Eger - hetilap, 1880

1880-07-29 / 31. szám

242

olvassuk) a közeli években oly mérvben emelkedett volt, mint a | hogyan az már egy évtized óta nem történt. Nemcsak Némethonban, Francziaországban, a Svajzban, Belgiumban, de még Angliában, sőt Egyptomban is volt búzánknak kereslete.

S mindezek daczára mégsem buzdúlunk, hogy az akadályokat, melyek a termelés és kereskedés még nagyobb lendületének ez ideig gátot vetnek, szép szerivel elhárítsuk !

Avagy lehet-e jogosan várnunk a magyar gabona kereskedés teljes felvirágzását addig és akkor, a meddig és a mikor vasúti hálózatunk talán az egész continens leghitvá- nyabbikal? Más egyéb közlekedési vonalainkról: hajózásunkról s országutaink állapotáról, jobb ha hallgat a krónika, mert csak pirúlnnnk kell a müveit külföld előtt, ha látjuk, hogy a „szép szőke Dunán“ s mellékfolyóin mily gyönyörűséges teherszállítás dívik.

Országutaink kellemesen kedves (?) voltáról pedig zengjen dicséneket az a bizonyos lybiai néptörzsfőnök, a ki még a — mennykö áldásairól is dythirambokat tudott énekelni. Hanem az is igaz ám, (legalább a krónika szerint) hogy ez a nagy enlhu- siasmus csak addig tartott, mig a hálás ménykö a lelkesedöt meg nem simitotta! Dr. Fenyvesay Ferencz.

Az internationale.

H.

Szervezete és elterjedettsége.

(Folytatás.)

A fö- és szövetségtanácson s az egyes osztályokon kivül különös fontossággal bir még az Internationale szervezetében az éven- kint tartatni szokott congressus. Ez legfőbb törvényszéke a nemzetközi egyletnek; határoz mint legutolsó forum a fölmerült viszályokban s az alapszabályok megváltoztatásáuak eseteiben : választja a new-yorki főtanács tagjait; meghatározza az évi pénzilletékeket, a legközelebbi congressus idejét és helyét; kiadja a föértesitést a társadalmi érdekekről s képviseli általán a törvényhozó legfőbb hatóságot.

Tekintve az Internationale szervezetét, nem lehet feltűnő, ha tagjai között oly öszhangzó tevékenységet, a kitűzött czél iránt oly egyöntetű törekvést találunk. Vegyük ehhez még a buzgalmat, mely- lyel a tagok az Internationale alapelveit mind szélesebb körökben elterjeszteni igyekeznek, s könnyen megérthetjük, hogy az Internationale fönállásának rövid időtartama alatt minden civilisált államban óriási gyorsasággal elterjedett, s tagjainak száma nem ezrekre vagy százezrekre, hanem milliókra megy. A rövid átnézetböl, melyet az Internationale elterjedettségéröl nyújtunk, ki fog tűnni, hogy e munkás-szövetség oly hatalommá nőtte ki magát, melyet ignorálni nem lehet.

Kezdjük Angolországgal, honnét a szervezkedés kezdetét vette.

Nem túlozunk, ha állítjuk, hogy az egész angol industria a munkások londoni fö-comitéjától függ; mert majdnem valamennyi angol munkás-egylet az Intemationaiehoz tartozik. Hogy mily nagy lehet ezen egyletek száma, s hogy mily eszközök felett rendelkeznek : következtethetjük azon tényből, hogy egyedül az ácsok egyesülete 240 osztályt számit s 3 millió frank áll rendelkezésére.

Francziaországban 4 szövetkezetre oszlanak az Internationale tagjai. Páris, Rouen, Lyon és Marseille; mindegyik számos osztálylyal. Ezekhez járulnak a következő exemt, vagyis a főtanácsosai közvetlen érintkezésben álló osztályok: Aix, La Ciotat, Brest, Besan^on, Elbauf, Limoges, Ronbaix, Cambrai, Le Mans, Rheims, Cossé, Tourcoing, Creusot, Bordeaux, Villefranche, Le Rhone, Truveau, Toureon, Crest, Caen, Condé. E különböző osztályok tagjai a párizsi commune napjaiban lx/2 milliót számláltak. Számuk azóta kétségkívül hatalmasan megszaporodott.

Belgium szintén kedvező talaja az Internationalenak. Brüs- selben székel a central-comité, mely a közvetítő szerepet viszi az ország egyes szövetkezetei s a new-yorki főtanács közt. Szövetkezetek vannak Ltittichben, La Louviere-ben s még 5 helyen. A belga sajtóban (az angol és franczia socialista lapokról nem szerezhettünk tudomást) következő lapok képviselik az Internationale érdekeit: Liberté, Internationale (Brüssel), De Werker (Antwerpen), Mirabeau

(Verviers), Droit, Réved (Serainy), Voix des écoles (Brüssel), Devoir (Lüttich), Peper en Zout (Brügge).

Hollandban osztályok léteznek: Amsterdam-, Arnheim-* Sueek-, Utrecht-, Haag-, Oosterbeck- és Rotterdamban. Lapjaik : Standart des Volkes, Werkmana (Amsterdam), Tonkomft, Vryheid (Haag), Volksblad (Rotterdam).

Németországban, hol szintén, mint Angliában, majdnem valamennyi munkás-egylet az Internationaleban van, főhelyeik: Berlin, Hannover, Stettin, Hamburg, Braunschweig, Wolfenbtittel, Magdeburg, Solingen, Lipcse, Dresda, Kassel, Mainz, Darmstadt, majnai Frankfurt, Hanau, Oífenbach, Duisburg, Köln. Bajorországban: Nürnberg, Ansbach, Augsburg, München. Németországban is van egy központi bizottság, mely Lipcsében székel. Az ösz- szes tagok száma 2 millió körül van. Következő lapjaik vannak: Demokratisches Wochenblatt, Volksstaat (Lipcse), Socialdemokrat, Demokratische Zeitung (Berlin), Proletarier (Augsburg).

Ausztria-Magyarorsz ágban ugyanazon alapelveket vallják a munkás-egyletek, melyeket az Internationale hirdet, de ehhez nyiltan nem lehet csatlakozniok. Ausztriában el vannak terjedve : Bécsben, Reichenauban, Linczbeo, Tyrolban és Vorarlberg- ben, Csehországban és osztrák Sziléziában. Magyarországon: Pesten, Temesvárott, Sopronban. Osztrák lapok : Freiheit, Volkstimme (Becs), Demokratisches Volksblatt (Wiener-Neustadt). Magyar- országi lapok : Népszava, Arbeiter Woctien-Chronik (Budapest.)

A 8 zabad Sveicz-ban létezik 56 osztály, melyek közt jelentékenyebbek: a genfi, based, neuenburgi, le locle-i, zürichi, st.- galleni. Sajtó-közegeik: Tagwacht (Zürich), Verbot, Egalité (Genf), Solidarité (Neueuburg), Progrés (le Locie), Arbeiter (Baselstadt), Democrat (Baselland).

Olaszország földjén az Int. szintén a legdúsabb virágzásnak örvend. Fö-fö helyeik: Majland, Palermo és Róma, a piemonti hitszegéssel történt elfoglalás óta, hol is maga a kormány a munkás proletárságban látszik keresni támaszát, mint a legközelebbi jelenségek szerint Francziaországban történik. Az emlitett helyeken kivül jelentékenyebbek: Genua, Florencz és Nápoly. Lapjaik : La Giovine Italia (Genua), il Proletario itaüano (Turin), la Fratellanza újabban : Eguaglianza (Nápoly).

Spanyolországban szövetkezetek léteznek Madridban 25, Cadixban 18, Bareellonában 40, s a baleari szigeteken 25 osztállyal. Lapjaik: La Legalidad (Gracia Cataloniában), La Federa- cion (Barcelona), La Solidaridad, Justicia social, el Proletario (Madrid), el Obrero (Baleár).

Oroszországban a szigorú ellenőrzés folytán kényszerítve vannak a legnagyobb titokban működni; de hogy számok tekintélyes — mutatják a közelmúlt események.

É j s z a k-Am e r ik á ba n mintegy 2 miliő tagot számlálnak. A sajtóban az Arbeiter-Union (New-York), Working-mons-advocate, (Chicago) s a Revolution (New-York) által vannak képviselve, mely utóbbi a női szövetkezetek lapja.

Az Internationale tagjainak összes száma Európában és Amerikában együttvéve, a legkisebbre téve, mintegy 10 millióra megy. Jövő czikkünkben ismertetésünk legfontosabb részére térünk át, szemügyre veendők az Interationale czélját és eszközeit.

(Folyt, köv.) 2X2.

Felhívás és kérelem,

az Eger városában építendő állandó színház érdekében.*)

A színészet egyik legnagyobb culturalis tényezője a mai polgárosodásnak.

Jól vezetve a jó erkölcsök s a hazafiui erények iskolája az, melyben az emberiségi közös nagy érdekek is szószólóra találnak.

Az élőszó ezen népszerű kathedrája, mely mindennap hallatja gyönyörködtetve oktató igéit, a nemzetiségnek is nagy conserva- tora s terjesztője.

Ez utóbbi szempont még nálunk mindig nagy, sőt legnagyobb fontosságú mozzanat. Nálunk magyaroknál, a hazafiság a nemzetiségért, illetőleg a nemzeti miveltségért, még mindig kell hogy áldozatra kész legyen.

*) E felhívást, illetőleg kérelmet azon reménynyel közöljük, hogy városunk és megyénk közönségének áldozatkészsége az egri állandó színház eszméjének megvalósulását mielőbb lehetővé fogja tenni. Előjegyzéseket az egri szinháztársulat részvényeire vagy a színház felépítésére szánt adományokat készséggel fogadunk el.

A szerkesztőség.