Eger - hetilap, 1880

1880-06-03 / 23. szám

180 fehér s csaknem földig érő felső kabát, melyet a szent atya azért viselt, mert az utóbbi hideg napok alatt a Vatikán termei (melyek nincsenek fűtésre berendezve) fölötte hűvösek valának. A pápa feje egészen födetlen volt. Az egri érsek beléptére a szent atya ülve maradt, de bátorító kegyességgel tekintett a belépő felé ; midőn azonban az egri érsek mélyen meghajolva a szent atya előtt, ékes latinsággal s a nála otthon is jól ismert megkapó szónoki szép­séggel elmondta hódoló tisztelgésének okát és czélját, a szent atya azonnal felált székéről, s az egri érseket állva hallgatta végig. Bevégezvén szavait az érsek, a pápa szólt, — s ép oly ünnepé­lyes alakban válaszolt, — mint a mily ünnepélyesek voltak a hoz­záintézett szavak. Kijelenté az érsek előtt, hogy szivének egész mele­gével csügg a magyar nemzeten. Jól ismeri ö — úgy­mond — Magyarország történetét. Tudja mit tett Szent István, s utána egyes királyok, s velük a nemzet. Ismeri a szolgálatokat, melyeket a magyar nemzet tett a kereszténység ügyének. És biz­tosította az érseket hogy ö azon pápáknak utóda, a kik Ma­gyarországra mindig kiváló tekintettel voltak, s a legmelegebb ro- konszenvet érezték iránta. És hogy ezek nem csupán szavak, — tette hozzá kegyes mosolylyal a pápa, — ezt bizonyítja az is, hogy ö szentsége szándékosan magyar mű vész által festette le magát, mikor arczképét Bécsbe küldte, 0 Felségeik jubileumának ünnepére. E magyar művész, a Rómában élő S o 1 d a t i c h, kinél a magyar fő­papok évenkint több megrendeléseket szoktak tenni. Bizonyítja továbbá az, hogy a szent atya már eleve gonddal volt arra, hogy közvetlen közelében magyar is legyen. E czélból ifjabb gróf Zichy Ferenczet (a volt konstantinápolyi nagykövet fiát) daczára fiatalságának, s daczára annak, hogy másoknak több igényük lehetett, épen az nap nevezte ki kamarásának, s igy Zichy közvetlenül a pápa közelében van, és betenkint egyszer sé­tára kiséri öt. Ez oly kegy, melyben csak a legkivételesebb egyének részesülhetnek. Az egri érsek, a szent atyának a magyar nemzet iránti sze- retetéröl mondott e szavaira meghatva csókolta meg a pápa jobb kezét, mire a szent atya helyet mutatván az egri érseknek közvet­len az ö közelében, kezdetét vette a n agy érdekű kihallgatás, mely csak két óra múlva ért véget. A szent atya nagy érdeklődéssel kérdezősködött Magyarország viszonyairól s államférfiairól. Allamférfiaink közül Szlávyt s Tiszát ismerte legjobban. A szent atya a mily kegyesen fogadta, ép oly kegyesen bo­csátotta el az egri érseket, még előbb bemutattatván magának az egri érsek kedvelt titkárját Szmrecsányi Pált, kihez több perczig tartó beszédet intézett, intvén és buzdítván öt az odaadó munkásságra, mert, úgymond, az érsek nem végezhet mindent egy­maga, s kell hogy hü és megbízható támaszai legyenek; s ugyan­akkor az egri érsek iránt azzal is kimutatta kegyét, hogy másnap ifjabb Zichy grófot azonnal az érsek tiszteletére küldötte, s az ér­seket több bibornok látogatásával bízta meg, kik közt volt Pecci bibornok, a pápa testvérbátyja, ki a szent atyánál 5 évvel idő­sebb, s ki a pápának bizalmi férfia. Az egri érsek meglátogatta N í n a bibornok államtitkárt is, továbbá Bilio bibornokot, ki a legutóbbi pápaválasztásnál egyik pápajelölt volt. A pápa ez idő szerint teljesen egészséges, a szemei még oly jók, hogy szemüveg nélkül végez minden írást és olvasást. Ezért mondják róla, hogy sas szemei vannak.“ — Érsek úr öexcja, mint előbbi számunkban jeleztük, múlt hó 25-én tért vissza olaszországi hosszabb útjáról székhelyére. Mint eltávoztakor, úgy megérkeztével is a várósi elöljáróság, élén a polgármesterrel, üdvözlé a vaspályánál. Másnap a fökáptalan tes­tületileg fejezé ki szerencsés megérkezte fölött üdvkivánatait. Az urnapi ünnepélyen a nagy misét ö excja a magas egyh. méltóságát megillető fényes segédlettel végezte s egyszersmind a körmenetet is vezette, mely gyönyörű időben a polgári s katonai hatóságok, testületek, intézetek s roppant számú hivő nép részvé­tével inposans fénynyel tartatott meg. Nem hagyhatjuk emlittetie- nül, hogy a helyőrség, mint az előbbi években, úgy most is teljes díszben vonult ki, ez alkalommal W e i d 1 Gyula őrnagy ve­zénylete mellett, s a sz. mise alatt a székesegyház előtti téren foglalván helyet, a lélekemelő szertartás alatt s végeztével felül­múlhatatlan praeci8ióval adott sorlövései s katonáink kitűnő gya­korlottságáról tanúskodó disz-szemlével emelte a nap ünnepélyes­ségét. Az előbbi évek szokása szerint, e napon is ö excja asztalá­nál mintegy 80 főnyi díszes vendégkoszoru volt hivatalos a város minden rendű előkelőiből. Az ebéd folyamán poharat emelt Vavrik Béla kir. tanácsos s törvényszéki elnök, lelkesedve mondott és lel­kes éljenekkel fogadott meleg szavakban üdvözölve a körünkbe csak imént visszatért kegyelmes föpásztort, ki felkeresni ment az egyház látható fejét, a bölcs és szeretetteljes kormányzatával a vi­lág közhódolatát és szeretetét eddig is kinyert pápát, s ma az egyház láthatatlan fejének szeretetünnepét, hívei körében tartja. Fényes kiséret követte ö exját útjában, mondá, híveinek tisztelete, kegyelete, ragaszkodása, s ez érzelmekkel fogadá öt e város, s emel ö poharat a szeretett föpásztor, a lánglelkü szónok, hazafi s neme8keblü emberbarát üdvéért. A felköszöntöre adott válászá- ban meghatva mondott köszönetét ö excja a város közönségének, melynek irányában táplált rokonszenve, jóindulata, tisztelete sok­féle alakban nyilvánult már, (de vonatkozással a városi elöljáróság föntebb említett tényére) amaz örvendetes meglepetésre, kitüntető manifestatióra nem számított; igy kezdé a föpásztor, s aztán kö- rülbelöl e szavakkal folytatá: Köszönettel tartozom az igen tisztelt' szónoknak különösen azért is, mert újból felelevenité bennem azon érzelmeket, melyeket Róma lelkemben felkeltett; a hol a po­gány világ nagyszerű romjai s a keresztény világ fénye, a világ­hódító nemzet s a keresztény eszmékért véröket ontott mártyrok emléke, az óvilág halála s az uj világ élete fölött merengő vándor nak a kétszeresen gyönyörködtető látvány változatos jelenetei tárul­nak a szemei elé, melyek szemléleténél felfogja, vagy legalább ta­nulmányozza az átalakulás ezen óriási munkáját, melyen az embe­riség a keresztény eszmék befolyása alatt keresztül ment, és meg­hatva emelkedik lelke az Alkotó felé, ki az emberiség történeti kifejlődésének folyamában a legnagyobb eszmék egyikét a pápa­ságban valósitá meg, a mely, mint az egyiptomi nagy gúla, mely egy arab rege szerint ösvilági királyok által épitve, az ember mü­vei közt egymaga élte túl a vizözönt, egyedül maradt fenn, midőn az istentelenség pusztító árjai leapadadtak, egyedül tűnt ki a le­rombolt erkölcsi világ düledékei közt. E gondolatok és érzelmek hatása alatt léptem át f. hó 10-én esti 7 órakor küszöb ét azon férfiúnak, ki e nagy eszmét képviseli, s ki két óráig tartó szeretetteljes kihallgatás alatt magaaztalólag emlékezvén meg a magyar nemzetnek a kereszténység szolgálatá­ban századokon át kifejtett hössiességéről és buzgalmáról, a nem­zet iránti rokonszenvének s atyai szeretetének elérzékenyitö meleg szavakban adott kifejezést, és a legélénkebb érdeklődéssel értesí­tést kívánván az ország jelenlegi állapota- s mindennemű viszo­nyairól, melyek, hogy mennyire érdeklik, bizonyítja azon egy kö­rülmény is, hogy az intéző férfiak neveit a beszélgetés folyamában, mielőtt én emlitém fel, ő maga nevezte meg, ismételten hangsú­lyozd kitűnő szeretetét e nemzet iránt, azon kijelentéssel, hogy ö azon elődök utódja, kik a nemzet iránti jó idulatukat tényleg be­bizonyították és azt védelmökbe fogadták, midőn a nemzet létét és jogait veszély fenyegettél — És itt ö exja például a Géza és Sa­lamon közt mindjárt a nemzeti keletkezés válságós átalakulási ide­jén támadt viszályra mutatott, midőn Salamon az országot IV. Henriknek alávetette, VII. Gergely pápa erélyesen lépett fel a nemzet megóvása végett, s Gézához irt levelében kijelenté, misze­rint hatalma minden erejével meg fogja gátolni, hogy a nemzet feje bábkirály (regulus) legyen ! — És végre, fejezé be a föpász­tor, ö szentsége lelke legbensöbb mélyéből áldást mondott az or­szágra, hogy boldog legyen a nemzet, mely minden szépért, jóért igazért és a jogért oly nemesen lelkesül. Legyen tehát foganatos és termékeny ez áldás, és családjaink s az ország felvirágoztatására irányzott minden törekvéseinket százszoros gyümölcsben tegye si­keresekké ! — Bezáró szavaiban hosszú életet kivánt ö exja azon pápának, kinek kormányzata hiterös, elvszilárd, de szeretetteljesen reconciliáló működése által valóságos áldás az egyházra és embe­riségre! A beszéd közben ismételten felhangzott tetszészaj lel­kes, viharos éljenzésben tört ki e végszavakra. — Érsek ö excja s a fökáptalan az urnapi ünnep alkalmával kivonult közös hadsereg- s honvédségi legénység részére 2—200 frtot ajándékozott. * Nt. Böhm János érseklyc. theol. tanár m. hó 29-én a buda­pesti tud. egyetemnél hittudorá avattatott. — Fülek Henrik dandár parancsnok úr tiszteletére a tisztikarok szombaton bucsúlakomát rendeztek s a minapihoz hasonló derült han­gúlatban mulattak együtt késő éjfélig. Fülek Henrik úr, utólagosan nyert értesülésünk szerint, nem Szathmárra, hanem Kolozsvárra ne­veztetett ki dandárparancsnokká , s igy ezen díszes dandár­

Next

/
Thumbnails
Contents