Eger - hetilap, 1880
1880-04-08 / 15. szám
117 magasak, és két angyalt, a szeretet és igazság angyalát, melyekről az akkori magyar lapok nagy dicsérettel szóltak, egy 28 láb- nyi dombormiivet, s két kisebbet 9 lábnyit, négy szobrot, szt. Péter, Pál, László és István szobrait, négy más dombormiivet gránitkőben, egyenkint 20 láb bosszút, s tizennyolcz kisebb mérvűt, nem is említve azon nemes város magányzói számára készített müveket. Innen az esztergomi prímástól meghivatván, első müve, a vallást a tbeologiai erényekkel képező óriási csoportozat után, készítette szent Pál, szent István és szt. László 21 láb magas szobrait, két épen a mennybe emelkedő angyal szobrát, s ezek közelében két dombormiivet, melyek a magyar szent királyok életéből való jeleneteket ábrázolnak, és a kúp lábánál a 4 evangélistát. Politikai események folytán visszatérvén hazájába, ezentúl is fáradhatatlanúl dolgozott a cisoni, agordói, serravallei, conegli- anói és lutráni egyházak, úgy a feltrei Berton, agordói manzoni és a nemes Brandolini-Rota családok számára, úgy hogy egész élete a fáradságos de fölséges művészi munka folytonos lánczolata volt. Az utólsó simítás hiányzik még két gyönyörű colossalis angyalán, melyek magyarországi megbízás folytán készültek s most műtermében vannak és ékes nyelven hirdetik azon dicső glóriafényt mely oly joggal illeti meg soha eléggé méltán meg nem siratható művészünk homlokát! Cisonban Ceneda mellett, ott, hol magasztosan emelkedik a Brandolini-Róta grófi család fejedelmi kastélya, halt meg Casagrande februárhó ö-én. Szép volt halála, mint szép volt élete. Megerősödve az utólsó kenet szentségében, az igazak vidámságával, mely biztosítja a kiérdemlett koronát s a boldogság elöérzetének mosolyával lehellé szép lelkét Isten kezébe e szellem- das férfi, kinek életrajzát e négy szóban foglalhatni össze: hit, becsület, szerénység, munka. Szfihó Imre. (Folyt, köv.) HUSFIJ ZÉE. * Személyi hír. Boncz Ferencz m. kir. miniszteri tanácsos, közalapítványi kir. ügyigazgató s a m. kir. jogakademiák és püspöki joglyceumok megvizsgálására kiköldött miniszteri biztos úr ö méltósága m. hétfőn városunkba érkezett. * Ismételve is figyelmeztetjük t. olvasóinkat, hogy a következő országgyűlési képviselő-választásokra összeállítandó és az 1881. évre érvényes névjegyzékekbe csak azon választók fognak felvétetni, kik az 1879. évi adójukat f. évi april 15-ig kifizetik, vagy ha nagyobb hátralékkal tartoznának, ebből a m. évi adójuknak megfelelő összeget ugyancsak az említett határnapig törlesz- tenek. * Halálozás. Zsadányi és török-szt-miklósi Almásy György kir. fö-ajtónállő és belső titkos tanácsos, magyar föuraink egyik legkiválóbb alakja, april 5-én 76 éves korában meghalt. * A magy. Minorita-rend főnöke dr. Pongrácz Gellért Mihály, élete 66. évében, m. hó 30-án Nyir-Bátorban elhúnyt. — A műkedvelők f. hó 4-ikére tervezett színi előadása másnap, vasárnap, tartatottt meg. Mint már jeleztük, „A nők az alkotmányban" került színre, Tóth Kálmánnak ezen egyidöben országszert e nagy tetszés mellett előadott vigjátéka, mely múlt évben az orosz színpadon is kedvező fogadtatásra talált. A műkedvelők előadása, mint ilyen, eltekintve azon hézagtól, melyet a Pitvarosiné szerepének kihagyása az első felvonásban igen érezhetöleg maga után hagyott, csinos, egybevágó volt. Dominkovich Mária úrhölgy teljes színpadi otthonossággal játszotta Bánfalviné nehéz szerepét s neki jutott legtöbb a hálás közönség tapsaiból. Bene Máicsika urhölgy kecsesei és sok természetességgel alakította a gyermeteg Ilkát. Specziár Mariska úrhölgy (Cseleiné) pedig, habár az utolsó pillanatban vette át Kiss Ilona úrhölgytöl szerepét, oly szeretetreméltó és bájos jelenség volt, hogy szíves készsége s játékáért egyaránt dicséretet érdemel. A férfiak közül Liget- kúthy úr (Bánfalvi) és Pillér úr (Borbócs) arattak legtöbb sikert. Róth Lenczi, Ehlert Ödön és Hooz Bálint urak törekvő műkedvelők, kiknek szintén szép részök van az est sikerében. — Meg kell még itt emlékeznünk arról is, hogy Békefy László úr mindjárt a vígjáték elején egy csinos babérkoszorúval lepte meg Dominkovich Mária úrhölgyet a jogász műkedvelők nevében. — Miklósy Gyula színtársulata ma kezdi meg előadásait „Kisasszony feleségem“ ezimü dallamos operettel. — Egy néger Kossuthről. Városunkban jól ismert F. J. fiatal kereskedő ezelőtt hét hónappal Amerikába vándorolt ki s jelenleg az egyesült államok Savannah nevű városában tartózkodik, honnan képekkel és szivarokkal kirándulásokat tesz a szomszédos apró szigetekre. Legutóbbi levelében említi, hogy február elején Hilten- head szigetre rándúlt ki holmijaival ; út közben utolérte az est, s egy gazdag ültetvényeshez tért be éjszakára. Beszélgetés közben a néger ültetvényes F. J. nemzetisége után tudakozódott, s miután megtudta, hogy ö magyar, ragyogó arczczal fordúlt fiatal vendégéhez 8 meleg érdeklődéssel kérdezősködött Kossuth felöl. F. J. elmondott mindent a nagy számüzöttröl, a mit róla a hazai lapok útján tudott, s végül azt kérdezte a négertől, hogy miért érdeklődik oly nagyon Kossuth iránt, kit saját nemzete nem régiben kitagadott. Az ültetvényes erre elragadtatással beszélte el, hogy ö látta Kossuthot és hallotta beszélni 1852-ben Charlestonban, hol a néphez angol nyelven beszédet tartott éspedig oly beszédet, mint a néger lelkesülten mondotta, melynek varázsát még most is érzi s mely tombolni és lángolni tanította meg a vért az erekben. „Büszke lehet arra, igy végzé beszédét a néger ültetvényes, hogy egy földön született a szabadság és a nép nagy apostolával.“ * Mert az tréfli. Elhatározta volt az orthodox izraelita-hithözI ség kupaktanácsa, hogy a hitközség azon tagjai, kik a haladó zsij dókhoz tartozó pékektől vásárolnák a mindennapi kenyeret: nemcsak vétkesek, hanem megátkozottak és kitagadottak is lennének, | míg ellenben a keresztény kofák kenyereinek vásárlói megnyerik a paradicsomot s a hitközség elfogúlt keblére szorittatnak. Risum teneatis ! — Virtuskodás tömlöczöt szül. A Zrinyi-féle bumsztinak homályos és pipafüstös helyiségében mulatott Bóta Géza mészároslegény széles jó kedvében. Ivott is, henczegett is. Breuer Mihály sza- ka8zvezetö szintén ott ivott, hanem ö nem henczegett. Épen ezen utóbbiért haragudott Bóta, hogy minek van a világon az ilyen pi- pogya katona, a ki még csak el sem rikkantja magát, mikor mulat. Breuer tiltakozott a „pipogya“ epitheton ellen, de ezt a tiltakozást Bóta Géza egyáltalán nem szívelhette el. „Még ö neki akar valaki parancsolni!“ kiáltott fel s ezen kijelentés után meg is ütötte Breuert, a ki szintén nem maradt adósa. Küllekedni kezdettek s birkózás közben Bóta Breuernek a pagnétját kirántotta s öt főbe is ütötte azzal. Ma már Bóta a bíróság tömlöczében szánja-bánja virtuskodását. — Tűz. Hétfőn éjjel az újvárosban Kelemen N. házának egyik szöglete kigyúladt. A tüzet azonban az álomból fölvert háznép hirtelen eloltotta. * Az Edisonféle phonographot Piukovics hazánkfia f. hó 5-én a lyceumi díszteremben mutatta be igen válogatott s szépszámú közönségnek, mely érdeklődéssel hallgatta végig P. úr humoros előadását s figyelte meg a géppel tett különféle kisérletekeí, melyek nagyobbára jól sikerültek ; a productio vége felé azonban a gép sajátságos rezgése némileg eltompitotta a visszaadott hangokat, mit P. úr a terem rossz acusticájának tulajdonított. Halljuk, hogy azóta P. úr Edison nagyhírű találmányát magánkörökben is bemutatta — teljes sikerrel. — Az első magyar általános hizt. társaságnak közelebb közzétett mérlege alkalmat ad nekünk arra, hogy újra felhívjuk a figyelmet ezen hazai intézet fényes állására, mely 22 éves fennállása alatt a közgazdasági téren teljes sikert jegyezhet fel; tökéletesen igazolván az év elején e lapokban is kifejezett várakozásokat a társulat utolsó évi eredménye tekintetében. A kimerítő s minden tekintetben szabatos mérleg, valamint a számoknak szakszerű csoportosítása világos képet nyújt a mélyebb belátásuaknak minden egyes üzleti ágról s az érdekelteknek minden nevezetesebb mozzanatról. Az összes aktívák 14,300,000 írtra rúgnak s nagyobb részt osztrák-magyar bank és magyar fölhitelintézeti záloglevelekből, továbbá vasúti elsőbbségekből s könnyen pénzzé tehető más befektetésekből állnak, mely állandó és jövedelmező kamatozást biztosítanak, árfolyamingadozásnak csak kis mértékben lévén alávetve, mi tekintetben egyébiránt a gazdagon dotált tartalékalap utján kellően gondoskodva van. A még folyó tűzbiztosításokért visszatartott díjtartalék, melynek magassága minden biztositó intézet securitásának legmegbízhatóbb ismérve, 2.400,000 netto díjbevétellel szemben 1.735,000 frtot — tehát 72 ’/2 százalékot tesz. Ez egy oly magas száztóli, melyet a legkevesebb külföldi s egyetlen egy belföldi intézet megközelítőleg nem mutathat fel. Ezen nyereménytartalék az alapszabályszerü intézkedés folytán további javadalmazások által az évi nyereményekből a tiszta díjbevételek egész évi magasságára lesz kiegészítve. Az életbiztosítási osztály dijtartaléka 6.360,000 írtra rúg; ez egy oly összeg, mely a biztosítások magasságát és tartamát tekintve igen gazdagon dotáltnak tűnik föl, mi a közzétett számtani mérlegből minden részletében ki is világlik. Az 1879. évi nyeremény az ingatlanokon történt leírások, valamint a díjtartalék és más alapok rendkívül gazdag dotálása után
