Eger - hetilap, 1880
1880-10-14 / 42. szám
332 vei távozzék Pekingböl és Sbanghaiba menjen. Az utóbbi városból ultimátumot fog a pekingi kormányhoz intézni, még egyszer követelve a szerződés végrehajtását. Ha pedi£ tagadó választ nyer Pekingböl, Vladivosztokba fog utazni és ekkor az ellenségeskedés meg fog kezdődni a tengeren. A szárazföldi háború, hir szerint, csak a jövö tavaszszal kezdődik meg. Irland két grófságában hol a földbérlök s földtulajdo nosok között a súrlódások, még mindig napirenden vannak, a kormány kihirdette az ostrom-állapotot. Ez intézkedés alapján annyi rendőrt küldhet oda a kormány, a mennyit akar, a költséget pedig a grófságok viselik. Sokkal okosabban tenné a kormány, ha e régi bajt gyökeresen igyekeznék orvosolni. T -A. IE3 C Z Mért nein akarsz boldog lenni. . . . Mért nem akarsz boldog lenni ? Szivednek hát semmi, semmi Nem adhat már örömet? Mit bírtál, mit elveszítve, Pusztaság lett a föld színe, Melyre tavasz nem jöhet? Nem voltál még boldog soha! Szótlan ajkad bus mosolya Örök panasz, néma vád: Sivár, borús egész múltad! . . . Mért tennéd, hogy átbusuljad Egy életnek bánatát ? ! Oh, ne hidd, hogy szived törve, Nem nyilhatik több örömre! Bűn, igy csalnod magadat. Nem virág vagy, melynek sorsa, Hogy hervadjon, eltaposva — így, hervadnod nem szabad! Szabadulást ismer a rab . . . Lánczok közt csak szived marad? Mit vétett, hogy kínozod? Nem erény, nem, lemondása! Átok minden dobbanása ! Miért lennél te átkozott?! . . . Eh, csak játszol, csak szeszély ez! Elfödöd, mit szived érez, Tréfa lebeg ajkadon; Lángot fojt le hidegséged, Hazudod e ridegséget . . . Játszol te csak, angyalom. Játszol szóval, játszol szivvel! Bus mosolyod mért busít el, Mért is tőlem e beszéd v! . . . Egykor úgy is meghallhatod, Hogy játékod, ái-bánatod E szivet mint törte szét! Bolygó. Állatrendőrök a gazdaságban. Ily czim alatt jelent meg legközelebb Mádai Mátyástól egy müvecske, melyben a szerző nehány állat működését a természet háztartásában akarja bemutatni, oly czélból, hogy mindenki lássa, mennyire hasznosak és ennek következtében oltalmunkra is érdemesek a házi, kerti és mezőgazdaságunk körül tanyázó állatok. Ha nem vagyunk is képesek minden állat szembeszökő hasznosságát kimutatni, mondja a szerző, abból nem következik, hogy haszontalanok. A természet háztartásában nincsen haszontalanság, és nálunk az állatország körében éppen nem találunk oly ártalmas lényegekre, melyek fejünkre szaporodhatnának, ha szabadságot engedünk nekik, hogy egyik a másikát ellenőrizze, rendben és a kellő korlátok közt tartsa. A természet a legszigornbb fegyelmező és rendőrsége annyira szigorú és hatalmas, hogy minden túlkapást azonnal megtorol. A természetet ezen bölcs és üdvös működésében egyedül az ember akadályozhatja és akadályozza meg; és a hol cselekszi, nem annyira rosszakaratból mint inkább tudatlanságból teszi. A müvecs- kének feladata tehát a gazdálkodó közönség, különösen pedig népünk figyelmét rávezetni annak belátására, hogy az állatok oktalan üldözését már a közhasznúság szempontjából is akadályozni s ellenőrizni, más szóval, az állatvédelem eszméjét mindinkább terjeszteni kell. A szerző állításának bebizonyítására számos példát vesz fel, melyekből érdekesnek tartjuk az alábbit közölni. *) A ez in ege egyike a leghasznosabb madaraknak, és egyszersmind igen szapora is. — Ha mindamellett csak kevés czinege van valamely környéken, az csakis a káros madarászainak következménye. A czinege erdőben és kertekben, fákon és cserjéken egyaránt örömest tartózkodik, hol nemcsak a kikelt hernyókat, de kiváltképen azok petéit pusztítja. Tehát a kártékony rovarokat már akkor semmisiti meg, mikor még bajt nem is okozhatnak. Egész naphosszam mozgásban vannak a czinegék. Gondosan megvizsgálnak minden törzset, ágat, gályát, egyre csicseregnek, és mindaddig nem távoznak, mig falatozni valót találnak, vagy el nem zavartatnak. Egész ültetvényeken fáról-fára szökdécselnek és 100 napszámos nem képes a fákat ellenségeiktől oly gyökeresen megtisztítani, mint teszi egy-két pár czinege. * Oly kicsi és könnyüded madár a czinege, hogy a leggyengébb galy is elbírja, a hol a rügyek és levelek tövében levő rovarpetéket kimotozza. Egy üvegházban három rózsatö el volt lepve levelészekkel, melyek a kertész minden igyekezetével daczoltak. Egyetlen czinege az Uvegházba hozatván, néhány óra alatt tökéletesen megtisztította a rózsatöket. — Egy földbirtokos beszélte: 1848-ban megszámlál- hatlan hernyó volt kertében és a fákat egész lombtalanokká tették. Oszszel millió meg millió pete lepte el a fák törzseit és ágait. Embereket fogadott, hogy tisztítanák meg a fákat, de csakhamar belátta, hogy minden költekezés hiábavaló. Tél elején nehány czinege mutatkozott a kertben, és napról-napra több érkezett meg. A hernyófészkek szemlátomást fogytak. Tavaszkor 20 czinege fészkelte magát a kertbe, és a következő nyáron már aránylag kevés hernyó volt a fákon. 1850-ben pedig annyira meg voltak a fák tisztítva, hogy az egész kert ismét régi pompájában virult. — Mivel a czinege nem vándor-madár, de a hideg ellen mégi3 nagyon érzékeny, télen sok elpusztul. Ha még hozzávesszük a madarászó gyerköczök szenvedélyét, hogy épen a könnyen lépre kerülő czine- géket szokták fogdosni és agyon nyakgatni, nem csuda, hogy e madarak nyáron át igyekeznek a kertektől távol tanyázni. Nem üldözni, hanem télen a házak közelébe csalogatni és etetni kellene e madarakat ............ E gy falusi lelkész nagyon kedvelvén a madarakat, udvara végén télen át naponkint etette a csűr körül tartózkodó madarakat, és a világért sem engedte, hogy különösen a verebeket elűzzék, ha behatoltak hideg éjszakákon a padlásokra, kamarákba. Történt, hogy egy évben a hernyók az egész falu gyümölcsét semmivé tették, csak a pap kertjében görnyedezett minden fa a sok gyümölcstől. Azóta e falu minden lakosa gyakorolja a madarak téli etetését és ha ellemi csapás nem áll be, a gyümölcstermés mindig nagyon gazdagon fizet. Hevesmegyei községi pecsétek. Ad ács helység. Czimerében csoroszlya, ekevas s búzakéve látható; körirata „Adács község pecsétje 1861/ Ezen helység lakosai a földmiveléssel foglalkozván, községi pecsétje czimerébe a csoroszlyát s ekevasat vette fel. — Apcz m. város. Czimerében kettős kereszt, ennek baloldalán félhold, jobb oldalán csillag látható; körirata, „Apcz mezőváros pecsétje 1861.“ Hajdanában a kereszttel ellátott kápolnával díszített közép hegy alatt fekvő Apcz város pecsétje kettős kereszttel volt megjelölve. A félhold s csillag magyarázata az, hogy a törökök Magyarországból kiveretvén, a sz. kereszt rajtok győzedelmeskedett. At kár helység. Paizsában egy élő fa látható jobbról s balról madárral; felirata: „Atkár pecsétje.“ A régi pecsét ezelőtt 200 év*) A 82 oldalra terjedő müvecske, mely a gazdálkodó közönségnek van ajánlva, oly csekély árú, hogy egyletek és hatóságok könnyen megszerezhetik oly czélból, hogy mi kívánatos, a szegényebb nép körében is terjeszszék. Megrendelhető százával 4, ezrével 30 írtért a szerzőtől Aradon.
