Eger - hetilap, 1880
1880-06-03 / 23. szám
178 utczákon a koldusok tömeges tolongása, a munkaképes csavargók esoportozatai pedig a város terei- s utczáiról teljesen eltűntek. A nyilvános betegápolás ügye a törvény értelmében van rendezve; a kiadások fedezésére pótadó van kivetve, minden forint után egy krajczár. Az egészségügyi szolgálatra alkalmaztattak a községeknél: 2 városi fö- és 1 alorvos, 2 községi orvos, 18 körorvos, 125 szülésznő és 7 állatorvos; a megyénél egy fő-, négy járási orvos és egy állatorvos. Egyleti élet. A hevesmegyei orvos-gyógyszerész-egylet május 17-iki rendes havi gyűlésének Jegyzőkönyvi kivonata. Elnök Dr. Frantz üdvözli a szép számmal egybegyült tagokat. Elnök azon felszólítására, hogy kik szándékoznak a gyöngyösi közgyűlésen megjelenni, kővetkező tagok jelentkeztek: dr. Mont. Albert Fér., dr. Schönberger, dr. Schvartz, dr. Kohn, d r. Akantisz, Köllner, Buzáth, elnök és a titkár, szám szerint tizen. Határozta- tott, hogy erről a gyöngyösi tagok levél utján értesitendök. Az indulás 24-én délutáni vonattal történik. Megállapittatik a havi kórjárat a következőkben: légző- és emésztő szervek hurutos bán- talma, váltóláz, szórványosan bárány-himlő. Horváth Zs. tagtárs felolvassa következő czimü értekezését: „A salicylsavról annak alkalmazásáról az ipar- és gyógyászatban.“ A havi gyűlés elhatározta, hogy ezen értekezés a közgyűlési értekezések sorába felveendő, és Buzáth L. tagtárs lesz szives azt Gyöngyösön bemutatni. Dr. Kösz- ler indítványára értekezönek jegyzőkönyvileg köszönet nyilvánittat- tik. Dr. Kohn Jágó felemlíti, hogy általa a takáros (blenorrhoicus) megbetegedések nagy száma tapasztaltatott, melyek mind egy és ugyanazon helyen szereztettek. Egerben, kelt mint fent. Brünauer Ambro, egyl. titkár. A hevesmegyei orvos-gyógyszerész-egylet 1880. május 25-én Gyöngyösön tartott naggyülósónek jegyzőkönyvi kivonataJelen vannak: Dr. Yezekényi, dr. Fischer, dr. Schönfeld Mór, dr. Schönfeld Lip., dr. Gyöngyösi, dr. Koller, Scbestorad, Mersitz, Kusz, Vozáry, Kern Gyöngyösről. Dr. Hanák Csányról. Ftt- zesy Heves rö 1. Lefevre, Sperlak Hatvanból. Dr. Francz, dr. Sönberger, dr. Mont. Albert Fér., dr. Sehvarcz, dr. Kindl, dr. Brünauer Ambró, dr.Kohn Jágó,dr. Akantisz, Köllner, Buzáth Egerből. Dr. Vezekényi üdvözli a nagyszámmal összejött tagokat s reméli, hoery a barátság, egyetértés, a tudományos művelődés előmozdítása azon indokok, melyek bennünket összehoztak, továbbá hiszi, bogy a mai gyűlés a tudomány és szenvedő emberiség hasznára lesz. 1) Az elnök dr. Francz az alapszabályok értelmében ez évben a hevesmegyei orvos-gyógyszerész-egylet Gyöngyösön tartván naggyü'ésér, azon kérdést veti fel: van-e erre szüksége? Igen is van; idézi Széchenyit, ki lángelméjével minden nagyot és szépet felkarolt, Széchenyi volt az, ki a társulati szellemet kifejtette, mert tudta, hogy a társulás azon tényező, mely egy nemzetet nagy- gyá tehet. A mi áll nagyban, az áll kicsinyben is. A természettudományok, a chemia rohamosan halad előre, ezekből az orvosi tudomány forrásokat gyűjt, melyeket a szenvedő emberiség javára felhasználhat; de egyes ember nem képes a tudomány nagy ösz- szegét felkarolni; lehetővé teszi ezt a társulás, az egyleti működés, hol a szerzett tapasztalatok, az ujabbkori vívmányok eszmecsere utján egymással közöltéinek, hol alkalom nyílik nézeteink tisztázására és felvilágosítására. A társulásban terjesztői leszünk a tudomány népszerűsítésének. A társulás kifolyása, hogy a közönség bennünket ismerni és becsülni tanul, üdvözli tehát az egybegyült tagokat és a nagygyűlést megnyitja. E beszéd kiváló tetszésben részesült. 2) Dr. Brünauer Ambró titkár felolvassa a lefolyt évről szóló, az egylet működését tárgyazó jelentését. Tisztelt Közgyűlés ! Nekem jutott a szerencse a lefolyt egyleti év ös8zmüködését néhány rövid vonásban ecsetelhetni. A hevesmegyei orvos-gyógyszerész-egylet alakulásának 11-ik évfordulóját üli, és ha visszapillantunk ezen évtizedre, és mérlegeljük az eddig elért eredményeket, figyelembe véve egy vidéki egylet hivatását és hatáskörének korlátolt terét, úgy hiszem, hogy egyletünk létjoga teljesen bebizonyúlt, és ha nem is fényes, de mindenesetre további kitartó munkásságra serkentő tevékenységet képes felmutatni. Hiszen egy vidéki egylet czélja nem önálló, talán korszakot alkotó munkálatok létrehozása, ezt tenni az egyl. tagoknak sem idejök, sem körülményeik meg nem engedik; czélja első sorban a testület érdekeinek méltó megóvása, az ügyféli egyetértésnek és barátságnak a mindennapi élet küzdelmeiben gyakran meglazuló kapocsának szorosabbá fűzése; feladata továbbá, hogy az egyes egyl. tagok mint a gyakorlat emberei, a gyakorlat tág mezején szerzett tapasztalataikat egymással közölve, eszmecsere utján nézeteiket kicseréljék. Ennek igyekeztünk a lefolyt évben, a mennyire lehetett, megfelelni. Tartottunk tizenegy rendes és két rendkívüli gyűlést; a gyűlések fömozzanatai valának: a havi kórjáratok megállapítása, egyes kórrajzok felemlitése, néhány érdekesebb kóreset bemutatása és az ebből kifolyó discussiók, értekezések tartása, a meteorologiai észleletek bemutatása. Elénk és tanulságos eszmecserére nyújtott alkalmat a lefolyt évben fellépett vörheny-járvány és a kanyaró endemicus fellépte. Közöltettek az újabb időben ajánlott gyógyszerekről tett tapasztalatok, nevezetesen: az antisepticus kötések haszna a sebészetben, a salicylsav, salicylsavas natron, Chlo- ral-hydrat, Amilnytrit, Eserin, Pilocarpin Quebracho, Jodoform, Blatta, Croton-chloral, Jaborandi, Pirogallus és chrysophansav stb. használatánál tett észleletek. — A havi kórjáratok hivatalos kimutatás és az egyes tagok észleletei nyomán következőkép állapíttattak meg: t1879. május hóban a légző és emésztő szervek hurutja, tüdöhártya- és tüdőlob, váltóláz, szórványosan vörheny, endemice kanyaró (Gyöngyösön). Élénk eszmecsere fejlődött ki a vörheny gyakran complicalo Morbus Brighti körül, mely tárgy annál nagyobb vonzerőt kölcsönzött, mert ekkor jelentek meg Bamberger tanárnak e kórt jellemző közlései; különösen azon kérdés merül fel|: a morb. Bright, következménye-e a szív megbetegedéseinek, avagy megfordítva? A nézetek eltérők valának; megegyeztek abban, hogy az albuminuria nem positiv symptomája e kórnak, hanem csak a többi tünetekkel együtt állapítható meg e kór határozott isméje. Juniushóban a kórjelleg következő : járvány és ragályos betegségek nem észlelteitek, hanem gyomor- és bélhurut, csúz, tüdölob. Dr. Sehvarcz egy herpes zooster esetet emlit fel. Julius- hóban járvány nem volt, a megbetegedéseket az emésztő és légző szervek hurutos bántalmai képezték néhány kanyaró és vörheny esettel. Augusztushóban az emésztő szervek és különösen a bél- huzam hurutos bántalma, mandulalobok, váltóláz, szórványosan scarlatina. Szeptemberhóban gyermekeknél kanyaró és vörheny, felnőtteknél : váltóláz, a légző szervek hurutos és lobos bántalmai. Októberben folytatólagosan scarlatina járvány jelleggel, mandola- és garatlob gyermekeknél; felnőtteknél: váltóláz, a légző szervek lobos bántalma, néhány hagymáz. Novemberben gyermekeknél: scarlatina súlyos complicatiokkal, toroklobok, dyphteriticus jelleggel, egy dypht. genuina; felnőtteknél: toroklobok, tüdölobok, alhasi hagymáz. Deczemberben: a scarlatina járvány szünöben,és légző szervek hurutos, lobos bántalma, tonsillis, sok esethen sporadice hörghurut, kanyaró, vörheny, varicella. 1880. januárban : a légző szervek hurutos és lobos bántalmai, esetenkint kanyaró. Februárban a légző szervek hurutos és lobos bántalmai, váltóláz, kanyaró járvány, s sporadice kanyaró, vörheny. Márcziusbau a légző és emésztő szervek hurutja és lobos bántalmai s nehány dyphteritis-eset. April- ban: az emésztő szervek hurutja, tüdölob, szórványosan varicella. — A kórjáratból kitűnik, hogy a scarlatina 1879. májusban kezdett mutatkozni, októberben járvány-jelleget öltött, november hóban legsúlyosabban lépett fel, deczemberben szűnni kezdett s szórványosan mutatkozott 1880 február hóig. Értekezéseket tartottak: főt. Horváth Zsigmond: „A szénsav rövid ismertetése a közelgő szüretek alkalmából.“ Megjelent az „Eger“ lapokban. Ugyanő: „A salicylsavról, annak alkalmazásáról az ipar- és gyógyászatban.“ Ezen értekezésről a május havi gyűlés határozta, hogy a közgyűlésen felolvastassék. Dr. Khon a Thermometriáról általánosságban. — A gyakorlatban előfordult nevezetesebb esetekről szólották: Dr. Francz a scarlatináról; Dr. Koszi er a Morbus Bryghti és hagymáz nevezetesebb eseteiről. Dr. Kohn bemutatott tuberculoticus köveket, melyeket egy tüdő- vészes betege kiköhögvén, felgyógyúlt. Ugyanő bemutatott egy uj szüllöttet nagy terjedelmű naedussal. Dr. Sehvarcz bemutatott egy művileg eltávolított Sarcomát. Dr. Brünauer Ambró szólt egy ritka és complicalt tünetekkel lefolyt tüdölobról, és fegyver- löveg eltávolításáról a kézből. (Vége köv.) Országgyűlési tudósítás. A képviselöháznak a múlt héten kifejtett tevékenységéről ez úttal rövidebben szólhatunk. A máj. 25-ikfUlésben folytatólag az iparos congressus emlékirata állott napirenden, melyre vonatkozólag
