Eger - hetilap, 1880
1880-01-15 / 3. szám
22 Idegrendszere annyira fel vau dúlva, hogy az orvosoknak erős szerekhez kellett nyúlni, csakhogy a beteg egy keveset alhassék. A csúz is nagy mértékben gyötri. * Uj rendelet a pénzeslevelek és kocsi postai csomagok göngyö- lése és pecsételéséről II. A csomagoknak úgy kell göngyölve ienniök, hogy tartalmukat a göngyölet külső befolyás ellen megvédje. A bel- forgalomban a csomagok a föladó egyenes kívánságára és veszélyére kivételképen gyengébb göngyölettel is elfogadhatók, ha a csomag nyilvánított értéke a 100 irtot meg nem haladja, és különben is nem képvisel súlyához képest nagy értéket. — Ily esetben a felvevő postaközeg úgy a szállitólevélre mint a föladóvevényre íel- irja: „gyenge göngyölet.“ — Ily küldemények megsérülése esetén a feladónak karpótlásra nincs igénye. Külföldre szóló küldeményeknek azonban nem szabad gyengén göngyölve Ienniök, mert ezek a határon visszautasittatnak. A közönség érdeke, hogy készpénzt más tárgyakkal egybe ne csomagoljon, mert a pénz hiányozásaért kárpótlás az erősen göngyölt csomagok megsérülése esetén sem adatik. A csomagoknak átalában pecsételve is kell Ienniök, és pedig úgy, hogy a pecsétek megsértése nélkül a csomag tartalmához hozzá férni ne lehessen. Pecsételés nélkül csak lakattal bezárt utazó táskák, böröndök, jól abroncsolt hordók, erősen beszegezett ládák, továbbá vadhús, fegyverek, szerszámok, géprészek, vasrudak s efféle egy darabból álló tárgyak fogadtatnak el, ha az osztrák-magyar monarchiába, Németországba, Olaszországba vagy a Svajczba vannak czimezve és érték nincs nyilvánítva. A pecsételéshez csak jó minőségű pecsétviasz használandó. A ki rossz minőségű pecsétviaszt használ, ennek következményeit maga tartozik viselni. Ha a csomaghoz szállítólevél is szükséges, ennek ugyanazon pecsétlenyomattal kell ellátva lenni, mint a minők a csomagon alkalmazva vannak. Szállítólevél szükséges minden csomaghoz 50 gramnon felül és pénzeslevelekhez 250 grammon felül. Az 50 grammon aluli csomagokhoz szállítólevél esak akkor kell, ha azok nem levólalakuak. A czimirat irassék teljesen magára a göngyöletre. Ha azonban e czélra a göngyölet nem volna elég nagy, vagy a göngyöleten csak nehezen lehet Írni, ez esetben legalább a czimzett neve, vagy az ezt jelző betűk és számok, a rendeltetési hely, az érték és esetleg az útánvétel legyen a göngyöletre Írva. A czim oly szabatosan és tisztán olvashatóan legyen irva, hogy a czimzett azonossága és tartózkodása iránt minden kételyt kizárjon. Ha a czimet a göngyöletre írni egyátalán nem lehet, ez esetben azon papírlapot, melyre a czim iratik, nemesak széleivel, hanem egész lapjával a csomagra kell ragasztani. Aranyat, ezüstöt, ékszert vagy pénzt és effélét tartalmazó küldeményekre, valamint azon küldeményekre is, melyek értéke 100 frtot meghalad, sem czimlapot, sem más tárgyat ragasztani nem szabad, mely a göngyölet esetleges sérülését eltakarhatná. A gyer- san romló tárgyak göngyöletén és szállító-levelén legyen kitéve a „gyorsan romló,“ — a törékenyekén a „törékeny“ megjelölés, vagy az utóbbiakkon a törékenységet jelző szokásos palaczk-alak. A Fiúmé és Triesztbe valamint a külföldre szóló küldeményekhez esetleg szükséges vámnyilatkozatok száma és kiállilása vagy a csomagolás és pecsételés feltételei, valamint a czimirat szerkesztése iránt a felvevő postaközeg, esetleg a postahivatal főnöke ad bővebb felvilágosítást. * Uj zenemüvek. Táborszky és Parsch zcnemükereskedésében Budapesten megjelent: Harmadik ábránd magyar dalok felett. 1. Lehullott a rezgő nyárfa. . 2. Búra búra búbánatra születtem. . 3. Fáj a szivem. Rácz Páltól zongora kísérettel hegedűre szerzé Huber Károly. Ára 1 frt 50 kr. Eákoczy induló. Ábránd zongo rára és hegedűre, szerzé Huber Károly. Ára 1 frt 50 kr. — Lapunk zártakor veszszük a hírt, hogy Verhovay Gyula állapota aggasztó fordúlatot vett. A fővárosi közönség ezen véres eset fölötti fölháborodásának újabban is tüntetéssel adott kifejezést. A mágnás kaszinó ablakait beverték s rohadt krumplit dobáltak be az ablakokon. A rendőrség beavatkozott s föllépése, mint rendszerint, most is brutális volt, sőt tettlegességekre is vetemedett s mint j az „Egyetértés" írja vér is folyt. — Végli Ignáczot a kisbirtokosok földhitelintézetének exigaz- gafóját a rendőrség végre elfogta. Új botrányokra van kilátás, ha az igazgató úr adott szavát beváltja. Tisztelt szerkesztő úr! Az „Eger“ lap ez évnek l-sö száma hirfüzérében, a nálam karácson éjeién történt tüzkiütése és az ezen tényhez tett megjegyzések a valóságtól annyira eltéröleg adatnak elő, hogy ezekre nézve megjegyzést tenni el nem mulaszthatom. — Házam — a Hunyady-korcsma — nem a város kellő közepén, hanem a hatvani külváros elején, a sóház átellenében van * 2 3 4); — ezen J) Úgy látszik Heh. úr nem tudja hol lakik; tehát megmondjuk neki, hogy háza — a Hunyady-kocsma — jóllehet a hatvani külvárosháznál sem szeszfőződé sem szeszfőző katlan nem létezik 2); — a tüzszinhelyére a ház előtt elterjedő több száz ölre menő szabadtérről igen is könnyen lehetett oda férni3); — a tűznek a szomszédházba s illetve az ott levő petroleum raktárba való „belekapásától“ sem igen lehete tartani, mert a petroleumraktár pinezében, jó vasajtóval ellátott pinezében. van.4) — Ezek után azon kérdés: „hogy is lehet a város közepén szeszgyárat megengedni?“ valamint azon okoskodás is, hogy „a mit a város meg nem enged, meg enged a vármegyei hatóság“ önmagától elenyészik, mennyiben szeszgyárat részemre sem a város, sem a vármegye nem engedélyezett s ilyen nincs is5). Tűz pedig kiüthet és üt is ki falun, városon, hol a „város közepén“, hol a hóstyán; nem mutat azonban sem erélyességre sem jó Ízlésre, hahogy ily alkalmat arra használunk fel, hogy a káros félt és ezen kívül még a hatóságokat is, minden alap nélkül és a valóságnak elferdítése mellett beszédtárgyává teszszük6). — Eger 1880. jan. 5. Schwartz Lőrincz. Gazdaság. * Tanács tisztviselő társainkhoz. Az életbiztosítási eszme üdvös volta annyira ismeretes már minden müveit családapa előtt: hogy annak lényegét itt fejtegetni feleslegesnek tartjuk. — Csak is a kivitel módjára óhajtunk egy kis Útmutatást adni, mely annál fontosabb, mert a fővárostól távol székelő tisztviselő, a különféle biztositó társaságok megbizhatósagára nézve kellő tájékozással nem bír. — Már pedig a födolog az. hogy ha egy családapa eltökéli magát szeretett családja érdekében életbiztosítást kötni, és nehezen nélkülözött filléreit e czélra meg takarítani, ezt oly társaság pénztárába fizesse, melynél feltétlen biztonságot talál: mely pénzeit itt kezeli, és melynek évi mérlegeiről meggyőződést szerezhet magának, hogy a családja részére fentartott betételek csorbítatlanul őriztetnek. Külföldi társaságok ügynökei barangolják be az országot, biztatják, buzdítják az embert a biztosításra. Az ily magyarázatok, felvilágosítások hasznát nem lehet tagadásba venni, mert az életbiztosítás szép eszméjének terjesztésére is vezetnek. De gondolja meg mindenki jól, mielőtt kötelezettséget vállal magára, mily társasággal szemben teszi azt. Fogadja szívesen a felvilágosítást, de biztosítson ott, hol teljes biztosítékot talál. — A bizonyos jót a bizonytalannal felcserélni veszedelmes kísérlet marad mindig. — Volt alkalmunk egy tisztviselő társunkkal beszélni, ki az angol ,,Gres- ham“-nél kötött biztosítást és ki nagyon megrémült a hosszabb idő óta, ezen társaság ellen az összes európai sajtóban felmerült jogosult — mert meg nem czáfolt — panaszok által. — Óvakodjék tehát mindenki, nehogy hasonló helyzetbe jusson ; mert azon kedves és megnyugtató öntudat, melyet mint csaladapa nagy áldozatok árán vásárolt meg magának, a megkötött biztosítás ált 1 könnyen megmételyeztethetik. — Egy másik barátunk már régebben van egy nagy triesti társaságnál, mégpedig nevezetes összegre biztosítva. — Az évi mérlegeket folytonos figyelemmel kiséri és habár nevezetes összegek vannak a mérlegben kimutatva, mégis aggódva nézi abban azon az összes biztosítottak vagyonának majdnem fele részét képező több millió forintot tevő tételt, mely olaszországi földbirtok és ingatlanokból áll. — Az életbiztosítás matematikai alapokon nyugszik, a kamatozás itt nagy szerepet játszik, és ha ez nem hoz tartozó sóbázzal szemközt van — a belváros I. negyedében fekszik s alig nehány száz lépésre esik a székesegyház-, lyceum-, érseki lak-, sőt magától a piacz- és városháztól is. Nem tudjuk hát. mit nevez Sch. a város központjának? 2) Tűz után. 3) A korcsma- és laképülethez, mely nem égett; hanem a leégett gyár-, vagy félszerhez, hol folyton nagy mennyiségű szesz van felhalmozva, tűz esetében, a szűk udvaron keresztül épen nem lehet férni, hanem csak a börtön-útczáról, mely a város legszűkebb útezái közé tartozik. 4) Ez a vasajtó is esak a Seb. képzeletében létez, mint ezt a legközelebbi rendőri vizsgálat kiderítette. 5) Ugyan mondja meg Sch. úr, ha az ő udvarán semmiféle gyár vagy raktár nem létez, mely veszélyes volna, miért élnek tehát a bör- tönútezai lakosok folytonos remegésben s miért zaklatják a hatóságot folyamodásaikkal, hogy őket a veszedelemtől megmentse? Talán csak nem azért, mint Sch. úr naivan monda nekünk, mert „rossz emberek?" 6) Hogy Sch. úr a hatóságot védelmezi azt értjük. 0 tudja miért. Annyit azonban mondhatunk, hogy ezen prókátori fogárdossággal fogalmazott felszólalásával nem fogja azon kérdést, hogy „hogyan is lehet a város közepén szeszgyárt (vagy ha tetszik eczetgyárt és szeszraktárt) megengedni?“ elenyésztetni, a miről már eddig is sejtelme lehet... Szerk.
