Eger - hetilap, 1880
1880-01-29 / 5. szám
39 bortermelők szeretnék azokat megtartani, a miért ,,sohasem lesz nálunk kereskedelem“, —8 minthogy a mostani bor-árakat is, me- I lyek a bortermelőket a tönkrejutással fenyegetik, méregdrágáknak | tartja, e végből az egri bor (G. szerint a kereskedelemben alig használható letykó) jó hírét annyira igyekszik devalválni — a mitől ugyan nem félünk — hogy végre potomra is megkaphassák az efféle borüzérek mint G. úr, a miből ugyan — reméljük — nem lesz semmi. Végül sajnálatunkat kell kifejeznünk, hogy az ily, városunk érdekei ellen irányúló czikk, mely közönségünknél csak visz- szatetszéssel találkozott, egri lapban látott napvilágot. * A „N. Züricher Zeitung“ jan. 8-íki számában a Leeman és és Maister sveiczi nagykereskedő czég egyik tagja, ki 25 év óta eszközöl borvételeket Magyarország számos borvidékein, egy ránk, magyarokra nézve különös érdekkel bíró czikket közöl. Czikkiró, a legutóbb napfényre került borhamisítások folytán felmerülő és a magyar borok jó hirnevét veszélyeztető gyanúsításokkal szemben, a magyarok és a magyar bor védelmére kel. A kinek — úgymond a czikkiró •— úgy mint neki alkalma volt a magyar nép ritka becsületessége- és szilárd jelleméről személyes érintkezés és tapasztalatok után meggyőződést szerezni, annak nem lehet közönyös, hogy, nehány lelkiismeretlen borspeculans bűne miatt, egy egész nemzet jó hírneve és becsülete csorbát szenvedjen. — Óvatosságra egyáltalán csak a nagyobb borkereskedőknél van szükség, kik, a borok iskolázása ürügye alatt, megfosztják a bort természetességétől; azért ajánlja, hogy a sveicziak keressék fel személyesen a borvidékeket és borpiaczokat Magyarországon s nem lesz okuk panaszra. * A bortermelők figyelmében. A magyar borkereskedés néhány megbizhatlan üzérei — írja egy bpesti laptársunk — azon helyes útra vezérelték a külföldi borkereskedők nagy részét, hogy azok vagy személyesen, vagy megbízottak által — a bortermelőkkel szándékoznak üzleti összeköttetésbe lépni. Már tobt» kereskedő megtette a lépéseket a földmivelés-, j ipar és kereskedelmi minisztériumnál, kérelmezvén több borvidék termelőinek czimzetét. — Reméljük, hogy ennek folytán a miniszter úr borkivitelünk érdekében mielőbb megteendi a szükséges intézkedéseket. (Képzeljük, hogy bizonyos úrnak, ki szóval és Írásban fenhangon hirdeti — ö tudja miért —, hogy „a termelő legyen termelő és ne fogjon a kereskedéshez“ ezek olvasására mint nyúlik hosszúra a képe.) * Az egri vasúti állomás 1879. évi decz. havi forgalma a következő volt. Utas érkezett 2729, elment 2092; árú érkezett 8578 m. m.. elszállittatott 6030 m. m., mely utóbbi összegből az elszállított borra 1970 m. mázsa esik, — Gabnapiaczunk. A múlt heti gabna üzletben semmi váltózás sem jelezhető. Árak változatlanok. Tiszta búza 11.20—13.20, rozs és kétszeres 1020—10.60, árpa élénk kereslet mellett 7—8, kukoricza 7.20—7.60, zab 7.20—7,60. Nyilttér. *) Az „Eger“ f. évi 3-ik száma „Hirfíizér“ rovatában „szívtelen princzipális“ czím alatt egy közlemény tétetett közzé, mely ellenében önmagam iránti kötelességnek tartom, közzé tenni azon indokot, mely engemet segédem Kasztóvszky Béla rögtönös elbocsájtá- sára késztetett. Nem czélom ez által magamat azok előtt, kiket ez ügy netalán közelebbről érdekel, szépiteni, mentegetni, mert erre szükségem egyátalában nincs; egyedül az egyszerű igazságot mondom el, s bocsátom a közönség bírálata elé. U. i. Kasztóvszky Béla, kit Holló Mihály úr ajánlatára magamhoz segédül fogadtam fel, már hozzám jövetelekor, (múlt 1879. év október utolsó napjaiban) beteg volt, s mint ilyent Besenyőről lóháton küldte le Holló Mihály úr Kiskörére. Fokozta pedig betegségét azon körülmény is, hogy ugyan ekkor utaztában lóhátról a Várfenéken a vízbe dőlt, s átfázott. Azontúl két hónapon át folyton sínylett, s gyógykezelésre szorúlt, s általam a körorvos úrral gyógykezeltetett is. Minthogy pedig az orvos véleménye szerint gyógyitása bizonyos műtétet veendett igénybe : ennek megejtése czéljából, az orvos tanácsára és saját ö n a- k arat a folytán hagyta el időközben állását s utazott el tőlem,— Egerbe szándékozván a kórházba. Állításom igazolására Dr. And- rássy Ferencz tiszanánai körorvos úr nyilatkozatát egész terjedelmében közlöm : Nyilatkozat. Saáry Ágoston kiskörei jegyző úr felhívása folytán, s az igazság érdekében kinyilatkoztatom, hogy fent nevezett jegyző úrnál segédjegy- zöi minőségben alkalmazott Kasztóvszky Béla, — már Kis-Körére jövetelekor végbél-sipoly (fistula avi) bántalomban szenvedett, mely baja orvosi műtétet igénylett volna, — mit azonban a beteg el nem fogadott, — hanem tanácsom más irányba kérve, — tanácsomra kórházba menetelét elhatározta, s ez okból, hogy kórházba megy, teljesen öna- karatúlag, senki által nem kényszerítve, 1879. év deczember 23-án elhagyta Körét. Hogy a végbél sipolyán, — féloldali arczideghüdésén, — s idült gyomorhurutján kívül, más typhosus betegsége lett volna, alaptalan. — Minek hiteléül a nyilatkozatot, mint Kasztóvszky Béla gyógykezelő orvosa kiadtam, — s nevem aláírásával bizonyítom. — Kelt Tisza-Nánán január hó 23-án 1880- Dr. Andrássy Ferencz s. k. községi orvos Tisza-Nánáti (P. H.) Nem volt tehát a princzipális „szívtelen“, hanem a sors volt a szerencsétlen emberhez végzetszerü. A közlő nagyon rósz akara- túlag cselekedett akkor, midőn magának a dolog állásáról előbb meggyőződést nem szerzett, s közleményében mást megbélyegezni törekedett. Ezzel az ügyet befejezem. Kelt Kis-Körén 1880. január 23-án. Saáry Ágoston. *) E rovatban k üzletiekért felelősséget nem vállal a ' Szerk. A városház melletti emeletes ház szabad kézből el-! adó. Bővebben értekezhetni ugyanott a tulajdonosnál. (22) í* Alólirott saját nevére jegyzett 10 darab hevesmegyei takarékpénztári részvényeit eladás tárgyává teszi, részvényen- kint 400 írtért az 1879-ik évi szelvény nélkül. Ezen részvények tulajdonosai az 1878-ik évben egyenkint 40 frt osztalékot nyertek, mi 10 száztóli jövedelmezésnek megfelel, jelentkezők személyesen, vagy a kitett vételár beküldésével alólirotthoz Gyöngyösre fordulni szíveskedjenek, a hol egyszersmind a részvények átvehetők. Bernáth Ignácz, (15) 3—3 gyöngyösi lakos. Hirdetmény. Szab. Miskolcz város képviselő testületé, a város főútezáján levő „Korona“ vendéglőt november 1-töl számitva 6 évre bor és sörmérési joggal, azonban pálinka mérési jog nélkül, bérbe adni elhatározta. Az épületbe bérlőnek a bér összegen felül a város felügyelete és ellenőrzése mellett az elkészített terv és költségvetés szerint 500 frt. erejéig befektetéseket kell tennie, melyek azonnal a város tulajdonába mennek által. Az évi bérösszeg kikiáltási áráúl 3000 frt állapitatott meg. Ezen bérletre, melynek részletes feltételei a k. igtatói és kiadói hivatalban, a hivatalos órák tartama alatt megtekinthetők, zárt ajánlatok beadása mellett árverés tar- tatik. Ezen árverés határidejéül 1880. évi febr. 22-ének d. e. 9 órája a város közházához tűzetik ki, felbivatván a bérleni szándékozók, hogy zárt ajánlataikat, melyekben kijelentendő, bogy a feltételeket ismerik és azokat magukra nézve kötelezőknek elfogadják, — 300 frt. bánatpénzzel ellátva, — az árverés napján reggeli 9 óráig bezárólag a polgármester kezeihez nyújtsák be. Kelt Miskolczon a városi képviselőtestületnek 1880. január 12-én tartott közgyűléséből. Soltész Nagy Kálmán polgármester. Diószeghy György (19) 2-2 jegyző. Egy jó családból való fiú tanulónak (21) 1* felfogadtatok. Barchetti Adolf kereskedésében.
