Eger - hetilap, 1880
1880-12-02 / 49. szám
387 Ián nem is egészen ok nélkül) az állami műveleteket kísérni szokta, maga is ténylegesen közreműködik e művelet végrehajtásánál, ha híven, lelkiismeretesen és pontosan kitölti a számlálási lapok rovatát, vagy bevallja az adatokat, ha tehát maga is e fontos ügy mennél gyorsabb és mennél helyesebb lebonyolítása végett a netalán fenlevö akadályokat elhárítani és annak sikerét minden tekintetben előmozdítani törekszik. Ez által nemcsak azt fogja elérni, hogy a számlálás pontos lesz, hanem egyszersmind az országnak sok költséget, minövel ily népszámlálás járni szokott, megkímél. Főleg nekünk magyaroknak, kiket a külföldi, főleg a német sajtó nem egyszer barbároknak, minden tekintetben elmaradottaknak, kevés számuaknak, műveletleneknek stb. szeret hiresztelni, meg kell mutatnunk, hogy népességi viszonyaink rendezettek, hogy igenis vagyunk annyian, amennyire számunkat ellenségeink nem szeretik tenni, hogy népűnk tagjai között tudnak annyian Írni és olvasni mint az u. n. cultur-államokban, hogy a földmivelés, ipar, kereskedelem s más kereseti ágak nálunk is kellő számú képviselőkre találnak, hogy igenis, előrehaladni törekvő nép vagyunk, s hogy Isten segedelmével talán nem is nagyon hosszú idő múlva el fogjuk érni azon polczot, melyen a müveit nyugat-európai államok állanak. Mivel pedig más út alig kínálkozik, hogy saját erőnket megismerjük s ezen tendentiosus híreszteléseket megczáfoljuk, mint a népszámlálás, úgy hiszszük, mindenki hazafias kötelességének fogja ismerni annak idején a népszámlálási művelet mennél nagyobb sikeréhez egyéni közreműködésével hozzájárulni. —i —ó. Politikai hetiszemle. Benn a hazában a közigazgatási bizottság (enquéte), az élvezet (sör-, kávé- és czukor-) adók és az államrendörség felállítását czélzó törvényjavaslat dominálják a politikai helyzetet. A közigazgatási bizottság vasárnap fejezte be érdekes tanácskozásait, melyek alatt bár számos egészséges eszme és életre való terv képezte a megbeszélés tárgyát, mégis egészben véve nem annyira a közigazgatás gyökeres reformjáról, mint inkább a meglevőnek miként való foldozásáról volt szó. A tanácskozásokban résztvett szakférfiak aprólékos eltérésekkel mindnyájan kívánták a qualificatio kimondását és sürgették a közigazgatási bíróságok behozatalát. Volt még szó: új járások beosztásáról, virilis-rendszerröl, közigazgatási bizottságokról, házi pénztár felállításáról stb., de ezen kérdéseknél a tanácskozók csak apróbb módosítások keresztülvitelét javasolták vagy pedig, mint a házi pénztár kérdésénél, a szükségtelenséget vitatták. — Az élvezeti adók behozatáláról szólótörvényjavaslat, melyet a pénzügyminiszter már exposéjában helyezett kilátásba s mely az általános budget-vitánál a legélesebb kritikának volt alávetve, valóságos mozgalmat idézett elő a középosztályban. Törvényhatóságok, a főváros, az iparkamarák 8 társadalmi testületek nyakra-főre sietnek bebizonyítani azoknak káros voltát, különösen a kis kereskedők, az iparos és munkás-osztályra nézve. A sajtó pedig a legerősebb kritikával s a legmaróbb gúnynyal ostromolja Szapárynak ezen financiális szörny-szülöttjeit. — A katonailag szervezett magyar királyi csendőrség életbeléptetését körtiliró javaslatot a keddi lapok hozzák; e javaslat szerint az egész ország hat parancsnoksági kerületre osztatnék, következő székhelyekkel: Kolozsvár, Szeged, Budapest, Kassa (ezen kerülethez tartoznék Hevesmegye,) Pozsony és Székesfehérvár, mindenik parancsnoksági kerületbe 3—4 szárnyparancsnokság osztatnék. Lesz hát megint módunk a zsandárban! Franczia-országban a régóta közbeszéd tárgyát képező Cissey-ügy végleg elintézi etett. A törvényszék fölmentette Cissey tábornokot, kit Laisant és Rochefort azzal vádoltak lapjaikban, hogy Metznél ö volt a közvetitö Bazaine és Frigyes Károly porosz herczeg között. Laisant-t és Rochefortot négy-négy ezer frank pénz- büntetésre és nyolcz-nyolcz ezer frank kártérítésre Ítélték. — A bo- napartisták között kiütött a szakadás. Az egyik rész Mitchellel élén Jeromos herczeget tekinti fejéül, a másik rész, melynek Cassagnac a vezére, nem akarja elismerni a vörös herczeget, a nélkül, hogy más jelöltet állítana. A legitimisták erősen készülnek a legközelebbi választásokra, melyeknél nagy tevékenységet akarnak kifejteni Chambord gróf érdekében. Újabb időben a kommunardok is mind sűrűbben adnak jelt létezésükről. A köztársasági kormánynak pedig ugyancsak dolgot ad mindezen ellenséges ellenieknek a megfékezése. Az angol kormány is fűhöz, fához kapkod; egyik miniszteri tanácskozást a másik követi. Az ir-kérdés egyre égetőbbé válik ; szakadatlanul érkeznek a rossz hírek a zöld szigetről; de daczára ennek Forster, Irland minisztere, a legutóbbi minisztertanácsban erősen hangsúlyozta, hogy semminemű kivételes rendszabályokra nincs szükség; mert az ir hatóságok jelentései szerint az állapotok rosszabbra fordultától nem lehet tartani; mindamellett nagy sietséggel egy új ezredet küldöttek Irlandba. Görögország lázas sietséggel folytatja hadi készülődéseit. Erre mutat az is, hogy a görög kormány Gráczban és Bécsben 60,000 hátúltöltöt rendelt meg s hozzá 80 millió patront. Ez alatt pedig Törökország a tárgyalások fölvételét sürgeti s hajlandó is Görögországnak észszerű engedményeket tenni, de Janina átadását kereken megtagadja. A montenegróiak végre urai Dulcignonak; novemb. 26- ikán szállották meg a várost erődjével együtt, miután Dervis pasa előbb az albánokkal vívott 2 órai harcz után elfoglalta. Mint Nikita fejedelem hivatalos jelentése állítja, a környékbeli lakosok nagy tisztelettudással járnak deputaczióba Bozsó főparancsnokhoz, miből azt lehetne következtetni, hogy megnyugodtak sorsukban, mi azonban azt hiszszük, hogy az albánokról még hallunk egyet- mást. A flotta-demonstratio, mely Dulcigno átadásával tárgytalanná vált, egyes homályos hírek szerint Görögország érdekében lépne föl, csakhogy e bírt határozottan megczáf'olja egy távirat, mely szerint a franczia-cabinet visszautasította volna az angol kormány azon javaslatát, hogy a flotta az Archipelagus közelében maradjon. Galdstone pedig egy körjegyzékben most szólitotta fel Anglia külföldi képviselőit, hogy puhatolják ki a külföldi kormányok nézeteit a hajóhad visszahívására nézve. t _A_ :e£ c z Őszi idő. Őszi idő hideg télre hajlik, Ködös a hegy tetejétől aljig, A kopasz fák meredezve állnak, Nem suhognak altatót a tájnak. A homályban zillanó szél nyargal, Tanyát keres panaszkodó dallal, S a mikorra csillag gyúl az égen : Atbújdosott más világba régen. Elbújdosott messze, messze innen, Hol virágzás, meg hervadás nincsen, A hol nincsen szenvedés, baj, bánat, A hol a szív soha fel nem támad ! Kajdacsi József. Contarini. Velencze dogéja, Contarini, ki már tízszer, vagy talán tizenötször ülte meg a tengerrel való egybekelésének ünnepét *), daczára előre haladott korának, dogaressát választott magának a ten- gerszülte város leányai közül. Választottja külső bájakat és ifjúságot, de sötét bánatot és komorságot is hozott neki nászajándékul; mert, hogy a fiatal hölgy nem szive szerint választott, csak mellékesen legyen itt felemlítve. A dogé azonban nejét mindennel elhalmozta, a mit az öreg kor a fiatalságnak adhat. Contarininak, házassága első pillanatától fogva, minden törekvése oda irányúit, hogy neje hajlamát megnyerje. Persze jobb, ha a sziveket már a házasság előtt a szerelem fűzi össze; de minthogy a bájos dogaressa kezével együtt nem ajándékozta oda egyszersmind szivét is férjének, ez minden lehetőt megkísérelt, hogy neki megtessék s életét oly édessé tegye, hogy minden percze vidáman és enyelegve repüljön el fölötte, mint valami tarkán felczif- rázott velenczei gondola, mely a sajkadalok olvadó hangjainál siklik tova a lagúnák hullámain. — De a sokat élvezett férj kora hidegsége, a vénség dermesztő jege nem volt képes a dogaressa ifjú hevét feléleszteni. Az a rút, csontkarú, fogát vaczogtató vén ném- ber, az unalom, tartotta fogva a bársonyba és selyembe burkolt ifjú hölgyet. Helena, igy hivták öt, odaadással látszék belenyugodni a *) Az az ugyanannyiszor választatott meg a velenczei köztársaság fejévé. *
