Eger - hetilap, 1880
1880-01-22 / 4. szám
26 tozik, ezeknek pedig az iskola olyan mint a templom pitvara, mig j vallásfelekezet lesz, mindegyiknek iskolájok is lesz; ezek pedig csak akkor szűnnek meg, ha semmi vallás sem lesz, vagy ha majd az állam eszméje istenesittetik ; addig pedig minden vallásfelekezet fentartja, vagy kivívja a maga jogát. Ily harczot vívott, nem rég az állam ellen a protestáns egyház, ilyen foiy jelenleg Német- és Francziaországban, s talán nálunk is nagyobb fokú volna az egyház és állam közti antagonismus, ba államunk háztartása rendben volna, s nem kellene folytonosan deficittel küzdenie, hanem kevesebbet költené mint a mennyit bevesz, mint például az észak- amerikai Egyesült-Államokban, hol a hadügyi kormány 42 millió dollárt költött, holott 50 millió volt megszavazva. — Tehát az állam, addig mig baj van, elnéző s engedékeny. A zsidóknál megtűrte, hogy a könyveket, melyet a kormány ajándékba küldött, X. községben el nem fogadták, hogy a kormány által küldött rendes tanítót azért fizették, hogy ne tanítson; hogy egy protestáns községben a küldött segélyt a kiközösítéstől való félelmükben visz- szautasitották ; mindezt megtűri, sőt megengedi, hogy a közös iskolákban a félekezetek saját költségökre vallási oktatást tarthassanak. De e mellett el nem mulasztja kitelhető áldozattal közös iskoláit szaporítani. A mint mondám, ehhez joga van, a népnevelésröl gondoskodni, iskolát állítani ép úgy mint a családoknak, hol az ember születik, mint az egyházaknak, hová lelkileg tartozik; mert az állam család és vallás nélkül üres fogalom. Már most, ha e három tényező a népnevelésben egyetért,, boldog a nép; ha pedig valamelyik a kettő felett akar lenni, kész a harcz; ilyen a mostani helyzet, hol az állam felülker. kedett. Ám nézzük. Azon törvény, hogy a hol 30 gyermek nem jár iskolába, ott közös iskolát kell nyitni, oly széles magyarázatú, hogy végelemzésben kivihetetlennek látszik; mert ha még egyszer annyi iskola lesz is, mint a mennyi van, mindig lesz 30 gyermek, a ki iskolába nem jár. Az 1868-dik XXXVIII. törv. ez. 44-ik §-a azt mondja: „Oly községekben, hol a törvény kellékeinek megfelelő tanintézettel biró egyház vagy egyházak hívein kivül más hitfelekezethez tartozó legalább 30 tanköteles gyermek is van, kiknek szülői a fennálló felekezeti iskolákat használni nem akarják, köteles a község közös népiskolát állítani. „Ugyan, kérdem, melyik lehet az a más felekezet? ha egy község népe mind katholikus vagy protestáns és vannak köztök zsidók is, kik az 1868: XVII. törvény szerint a keresztény lakosokkal a politikai és polgári jogokban egyenlők; melyik lehet az a negyedik felekezet? Ilyen nincs. Már most, ha egy községben a a katholikusok,- és protestánsoknak jól rendezett, iskolájok van, a zsidóknak pedig egy sincs, mert 10 zugiskolájok van, mint X. községben, sőt elég gazdagok akár egy gymnasiumot állítani 200 gyermekük számára, ugyan milyen osztó igazságból következik, hogy a község vagy állam tartozik nekik egy közös iskolát állítani ? Ez az a gavallér politika, mely mellett a deficit növekszik. A kath. és prot. iskolák megvannak a hogy voltak és a zsidó gyermekek oda járhatnának, mint azelőtt jártak ; de ok okosabbak lettek, állíttattak magoknak állami iskolát, mi évenként egy nehány ezer forintba kerül az államnak. És hogy ez szent igaz, abból tűnik ki, hogy a nevezett X. községben a legelső tanító is zsidó volt, a tanítás pedig uem vasárnap, hanem szombaton szünetelt. Hogy ez úgy volt, azt láttam, de hogy most miként van, nem tudom. Ilyen nehéz sorsa van a 36-ik §-nak is, mely azt mondja: „Azon községi lakosok, kik a jelen törvényben kijelölt kellékeknek megfelélö hitfelekezeti népiskolát tartanak fen, csak annyiban kötelesek a közös iskola fentartásához járulni, a mennyiben azon összeg, melylycl saját felekezeti iskolájok fentartásához járulnak, nem meríti ki az egyenes adójók 5 százalékát.“ Ez ugyan világos, hogy ilyen község nincs, a hol ki nem merítené; sőt nem is elég, ha akarja iskoláját tökéletesíteni, építeni, _ felszerelni, és jobb — tehát jobban fizetett tanítókkal is ellátni. És mi következik ebből? Az, hogy ha a hitfelekezetek saját érdekök megvédésére jobban tömörülnek, a közös iskola fentartása egyenesen az állam nyakába szakad, és ha saját iskolájokra mindent elköltenek, a közösre egy árva fillér sem marad. — Ez az a statuspolitika, melyről báró Eötvös mondotta: „Minden kormány, mely működését új, eddig szokatlan formában kezdi meg, s igy azon támaszt, melyet a közigazgatás a szokásokban talál, nélkülözi, szükségkép rosszabbul kormányoz.“ Ez úton nem lehet félni — ha ébren leszünk — az elkobzástól sem, mert ha az 1868. IX. t. ez. 9. §-a megengedi a görög keleti vallásuaknak, hogy egyházközségi iskolai ügyeik önálló intézésében, vagyonuk és alapítványaik kezelésében meghagyassanak ; úgy nem lehet a többi felekezeteket sem — kik az ország terhét legnagyobb részben viselik — bár mi jogaikban is megcsonkítani; hacsak az állam az egyháztól elválasztva az iskolát a színházhoz | nem tereli, mint legutóbb Bécsben — nevetni kellene rajta, ha oly I elszomorító nem lenne — hol, Ihogy a Strampfer-szinházat a bukás- tói megmentsék, a kerületi iskolai hatóság körlevelet intézett Bécs ' összes iskoláihoz, hogy a növendékeknek szinházi programmot osztván, azokat a mondott színház látogatására utasítsák. No már, mig ama ferdeirányú modern cultura — melyben az élvezet és nyerészkedés örült hajhászata átalánosiija az elégedetlenséget és előmozdít minden jellemtelenséget, melyből a sikkasztások, rablások, ön- gyilkosságok sarjadzanak — mindent meg nem mételyez, csak maradjunk a réginél, hisz Magyarország ezer évig megtudott lenni közös iskola nélkül, a nagy Széchényi, Kossuth, Deák felekezeti iskolában tanultak, sőt többet mondok, atyáink latin nyelven, de magyar kar- és karddal védtek meg a nemzeti jogokat, melyeket ékesen szóló magyar nyelven harácsoltak el az unokák. Tekintve e fennebb jelzett viszonyokat nem indokolatlan azon óhajtás, hogy miután a felekezeti iskolák igazgatóságái az állami főfelügyelő iránt, a törvény korlátái között, kellő tisz'elettel és engedelmességgel viseltetnek, engedje át az állam közös iskoláit az illető hitfele- kezeteknek paralell iskoláknak; legalább addig mig pénzügyeit úgy rendezheti, hogy deficitje ne legyen. Azután hadd jöjjön az a boldogabb kor, melyben a keresztény ellenes világnézlet — mely a börtönöket betöltötte, mely az uzsora-orgiákat ülte, mely a családi boldogságot feldúlta — egy jobb valláserkölcsi nevelés által elnyomatván, a magyar nemzet, mely jobb sorsra érdemes, a mostani érzéketlenségből öntudatára ébred, és nemzeni fog honfiakat, kik méltóbbak lesznek egykor boldogabb őseikhez. — De ezért küzdenünk kell! mert, Mindszenty szerint, rombolni kéj annak, ki nem képes teremteni. Én pedig hozzá teszem, hogy végső elalja- sodása egy nemzetnek, midőn saját dicsőségét és nyomorát egyaránt feledi. Szabolcsi. Az egri ügyvédi kamarának. 1879-ik évi közérdekű viszonyait elötüntetö kimutatása. I. Ügyforgalom és tevékenység. 1) Az 1878-ik évről folyamatban maradt: a) folyó ügyi 2 db, b) fegyelmi ügyi 13 db, összesen 15 db. 2) 1879-ik évben érkezett : a) folyó ügyi 558 db, b) fegyelmi ügyi 41 db, összesen 599 db. Elintézésre várt: a) folyó ügyi 560 db, b) fegyelmi ügyi 54 db, összesen 614 db. 3) 1879-ik évben elintéztetett A) ülésben a) folyó ügyi 262 db., b) fegyelmi ügyi 46 db. B) ülésen kivül a) folyó ügyi 294 db, b) fegyelmi 2 db, összesen 604 db. Folyamatban maradt: a) folyó ügyi 4 db, b) fegyelmi ügyi 6 db, összesen 10 db. II. Az ügyvédek lajstroma. 1) 1878-ik év végén bejegyzett tagja volt a kamarának 136. 2) 1879-ik évben bejegyeztetett: a) felvétellel 4, b) átköltözés folytán 3, összesen 7. 1879-ik év folyama alatt tehát 143 tag volt bejegyezve. B) 1879-ik évben törültetett: a) önkénytes lemondás folytán 6 ügyvéd, b) bírósági hivatalnokká történt kinevezés folytán 1 ügyvéd, c) elhalálozás folytán 2 ügyvéd, d) más kamara területére költözött 1 ügyvéd, törültetett összesen 10 ügyvéd. 1879-ik évi de- czember 31-én tehát 133 tagja volt a kamarának. III. Az ügyvédjelöltek lajstroma, 1) 1878-ik év végén bejegyezve volt 53 ügyvédjelölt. 2) 1879- dik évben bejegyeztetett: a) felvétellel 11, b) máshonnét jött 1, összesen 12 ügyvédjelölt. 1879-ik év folyama alatt tehát 65 ügyvédjelölt volt bejegyezve. 3) 1879-ik évben törültetett: a) a kamara területét változtató 8 ügyvédjelölt, b) az ügyvédi lajstromba felvett 2 ügyvédjelölt, c) egyéb ok miatt 12 ügyvédjelölt, összesen 22 ügyvédjelölt. 1879-ik évi decznmber 31-én tényleg bejegyezve volt: 43 ügyvédjelölt, kik közül joggyakorlaton volt a) bíróságnál 11, b) kir. közjegyzőnél 1, c) ügyvédnél 31, összesen 43. 4) Irodát 9 ügyvéd- jelölt 13 esetben változtatott. Az ügyvédi vizsgára pedig 3 folyamodott. IY. Fegyelmi ügyek. 1) 1888-ik évről folyamatban maradt 7 panasz. 2) 1879-ik évben panasz 25 ügyvéd ellen 34 esetben emeltetett és pedig : 1) a törvényszék által 3 panasz, b) magán fél által 31, összesen 34. Elintézésre várt 41 panasz. 3) 1879-ik évben elintéztetett: a) beszüntetéssel illetékesség hiányából 4 panasz, b) beszüntetéssel tény- álladék hiányából 14 p., c) beszüntetéssel visszavonás folytán 2 p., d) a törvényszékhez áttétellel 2 p., e) vádlott megintésével 3 p., f) vádlott írásbeli megfeddésével 1 p., g) fegyelmi eljárás elrendelésével 1 p., h) vádlott felfüggesztésével 1 p., i) folyamatban ma-
