Eger - hetilap, 1880
1880-05-06 / 19. szám
147 volt, melyből kiemeljük, bogy a 15 millió aranyjáradék 87Vi0 °/o német birodalmi értékben megállapított fix árfolyamon kelt el s hogy abból 26.285,000 német bir. márka folyt be a magyar állami pénztárba. A legfontosabb tárgy a Fiume s a nyugateuropai kikötök közti gözbajózást fentartó angol társulat segélyezéséről szóló javaslat volt. Erre nézve Eötvös Károly igen helyesen vetette szemére a kormánynak, hogy a magyar vállalatokat cserben hagyja és idegen hajógépeket keneget az ország pénzével s határozati javaslatot nyújtott be: hogy miután Zichy Jenő gr. és Fiume városa benyújtott kérvényökben, kellő segélyezés mellett, egy magyar tengeri hajózási társulatot helyeztek kilátásba, halaszsza a ház a tja- vaslat tárgyalását akkorra, mikor a keresked. miniszter Zichy és Fiume kérvényéről indokolt jelentést fog tenni. E hat. javaslat Fölött élénk vita indúlt meg, mely azonban ez ülésen be nem fejeztethetett. Végül Hedry E. interpellálta a belügyminisztert a tömeges kivándorlások tárgyában. Politikai heti szemle. Politikai életüukbcn a hét eseménye az, bogy Sennyey Pál báró elfogadta a pozsonyi választók által ^fölajánlott képviselő-jelöltséget. Beleegyezését azon feltételhez kötötte, hogy tekintettel a politikai helyzetre, egyik párthoz sem fog csatlakozni, s hogy egyhangúlag fogják öt megválasztani. A pozsonyiak ily föltételek alatt is hajlandók öt megválasztani s csak örvendenünk kell, hogy parlamentünk ily kiváló erővel gyarapszik. A Balkánfélszigeten komoly események vannak készülőben. A vallás- és szokásokban rokon néptörzsek a berlini békeszerződés ellen hazájok védelmére egyesültek. Vezérök, az ismert Ali pasa, Gusinjéböl harczi kiáltványt intézett az albánokhoz, melyben őket ős ellenségeik, a szerbek és a Feketehegyek lakói ellen fegyverre szólítja. A kiáltvány april 12-én szétküldetett az összes törzsekhez s kilencz napra rá már 8000 főnyi liga-csapat volt együtt. April 22-én bárom zászlóaj miridita és 1400 dukasinczi csatlakozott hozzájok. Ezek képezik az albán hadsereg elővédét. Ali pasa april 23-án érkezett a cem-völgyi táborba s átvette a főparancsnokságot. Lelkesítő beszédeit intézett a csapatokhoz, melyben fényes győzelmet helyezett kilátásba, ha parancsait követni fogják. Lelkesítésül kiemelte, hogy Osman pasa a vidék kiürítésekor az ösz- szes hadi készleteket a liga parancsnokságának adta át s hogy az albánok magatartását a dicső Mukhtár pasa is helyesli. Még azon a napon az albán csapatok megszállották az egész területet, melyet a berlini szerződés értelmében Montenegrónak át kellene adni. A legújabb bírek szerint a török csapatok egy része az albánokkal egyesült s több lőszer raktárt foglaltak el; Ali pasa pedig támadólag szándékozik a montenegróiak ellen fellépni. A vérontás tehát, ha Montenegró igényéről le nem mond, elkerülhetetlen. Nevezetes, hogy bár mint tagadják is az olasz félhiv. lapok, az Italia irredenta nagyban működik Albániában s olasz agitátorok tüzelik fel az albánokat Montenegró, sőt a porta ellen is, a harczra; miből világos, hogy Olaszország foglalni akar a Balkánfélszigeten 8 csak alkalomra vár, hogy tervét megvalósítsa. Törökország pedig a végromlás szélén áll. A pénzügyi válság a legfőbb fokra Hágott. A nyomor e szerencsétlen országban már a paloták küszöbét is átlépte s mint mondják, maga a padisah sem képes többé pazar udvartartásának költségeit fedezni, az udvari szállítók pedig megtagadták a további hitelezést. A fényes porta mindamellett ráér újabb reformterveken törni a fejét, a helyett hogy józan pénzügyi és külügyi politika behozatalával az egykoron hatalmas birodalom utósó romjait megmenteni sietne. Angolországból némileg megnyugtató hirek érkeztek. Granville lord, külügyminiszter, feltűnően előzékeny nagykövetünk Károlyi Alajos gróf iránt, miből sokan azt következtetik, hogy viszonyaink Angliához a kormányváltozás daczára a régiek maradnak. Annyi bizonyos, hogy Gladstone, a miniszterelnök politikája lényegesen különbözni fog Gladstone, az agitator programm- jától. Az angol külügyi politikának a régi traditiók szabják meg az irányát, ettől pedig angol miniszterelnök el nem térhet. — Afganisztánból az a fontos hír érkezett, hogy Abdurrahman khán a sherpuri angol hatósággal meghódolását tudatta. Az indiai kormány hajlandó Abdurahmant afgán trónkövetelőül elismerni s követséget menesztett hozzá, hogy ez ügyben a tárgyalásokat megkezdje. Olaszországban miniszterválság állott be. Cairoli, az april 29-én a kamarában végbe ment szavazás folytán, mely a kormányra kedvezőtlenül ütött ki, a cabinet lemondását benyuj- I tóttá a királynak, ki azt azonban el nem fogadta, hanem rendele- | tileg berekesztette a parlament ülésszakát, feloszlatta a kamarákat s új képv. választásokat rendelt el. Mint Francziaországból jelentik , a b o n a- partismus Ugye rnsszúl áll. Minden jelentékenyebb politikai esemény egy-egy emberétől fosztja meg a pártot. Eouber rég visszavonúb, Cassagnac és társai ellenséges állást foglalnak el a Napoleon herczeggel szemben s legújabban Tristán Lambert csatlakozott a legitimistákhoz, úgy bogy a herczeg és Olivier, az egykori miniszter, nemsokára egyedül maradnak. Ellenben a royalisták actióra készülnek. Harmincz millió kölcsönt contraháltak, melyből egyelőre 3 milliót értékesítenek. Pétervári hirek szerint a téli palotában elkövetett merénylet föbünösét, Szevicset, elfogták. Midőn a palota szolgaszemélyzetével szembesítették, mindenki felismerte benne az eltűnt asztalost. — Az orosz kormány a fővárosban lakó zsidókat kiutasította. Minden nem pétervári illetőségű zsidónak hat óra alatt el kellett hagynia az orosz fővárost. Oroszország és China között csakugyan kitört a háború. A chinaiak Macaót ostromolják s 17 portugál kereskedő hajót fogtak el, mi miatt nagy az izgalom Lis- sabonban. T -Á. JR C Z Viharos éjszakák. A szél sikoltott, megeredt a zápor, Sötét, hideg, vad volt az éjszaka, S talán mivel félt, a felhők mögé bújt Az éjszakának minden csillaga. Nyakamba folyt a zápor áradatja, A szél köpenyem lebbengette meg, S én azt se tudtam egyhamar talán, hogy A szél, vagy eső kellemetlenebb? A falu táját pocsolya borítá, Körülkerítve három oldalon. Dörgött, villámlott, s a villámvilágnál Szemembe tűnt a szárnyas szélmalom, S irányát lesve, az utat keresve, A ló szügyével tolta a sarat. . . — Bizony, csak furcsa éjszakák valának. Amikor én meglátogattalak! És igy találkozánk, nagy, nagy titokban, Hogy élő ember ne is sejtse meg. Nem a bálban, csillárok fénye mellett, Vallottam én be hő szerelmemet, S a csók, a titkos, édes ölelés nem Ottben esett a selymes pamlagon, Hanem egy síron, künn a temetőben, Hol mellém ültél, kedves angyalom. S nem esküdöztünk holdra, csillagokra, Mint szokta azt a galamb-szerelem, De éreztem, hogy a te drága képed’, Lelkembe vésve, mindig viselem; Azt vártam én, hogy a te gyönge lelked Döntsön le köztünk minden akadályt, S hogy, vesztve mindent, minden üdvösséged És boldogságod keblemen találd! Azt hittem én: a két szív érti egymást . . . A zápor újra, újra megeredt És a sírokra s fejeinkre szórta A leszakasztott i fj u levelet. Szegény szivemnek kora hervadását Beszélte tán el ez a kép nekem ?! Nem értettem. . . Hisz’ szívem drága kincsét, Téged takart be — nedves köpenyem. így volt soká ez. . . így volt legutóbb is, Síró szavad hogy búsan hallgatám. Zokogva kérdéd: „Oh! eljösz-e újra, Vagy most ölellek utóljára tán? Jövünk-e még e néma temetőbe, Jövök-e még én a te karodon, Vagy egyszer jösz csak bús találkozásra, Ha már, terólad, rég itt álmodom?!“ *
