Eger - hetilap, 1880

1880-05-13 / 20. szám

157 központhoz az alapszabály 3J. §-ánuk a módosítása iránt: elfogad­tatott. — A 31. §. szerint t. i. a központ nevezi ki az orvost az j elöhely választmányának a felterjesztésére, az indítványozó pedig i azt kívánja, hogy az orvosokat az élőhelyek közgyűlései válaszszák. * A bpesti-tavasz ünnepély. A múlt héten fölötte érdeke« ha- ; zár volt a fővárosban Károlyi Alajos gróf palotájában. Előkelő nők s férfiak rendezték jótékony czélra 8 habar a nyitva tartott napok­ban csaknem folytonosan hullott az eső, az ünnepélynek ritka t nagy, 20,000 fnor megközelítő haszna volt. A királyi páron s Ru- j dőli föherczegen kívül az aristocratia teljes számban meglátó- j gáttá. A befolyt összeg a vörös-kereszt-egylet és bölcsöház, a gyér- j mekmenhely, a homeopaticus- és gyermekkórnáz javára fog fordittatni. * Szent István koronáját egy az Akadémia által kiküldött bizottság m. hétfőn tudományos megvizsgálás alá vette az ország­gyűlés két házának kiküldött bizottságai jelenlétében. * Sennyei Pál báró Pozsonyban egyhangúlag képviselővé vá- ! lasztatott. Hajlandók vagyunk hinni, hogy személye lesz azon központ, mely közül eddigi zilált pártviszonyaink új s egészsége­sebb alakulásnak fognak indúlni, mire első sorban szti ségünk van. * A borsod-miskolezi kiházasitó-egylet fenmaradt vagyonát legközelebb ki fogják osztani a részvényesek közt. Annyi megcsalt embert érdekel ez ligy, hogy nem lesz érdektelen köztudomásra hozni, miszerint a felszámoló és felügyelő bizottság végre elhatá­rozta június 1 napjára közgyűlést hívni össze Misko ezra, melyen a kiosztási kulcs tervezete fog átvizsgáltatni, a kulcs megálla- pitta'ni, s a pénzkiosz'ás megkezdetni; végül a működő bizottság díjazását is ekkor határozzák meg. * Gazdasági tudósítások a vidékről. Gyöngyös vidékén, mint a hasonnevű lap Írja: az őszi vetések általában szép k, sőt Horton oly nagy reménynyel kecsegtető őszi vetésekre mint az ide­iek csak a legkorosabb emberek emlékeznek. A tavaszi vetések átalában szép k. A kukoricza, bab, répa stb. kapásnövények azon­ban rosszát, ritkán, sok helyen elmaradva kelnek. A gazdák aggód­nak, mivel a folytonos esőzés miatt kellő időben nem foltozhatják kapásnövényeiket. A szőtök, hol későn metszettek, gyönyörűen s 1 gyümölcsre fakadnak. Korai volna még jósolgatni ; de ha a későn I metszett szőlők által eddig hozott gyümölcsök veszély, nélkül meg- I érhetnének: a múlt évihez hasonló mennyiségű termésre lehetne | számolni. Hol korán metszettek leginkább meddő gyümölcsfélén j hajtások fejlődtek. A „Jászság-“ pedig ezeket Írja: A beállott eső­zések oly kedvező hatást gyakoroltak a vetések fejlődésére, hogy 1 ha valami csapás közbe nem jön, dús termésre van kilátásunk. Az őszi vetés, melyben a hosszan tartó hideg károkat okozott, ál- j tálában véve jónak mondható. A tavaszi kitűnő, a kapásnövények i is dúsau tenyésznek. A legelő, mely a szárazság következtében | rosszúl nézett ki, szép. Továbbá oly dús szőlőtermésre van kilátá­sunk, hogy a tavadnál is jobban fog fizetni. A gyümölcsfák azon­ban eifagytak. Azok a fák pedig, melyeket a fagy megkímélt, nem fognak gyümölcsöket, hozni. * A magyar jogászegylet e hó 9-én tartotta Bpesten, első ala- j kúlo közgyűlését. Elnökévé Cseni égi Kár. választatott, ki más­fél órán át tartott remek megnyitó beszédet mondott, melyben a ! Tisza-kormány igazságügyi politikáját éles biráiat alá vevén, ki­mutatta, hogy a kormány reactionarius törekvéseivel mikép készül megsemmisíteni újabb alkotmányos korszakunknak az igazságügy terén kivívott eredményeit. — Vattai Anteil miskolezi népzenekara vasárnap este mu- j tatta be magát a Korona-vendéglőben. Vattaiékról kevés dicséretet ! mondhatunk; czikornyás játékuk szép gyakorlottságról tesz ugyan bizonyságot, de ezen technical szemfényvesztés rovására van a népzenét föképen jellemző érzésteljes egyszerűségnek, s igy já­tékuk nem annyira zenélés, mint inkább tornászás. Dicséretet mind­össze is azon simaság érdemel, melvlyel egyik nótáról a másikra , áttérnek. A divatos „hallgatókat“ és keringöket a mi czigányaink j határozottan jobban játszás, mint Vattaiék. — Farkas Sándort, ki a múlt héten oly udvariatlanúl fakép­nél hagyta rászedett közönségünket, Horváth Marczi szerződtette budapesti népzenekarához prímásnak; ezen zenekarral Sándor a düsseldorfi ipar-kiállításra fog rándúlni s onnan kiindúva, körutat tesznek continensünk nyugoti részén. — Gyermek gyilkosság. Szóláth község elöljárósága april 23-án gyermek-gyílkosróf tett jelentést az egri kir. ügyészségnek, mely feljelentés alapján az ügyészség az ugyanott B. V. úrnál Rzolgá- lathan álló P. Mariska és G. Francziska nöcselédeket elfogatta. A bűneset a Következő. P. M., mint szobalány 1878. évi augusztus óta szolgált B. V. úrnál Szóláthon. A csinos szobalány tiltott sze­relmi viszonyban á.lott B. V. úr B. fiával s nemsokára a viszony megkezdése után P. M. anya lett. Állapotának feltünöségét palás­tolgatta ugyan, de ezen palástolás daczára is G. F. és többen ész­revették, hogy P. M. várandóságban van s nagyhamar dalba fog­lalták a szóláthi legények a Mariska szomorú esetét. A gyermek újév előtt két héttel megszületett s efelöl csak az anya, a fiatal atya és G. F. tudtak. A fiatal atya fenyegetései következtében G. F. a beteg anyát, ki az akkori erős hidegben szabad ég alatt szülte gyermekét, rábírta, hogy a gyermeket öljék meg. S mig a gyermek anyja eszméletlenül feküdt a cselédházban: azalatt G. F. csakugyan az idétlen gyermeket, amint ö nevezte a csecsemőt, egy trágyaha­lom oldalában elásta. A kinok között vonagló anya ezt megtudván, attól tartott, hogy a trágyahalom oldalából a gyermek tetemét a ku­tyák kikaparják: titokban kilopódzott tehát a cselédszobából, iszo­nyú erőfeszítéssel kiásta szennyes sírjából gyermekét, azután a hi­deg élettelen testet fáradt karjaira vette s a kert sövényébe ásta el. — G. Francziska nem sokára viselhette el lelkén a bűn sú lyát s hogy könnyítsen rajta, egy szolgálónak elbeszélte, a ki az­tán templombirónak szólt felöle s igy jutott az elöjáróság is nyo­mára. — Hymen. Kedden kelt egybe Landesmann S. ismert opti­kusunk Schenk Róza kisasszonynyal Hatvanban. * Jégeső. Május 7-én d. u. 5—6 óra közt Pozsonyban bor­zasztó jégeső volt. Tojásnagyságú (20 dekagrammnyi nehéz) jég­darabok estek, melyek a házak zsindelyeit iszonyú ropogással da­rabokra törték össze. Üveg, zsindel, cserép és jég annyi volt még fél 7-kor is az utczán. hogy alig lehetett járni. A város és a kör­nyék roppant károkat szenvedett. A vetések, a gyümölcsfák és a szőlők teljesen tönkrementek. A fákról egész ágakat tört le a jég, s alattuk hevertek az agyonvert madarak. A házakban is sok kár esett, 8 több ember életveszélyesen megsérült. Ez még nem volt elég a szerencsétlen városnak. Este fél 9-kor jéggel vegyes felhő­szakadás keletkezett, mely elpusztította még azt is, mit az előbbi jégeső meghagyott. * Franki a pécsi születésű kis gyorsszámoló, ki eddig minde­nütt bámulatra ragadla a közönséget számtani műveleteivel, nem­sokára vásosunkba érkezik s itt nehány előadást fog tartani. * A boszniai foglalás alkalmából mozgósított tartalékosok és honvédek szegény családjai javára rendezett általános sorsjáték tárgyában a belügyminiszter körrendeletileg értesité a főispánokat arról, hogy e sorsjáték tiszta jövedelme 291.808 ö-t 3ei/2 kr F.»on összeg 5/g része a Boszniában elesett vagy megsebesült és harczi fáradalmak folytán elhúnyt tartalékosok és honvédek özvegyei- és árváinak, 1je pedig a még tényleges szolgálatban álló tartalékosok fel­segélyezésére fog fordittatni. A magyarországi tartalékosokra 143.172 frt 32 kr., a honvédekre 10.172 frt 13 kr jut. Miután pedig a mi­niszter a segélyeket még e hó folyamában ki akarja osztani, fel­hívta a főispánokat, hogy a segélyt igénylőket Írják össze. * A „Gazdasági mérnök“ képes hetilap szerkesztője, Gonda Béla műegyetemi tanár, felhívja a közönséget, hogy lapját, mely a mezőgazdaság, a vízhasznosítás, a gazdasági és építési ipar kö­rébe vágó ismeretek terjesztését tűzte ki czéljáúl, támogatni szíves­kedjék. E lap mind a tartalom, mind a kiállítás tekintetében meg­érdemli a magyar közönség támogatását. Előfizetni még az év ele­jétől megjelent példányokra is lehet. Ára egész évre 8 frt, félévre 4 frt, negyed évre 2 írt. Megrendelhető a szerkesztő és kiadóhiva­talnál Budapesten, Üllöi-út 24. sz. alatt. Uj zenemüvek. Táborszky ésParsch zenemükereskedé- sében Bpesten megjelentek: A legény bolondja. Kórödi Péter pályanyertes népszinmüvének összes kedvelt dalai. 1. Nagy a vi­lág. 2. Elment az én babám. Szentirmaytól. 3. Ha nekem. Szentir­maitól. 4. Hervadj rózsám. 5. Tó közepén. 6. Nem gondolok. 7. Amott egy ház 8. Rászállott 9. Kati lelkem. 10. Ez a legény kér­dezi. Ni, ni, ni. Szentirmaytól 11. Nincsen kedvem 12. Isten tudja. Zettner Arankától 13. Jár a kis lány. Szentirmay Elemértől. 14. Barna szeretőmnek 15. Áldd meg Isten 16. A toronyba. Énekhangra zongoraktsérettel (vagy zongorára külön) alkalmazta Erkel Elek. Ára 1 frt 50 kr. Két kedvel t dal. í. Nézlek, nézlek, de hiába nézlek. 2. Megy a gőzös Kanizsára. Énekhangra zongora kísérettel (vagy zongorára külön) alkalmazta Huber Sándor. Ára 60 kr. — A tavaszi vásárunk legkisebb részben sem valósította meg a hozzá kötött reményeket. Az eső a vásári napokon szakadatla­nt húllott, kereskedőink egyrésze e miatt már vasárnap visszahur- czolkodott a városba. A vásár második napján láttunk ugyan egy kis élénkséget a sártengerré változott vásártéren; de a nyüzsgő csoportok együttvéve sem tettek ki egy jókora hetivásárt. A fővá­rosi s vidéki kereskedők tele panaszszal távoztak, s iparosaink is vevők nélkül maradtak. Az, esőzések okozták, hogy gabnapiaczunk is gyöngén volt látogatva. Árak : tiszta búza 10 —11.60, rozs és két­szeres'^.20—9.80, árpa 6.80—7.20, kukoricza 7.40—7.60, zab 7.60—8»

Next

/
Thumbnails
Contents