Eger - hetilap, 1880
1880-10-07 / 41. szám
322 Első sorban meg kell honosítanunk a czélszerü pincze- kez elést, még pedig gyakorlati példaadás által, azaz pinczemes-, terek által. E czélra u. n. szüreti szövetkezetek is szervezendök Igen kívánatos a borkereskedés gyökeres átváltoztatása, s pedig mielőbb. Oda kell hatni, hogy a boreskedelmünk hitelét veszélyeztető lelkiismeretlen üzérek a külkereskedés teréről alkalmas, megbízható és becsületes erők által leszorittassanak.* **) Borkereskedőink tekintélyes része a bor tiszta jellegének föntartására épen semmi figyelmet sem fordít; a borokat saját anyagi előnyének kiaknázása czéljából oly megnevezés alatt hozza forgalomba, melynek jellegét meg sem közelíti. A többi közt Hegyalján az alkuszok üzérkedése kiszámithatlan kárt okoz a hegyaljai borok kelendőségének és világhírű nevének. ***) Ezen káros Uzelmeknek korlátozása általános óhaja a szőlőbirtokos osztálynak. Hogy borainkat a külföldön kellőleg értékesíthessük, első sorban egy őrszágos központi és több vidéki pinczeegylet vagy szüretelési szövetkezet állítandó fel, ezekben eszközt teremthetünk boraink egyenlősítésére. Az országos központi pin- czeegyletet Budapesten a földművelési minisztérium védnöksége alatt 5000 100 frtos részvénynyel mielőbb meg kellene alakítani. Működését a hazai borvidékek jelesebb terményeinek bevásárlásánál kezdheti meg az egylet. Feladata lenne borainkkal eredeti minőségükben a külföldi közönséget megismertetni, továbbá minden irányban a szükséges felvilágosítással szolgálni, az általa törzskönyvezett borok minősége és mennyisége iránt a vevőket tájékozni s tudomásukra hozni, hogy kinél, hol és mennyi bor áll készen eladásra, f) Kívánatosnak tartja, hogy a szövetkezetek szüretelésének és pinczekezelésének vezetésére az állam által pinczemesterek alkalmaztassanak s egy mintapinczészet állíttassák fel, mi a kül- kereskedésnek is nagy előnyére szolgálna az által, hogy ott a külföldi borkereskedő vidékenként nagyobb mennyiségben levő borokból mustrát találna. A bor értékesítésére nagy befolyást gyakorol a regal ej og szabálytalan helyzete. A regale ellen mindenfelé nagy a panasz és elkeseredés, mivel annak tulajdonítják nagy részben a borkereskedés hanyatlását és az alsóbb néposztályok sülyedését. Igen czélszerü volna a regálét megváltás által megszüntetni. Hasonlóképen nagy a panasz a fogasztási adó kezelésénél tapasztalt igazságtalanság miatt s különösen a fogyasztási adónak bérletrendszer utján való kezelése ellen. Kívánatos helyes intézkedések által a szőlőnek gyümölcs-állapotban való kivitelét előmozdítani. Ily kivitelt most csak Nagy-Maros és Kecskemét vidéke, meg b. Kemény István eszközölnek. A borászat emeléséhez nagy mértékben járulna, ha a cognac- és pezsgőgyártás törvényhozási utón jobban is elömozdittat- nék. A magyar borokból készült cognac, hanem is jobb a francziánál, de mindenesetre sikeres versenyre kelhet vele s épen azért, mert boraink e czélra különösen alkalmasak, komolyan kell ennek tizésé- vel foglalkoznunk. A kormánybiztos ezen üzletág emelésére nézve ajánlja, hogy a gyárosok 20—25 évi telepadómentességben része süljenek, sőt hogy a jövedelmi adó is csak fokozatosan vettessék ki rájuk. Előmozdítandó ezekenkivül a boreczetgyártás is. Kívánatos azonban, hogy a bőrgyártás megszorittassék, e téren különösen szigorú rendszabályokra van szükség. A kormánybiztos jelentése az előadottakon kivül röviden érinti még a tarifakérdést s részletesen kiterjed a szőlőbirtokosok hi- telügyére is. ff) válni, s azért legközelebb egy ebbeli állapotunkat megvilágító közleményben a baj orvoslását czélzó javaslatra fogjuk szőlőbirtokosaink figyelmét felhívni. **) Mi is ismerünk egy ilyen üzért, ki boraink árát akképen igyekszik lenyomni, hogy német lapokban rossz hiröket költi. Figyelemmel fogjuk kisérni, s a legközelebb adandó alkalommal köztudomásra hozzuk nevét. ***) Az alkuszok üzérkedése ellen nekünk is sok a panaszunk, s azért nagyon kívánatos, hogy városi hatóságunk a boralkuszok ügyét mielőbb rendezze s az alkuszdijakat a méltányosság szerint megállapítván, azokat köztudomásra hozza. t) Az e pontban foglaltakat szölőszeti és borászati egyletünk is egyik feladatául tűzte ki. Kívánatos, hogy az egylet igazgatósága erre vonatkozó megállapodásainak mielőbb életet adjon. ff) Hogy vasutaink vitelbérének s a külföldi beviteli vámok magassága mennyire hátráltatják borkivitelünk kifejlését, mindenki tudja. Valóban csodálkoznunk kell, hogy pl. Németország felé, a roppantul Néhány szó az országutaknak eper- és egyéb fákkal való beültetése érdekében. Azt hiszem, nem sok gondolkozás kell ahhoz, hogy az országiaknak fákkal való beültetésének hasznát belássuk, s mégis nagy darab földet kell bejárnunk nemcsak megyénkben, de, lehet mondani, az országban mindenütt, mig valahol az út mellett egy- egy darabon fasort vagy csak egyes fákat is találunk, hacsak az erdőben nem. Pedig a dolog nagyon megérdemli intéző köreink figyelmét, melyet felhívni óhajtok jelen szerény soraimban. Köztudomású dolog, hogy már több évtized előtt nemcsak megpendittetett, hanem hatályos kormányi intézményekkel és jutalmak kitűzésével is szorgalraaztatott az eperfa- és ezzel kapcsolatban a selyembogár-tenyésztésnek a közvagyonosodás szempontjából országszerte való felkarolása; nemkülönben a községekben faiskoláknak felállítása s a köz- és határbeli utaknak fákkal való szegélyezése. így : 1864-ben ez érdemben a volt m. kir. helytartótanács a következő határozatokat bocsájtotta közre: 1-ör Minden községben kertészeti iskolák állitassanak fel, hol a nép ifjúsága a kertészet hasznos ágaiban különösen a gazdasági és gyümölcsfák tenyésztésében a néptanítók által gyakorlati Útmutatást nyerjen. 2-or Minden község saját halárbeli útjait a vidéki viszonyoknak és helyi szükségleteknek leginkább megfelelő fákkal szegélyezze, a homokos talajt befásitsa, s hol a körülmények engedik, terjedtebb fa-ültetményeket hozzon létre, hogy ne legyen kénytelen az amúgy is eléggé megterhelt nép még épület- és szers zára fára is költekezni s kizsarolt földje elöl a trágyát feltüzelni 3-or Az eperfa ültetésekkel alkalom nyújtandó a népnek csekély fáradság mellett a legrövidebb idő alatt is igen jövedelmező selyem tenyésztési iparral foglalkozni. Végre 4-er, hogy ezen intézkedések tettleg is életbe lépjenek, szakavatott felügyelők rendelendök ki me- gvénkint, kik e tárgyban a népet tanácscsal támogassák; s ösztöndíjak is tüzendök ki. — Ugyancsak az 1864. évben a volt m. k. helytartótanácsnak marczius 27-röl 25,174 sz. a. kelt intézményével a fatenyésztésnek az alföldön való sikeresebb előmozdítása tekintetéből Csongrád, Csanád s Heves- és K.-Szolnokmegyék, valamint a Jász-Kun kerületek részére két közültetvényi felügyelői állomás rendszere8ittetett. Tehát látni való, hogy a sokat ócsárolt volt m. dicasterium mily érdekkel viseltetett a fatenyésztés iránt és mennyire igyekezett azt előmozdítani! Sajnos azonban, hogy mindekkoráig az óhajtott eredmény átalánosságban be nem következett, leginkább azért; mert folytonos erélyes közreműködése azoknak, a kiket a dolog legközelebb illetett volna, t. i. a megyei hatóságoknak, nem istápolá ez üdvös intézkedés elterjedését s megszilárdulását. Pedig mellőzve, p. o. az eperfa tenyésztésnek előnyeit, u. m. hogy gyümölcséből finom pálinka főzhető, mi jövedelmi águl is szolgál a tenyésztőnek; hogy gyümölcse táplálékot nyújt nemcsak a ház népének, de a baromfiaknak is; végre, hogy a piaczi áruczikkek közt is helyet foglalhat, föképen, ha a jobb fehér fajták tenyésztetnek, az azzal kapcsolatosan, mint mondók, minden nagyobb fáradság nélkül űzhető selyemtenyésztés is elég ösztönül szolgálhatna arra, hogy mielőbb s mindenütt pártolásra találjon e hazában úgy, mint a külföldön, hol az milliókra rugó jövedelemnek nyitja meg forrását. De a más nemű fáknak tenyésztése is elég előnyt nyújt a tenyésztőknek az által, hogy szerszám- és tűzifául szolgálnak, mi föképen most, midőn az erdők annyira pusztittatnak, nagyon is tekintetbe jön. A nemesebb gyümölcsfák hasznáról nem is szólok. Azért fölötte ajánlatos, hogy az utak mellékei, de a községeknek sok helyütt használatlanul heverő széles utczái, kopár közlegelöi, temetőinek árokpartjai eper- vagy másnemű fákkal beültettessenek, s e végből szükséges lenne, hogy minden község köteleztetnék hatóságilag tavaszkor eperfa magvakat jól elkészített s bekeritett porhanyó földbe vetni, vagy kész fá- fákat ültetésre oly helyekről szerezni, hol azok eladásra tenyésztetnek; — mint Havas József kőbányai epres-kertjében, vagy a budapesti 1-sö kertész gazdasági ügynökségnél (Józseftér 14. sz.), vagy végre Latinovics Lajos ur bácskai Madarasi nevű kertjében, felcsigázott vám mellett még kivitelünk van, mit csak boraink hallatlan olcsó ára képes megmagyarázni. így a kezünknél levő nyugta szerint Sz. N. helybeli polgár egy 60J/2 klgr. súlyú, körülbelül 50 liter bort tartalmazó hordóért a müncheni fővámhivatalnál 14 márka és 50 filler azaz kb. 8 frt 40 kr beviteli vámot fizetett. Kormányunk a Németországgal nemrég megkötött vámszerződésben, borkivitelünk érdekeit, mely kedvező körülmények között országunk egyik legfőbb jövedelmi forrását képezhetné, ekképen tudta érvényesíteni. Szerk.
