Eger - hetilap, 1880

1880-07-22 / 30. szám

235 telt ad mÍDt magán emberek állításainak s azért a kihívást fentartj a. Hogy némely b p e s t i nagy lap mily magatartást követ ez ügyben, mutatja az „Egyetértésinek Egerből, tekintélyes kézből kapott azon híre, mely szerint a „Fester Lloyd“ Seemann érdekében hamis híreket közölt és a hozzá e tárgy- ban beküldött czáfolatot nem adta ki, P. itteni bon- védörnagy ugyanis tiltakozást küldött be a „P. Ll.“-hoz ennek azon közleménye ellen, hogy ö Seemannal benső barátságban áll. A „P. Ll.“. azonban e tiltakozást nem közölte. A Seemann ma­gyarságáról és a magyarok iránti szeretetéröl szóló hírek alapta­lanok, neje sem magyar nö, hanem külföldi s magyarúl nemis tud. Megjegyezzük még, hogy Seemann űr Budapesten a Károly- laktanyába van belebbezve, honnan kijárni neki tiltva van. Levelezés. Ismét Párádról irok, s ezúttal á la Börne hasonlíthatom magamat az óra ingájához, mely bár jobbra is, balra is csapong, de mindig visszatér a központra, honnan kiindult. Párád — a természet szépsége mellett — megunhatatlan hely lenne, ha a vendégek kényelméről s mulatságáról jobban gondos­kodnának; azonban itt rendesen azt szokták mondani: „Ez nem a fényűzés, nem a vigalom fészke, hanem a gyógyulás Mekkája.“ Általában itt minden panaszt a gyógymód sikerével czáfolnak meg. Panaszkodnak p. o., hogy az esteliuél soha sem lehet sült pe­csenyét kapni, hanem csak pároltat; felelik: „A gyógymód nem tűri meg a nagyon tápláló étkeket.“ Panaszkodnak az erdei utak kényelmetlenségeiről; felelik: „Ez könnyíti a gyógyulást, melynél az Önfárasztás fökellék.“ Panaszkodnak a rendkívüli mennydörgé­sekre s viharokra; felelik: „Ez erősíti az idegeket." Panaszkodunk mi egriek, hogy nincs rendes összeköttetésünk a fürdővel; felelik: hogy nemis szükséges, mert az egriek nem látogatják Parádot. Szerencsénkre azonban gr. Károlyi Gyula űr derék jószágigazga­tója Dáni József ur, ez utób >i panaszunk alaposságát figyelembe vévén, megrendelte, hogy Párád Egerrel egyenes összeköttetésbe hozassák, s ennek folytán 18-ától kezdve naponkint közlekedő ké­nyelmes hintó-fogatok indíttattak útnak és fogják feltartani a köz­lekedést mindaddig, míg annak szükségessége mutatkozni fog. Vendégek már szép számmal vannak ; itt időzött Kégl György, országgyűlési kédviselö, leányaival; itt vaunak Szentmiklóssy Kál­mánná bájos leányaival; Hollakyué, kedves unoka-hugával, Dévá­ról; a Békéssy kisasszonyok Budapestről s többen. Az „Anua-bál" f. hó 24-én fog megtartatni, ezt megelőzőleg az egri színház javára hangverseny rendeztetik, melyen Solymosy Elek úr, a népszínház kedvencze, az „Őrültet“ fogja el­szavalni, Lörinczfy Paula kisasszony a közczél iránt való tekintet­ből zongorán Liszt II. Rapsodiáját fogja eljátszani; Kovács Endre derék fiatal ügyvédünk az „Alvajáró“ dalműből fog egy részletet énekelni; Balatony Alfréd Pósa Lajos „Ezredes úr“ czimü költe­ményét fogja elszavalni; Reiner Antónia kisasszony szintén egy opera-részletet fog énekelni. Julius 25-én „galamblövészet“ lesz 100 frank jutalommal. Hiszem, e pár nap alatt a vendégek szép számmal fognak össze­jönni s az itt idözés kellemes lesz. ügy értesültem, hogy a megye bizottmánya az egri színházra 2500 frt adományozott. Dicséretet érdemel, s ha a megye birtokos osztálya hasonló s aránylagos adományokkal fogja szaporítani a tökét, hiszem, hogy a kivánt 40,000 frt nemsokára együtt lesz. Károlyi Gyula gróf úr 100 ftal járult ugyané czélra. Nem tudom, a városi képviselő testület, midőn arról lesz szó, bogy hol és micsoda telket adjanak a színház épületnek ? nevéhez méltólag fog-e eljárni? Én részemről kívánom, hogy a város min­den díj nélkül vagy az uj-városházát, vagy az n. n. gymnasialis laktanyátj adja át; mert csak ezeken a helyeken lehet s érdemes egy állandó színházat emelni. Én részemről más alkalmas helyet nem is képzelek, hol a viszonyoknak megfelelőleg czélirányosan építkezni lehetne; azért tehát mindent el kell követnünk, hogy óhajunkat siker koronázza ! G. Gy. Politikai heti szemle. A csehek, kiknek mint t. olvasóink tudják, legújabban na­gyon jól foly dolguk, szükségét érzik annak, hogy Magyarország­hoz közeledjenek, miután a hazánkhoz való viszony javulásában | vélik a további politikai élet lendületét feltalálhatni. Először is a szabadelvű párttal való érintkezést fogják megkísérlem. A nagyhatalmak a görög ügyben szerkesztett együttes jegyzéket végre átnyújtották a portának, mely az arra adandó vá­lasz felett már megkezdette a tanácskozásokat. Hir szerint a török minisztertanács többsége abban a véleményben van, hogy a berlini conferentia által megállapított török-görög határvonal nincs öszhang- zásban a berlini szerződés 24-ik czikkelyével. Ezenkivül ama ne­hézségek is sok aggodalmat okoznak, melyek a portának útjában állnának arra az esetre, ha oly nagy terület átengedésébe bele­egyeznék. A t ör ö k-m on te n egr ó i kérdés aggasztó fordulatot vett. Az albánok megtámadták a montenegróiak által Golubowska mel­lett Tusi közelében elfoglalt állásokat. Egy montenegrói csapat kényszerülve volt néhány halott visszahagyásával visszavonulni. Nikita fejedelem parancsot adott csapatainak, hogy csak védelmi álásban maradjanak, mivel ö egyesegyedül diplomatiai eszközök­kel szándékozik eljárni. Mindazáltal elkerülhetetlennek tartják az összeütközést. Páris s vele egész Francziaország e hó 14-én nagy fény- Ulte meg a Bastille lerombolásának ünnepét. Ez alkalommal osz­tották ki a katonaságnak az új köztársasági zászlókat, melyekre e szavak vannak Írva: „Becsület és haza.“ Páris polgársága a kato­nasággal az örökös barátság megkötését Unuepelte. Az ünnepélyt a legkisebb tüntetés sem zavarta meg, mi nagyban tanúskodik a köztársaság consolidálása mellett. Ez ország gyors felvirágozásáról tanúskodik az is, hogy a legújabb kimutatás szerint a közvetett adók az utolsó 6 hónap alatt ismét 7672 millióval haladták túl az előirányzatot s a lakosság 4372 milliónyi adót fizetett be előre. A porosz egyháztörvényt a császár még nem szente­sítette; miből sokan azt következtetik, kogy ez nincs is szándé­kában. T -A- IS C Z A távolból. Lenge szellő repülj repülj Szép szülőföldem felé ; Hol éltem felderült világa Boldog kezdetét vévé — Ahol annyi szép öröm közt Folydogáltak napjaim, Oda menj el! — ott repülj el A rónák virányain. — S ha visszatérsz, hoz örömhírt, Boldogságot hozz nekem! Sussogásod dalt keltsen — mint Aeolhárfán — lelkemen ! Adámffy György. Cornille mester titka. Daudet Alfonz beszélye. (Vége.) Végre is napfényre került minden, éspedig igy: Midőn egyszer a falu fiatalsága dudám hangjai mellett amúgy kedvére vigadott, azt vettem észre, hogy legöregebbik fiam és a kis Vivette nagyon összetartanak. Tulajdonképen nem volt kifogá­som ellene, mert Cornille nevének becsülete volt nálunk, s aztán csakugyan szerettem volna látni, az a kis rigó, a takaros Vivette, mint sürög, forog házamban, de miután a szerelmes pár nagyonis gyakran találkozott, apai elövigyázatból a dolgot gyorsan tisztába akartam hozni, s e végből felmentem a malomba, hogy a lány nagyapjával szót váltsak . . . Hanem ugyancsak megjártam. Az ajtót ki sem nyitotta, hanem, a mint épen lehetett, a kulcslyukon keresztül adtam elé neki, hogy miféle járatlan vagyok, s mig beszédem tartott az az ördöngös macska köpködött arezomba. Csakhogy az öreg nemis hagyott kibeszélni, hanem gorombán azt kiáltotta ki, hogy takarodjam haza; ha olyan sietős a fiam házas­sága, hát a gőzmalomban nézzek leány után . . . Erre a vér a fejembe szökött, de azért elég okos voltam, hogy magamat türtőz­tessem; a vén bolondot a malomban hagytam s haza mentem, hogy a gyermekeket balszerencsémről értesítsem. A szegény bohók nem akarták elhinni, s esengve kértek, hogy együtt a malomba mehes­

Next

/
Thumbnails
Contents