizonyítanunk a roppant különbséget, mely e tekintetben Angolország és Magyarország közt fennáll. Menthetetlen hibát követtünk el, mikor azon alapot, a bi róí és végrehajtói hatalom elválasztásának alapját, melyet az 1848. évi 8. t. ez. kiegészítéséül hozott 1869. évi 4. t. czifek- ben elfogadtunk és létesíteni iparkodtunk, — egyszerre elhagytuk. Kár volt, Tocquevillere nem hallgatni, ki igen helyesen irja : „Kiküszöböltük szerencsésen az igazságszolgáltató hatalmat az ad. ministratióból, a hová azt az ó-regime belevitte; de ugyanekkor meg az administrate kezdett beavatkozni a bíráskodásba, a mi szintén oly veszedelmes és kárhoztatandó.“ Törvényeinket gyári módon hozzuk. Ez a mi bajunk. A mint egyes köröknek, sőt egyes ,miniszteri' embereknek eszükbe jut, rögtön kiutalványoznak egy-néhány ezer forintot az állampénztárából az „elölege8, beható tanulmányozásira és a drága tanulmányozás eredménye egy külföldi talajban megfogamzott s külföldi léghez, viszonyokhoz, traditióhoz szokott organisatiónak lelketlen — utánzata. Nincs a világon ország, hol könnyelműbben kezelnék a codi- ficatio nagy és nehéz munkáját, mint épen nálunk. Innen van, hogy törvényeinek sem a bölcseleti jog elveivel, sem az állami traditio kívánalmaival, sem a gyakorlati élet viszonyaival nincsenek szerves összhangban. A törvényhozónak (főkép hazánkban) első dolga s kötelessége megjegyezni, hogy a nemzetek egyediséget eltagadni nem lehet, 8 hogy az angolt az olasztól, a francziát a némettől nyelvén, szokásain, traditióin s erkölcsein kívül a nemzeti jogviszonyok ellentétessége is megkülönbözteti és elkülöníti. A törvényhozónak tehát (fökép hazánkban) múlhatlanul kötelessége számolni a nemzet individualitásával! l)r. Fenyves*!/ F.
