Eger - hetilap, 1880
1880-03-25 / 13. szám
99 T Á E C Z -A.. Végbucsu. f y! Gilbert*) költeménye. itárva e szív, istenem ! előtted, Te látod szívem fájó könyeit; Kitől jön enyh rá, hogyha nem tetöled? A boldogtalanok is gyermekid! Mondák irigy elleneim haraggal: Haljon meg s véle dicsősége is! De szól az ur s atyailag vigasztal: Gyülöletök lesz melleden paizs. Legkedvesebb barátid — ellenségek, Hogy’ kijátszották bizodalmadat! Akit ápoltál fut eladni képed, Melyen gonoszsága a rajzolat. De isten hallja sóhajod, az isten, Kihez fájdalmad visszavezetett, Ki megbocsátni kész a szívnek itten, Ha szerencsétlenségből gyönge lett. Igen, én szánlak, a tiéd kegyelmem, És a megvesztegethetlen jövő; Az mos tisztára, aki hírnevedben Gázolni most oly balgán vakmerő. Légy áldott isten, aki visszaadtad Becsületem és büszkeségemet, Aki, hogy testem nyerhessen nyugalmat, Őrködni fogsz majd sírhalmom felett. Szomorú vendég voltam én az élet Víg asztalánál . . . im most meghalok, És a sírnál, hová mindjárt elérek, Nem lesz egyetlen szem, mely sírni fog. Üdv nektek zöld mezők kedves vidéke, Erdőmagány, mosolygó ligetek, Szelíd ég, kastélyok s kunyhók egy végbe’, Még utoljára üdvöz legyetek! S barátim, bár siketek végszavamra, Soká élvezzék mindezt idele, Késsék haláluk s legyen megsiratva, S fogja be szemök jó baiát keze! Fény ér. *) A Moreau Hégésippe-nek Petőfi által lefordított „Egy emlék a kórházban“ czimii költeményében megsiratott költő. Forditó. India. Egalj a és terményei Shlaglnwelt Emiltől. *) Az angol birtokok Indiában, melyeket a parlament 1876. évi april 27-én hozott határozata a császárságok sorába emelt, egész Elö-Indiát és Hátsó India nyugotí partjait foglalják magokban. A császárság területe 38/10 millió négyszegkilometer 8 hétszer oly nagy mint a német birodalom; ebből 1 */2 millió négyszegkilometer, angol felügyelet alatt, indiai fejedelmek önkormányzatára van hagyva, a nagyobb rész azonban közvetetlen angol terület. Az összes népesség 240 millió főre rúg, ezek közül 50 millió az indiai fejedelmek alattvalói. Indiát jogosan tartják az angol korona legértékesebb gyöngyének, mely a minden oroszok czárjának irigylésére is méltó. Angliának az öt világrészben elszórt 250 milliónyi nem-europai alattvalói közül 240 millió Indiára esik ; több mint 600 millió forint értékű árukat hozatnak az angol kereskedő-házak Indiából vagy szállítanak oda 8 Angliának a külföldi birtokaival való összes forgalmából 40°/0 az Indiával való kereskedésre esik. *) Szerzőnek „Indien in Wort und Bild“ ez. legújabb, 400 gyönyörű képpel díszített rendkívül érdekes müvéből, mely 35 füzetre van tervezve. Egy-egy füzetnek ára l1/2 mark, azaz 90 kr. Az indiai császárságban majdnem minden természeti képződmény, minden tájkép feltalálható; alig van más ország, mely viszonyaiban oly nagyszerű s ellentétekben oly gazdag volna. A Ganges és Indus térségeiről, melyeket hatalmas folyamok termékenyítenek s a legv^kitóbb veröfény világit meg, az utas az örökös hóval födött Himalaya-hegységre száll fel, hol a világ legmagasabb hegycsúcsát van alkalma csodálni ; a nyugoti esötlen sivatagok s hullámos pusztákat a félsziget belsejében termékeny síkságok követik; a határhegységeket áthatatlan erdők fedik; a tengerszéleken a folyamok deltákot képeznek rendkivül buja növényzettel s ha az Andesek (Dél-Amerikában) a legvilágosabban tüntetik fel a vulkáni erők tevékenységét, Ausztrália és Polynesia az állati erők alakitó munkáját, úgy India, nagyszerű ellentéteivel a hőség és a hidek, a szárazság és a levegőnek nedvességgel való nagyfokú telítettsége között, azon hatást ismerteti meg velünk, melyet a viz és az égalj a földsziDre gyakorolnak. India a 23. északi szélességű fokig a forró égöv alá esik, ennek következtében égalja általában véve igen meleg. Három hó alatt (márcziustól júniusig) az ország legnagyobb részére égetőn süt a nap; a szelek is forrók, a föld le van pörzsölve s hasado- zott, a folyók ki vannak száradva. Az indus az évet három évszakra osztja: az esősre (júliustól októberig,) a hidegre (novembertől februárig) és a forróra (márcziustól juuiusig); ezen három évszak tartama azonban helyenkint különböző. Januar-, februárban és marczius első felében India pompás égaljjal dicsekszik. A napok nem épen nyomasztó melegségüek, a partokon délután mindenkor enyhe ten- i geri szél fujdogál; mert a nap a tenger vizét nem képes annyira j felmelegiteni mint a földet. Az ég derült, a felhők ritkák, a futóesök, I milyenek közép és északi Európában az év minden szakában elö- I fordúlnak, az ázsiai országok legtöbbjében ismeretlenek. Az éjsza- ! kák hűvösek, sőt az ország belsejében a légmérséklet a fagypont alá esik, s a tavakat, valamint a lapos, vízzel megtöltött tálakat, melyek jégkészitésre szolgálnak, vékony jégkéreg vonja be. April- ban a hőség nappal csak lassan, éjjel azonban gyorsan növekszik, a hőmérséklet ingadozásai alig tesznek ki 4°-ot R. Májusban nyomasztó hőség áll be, mely a partokon a nedvességgel telitett levegőben, még érezhetőbbé lesz mint az ország belsejében. A hőmérő éjjel alig 2°-kal száll alább. Az egészséges alvás a lehetetlenségek közé tartozik, a föld elveszti zöldjét, az állatok élettelenekké lesznek, s ekkor beáll az esős évszak ; az eget felhők borítják el, melyeket a vallásos hindu isteni eredetüeknek tart; a délnyugoti Monsum beáramlik a szárazföldre, egy csapásra megváltoztatja ott az életviszonyokat, s bekövetkezik az indiaiakra úgy mint az európaiakra az öröm és üdülés várva-várt időszaka. A Monsumok (ez arabs szótól Monsim: évszak) onnan erednek, hogy Elö-India félszigete a Passat-szelek területére nyúlik be, miáltal két szélirány keletkezik, egy délnyugoti és egy északkeleti, melyek felváltva fújnak, mindegyike egy-egy féléven át ellentétes irányban. Déli Indiában a délnyugoti Monsum junius elején, feljebb észak felé későbben áll be; ez időszakban mindenki feszült figyelemmel kiséri az időjárást, s a hírlapok tudósitói a délibb vidékeken kimerítő tudósításokat küldenek észak felé a hőmérséklet ingadozásairól. Végre az indiai oczeán délkeleti láthatárán sötét fel- bőtömegek tűnnek fel, melyek minél közelebb jönnek a szárazföldhöz, annál jobban megsürödnek; nehány napig az időjárás csak fenyegető marad, mig végre egy estvén az ég koromsötét lesz s éjjel megered az eső. Oly nagy zivatar kiséri az eső megeredését, milyen a mérsékeltebb égaljú országokban soha elő nem fordúl. Nehány óráig szakadatlanúl villámlik s egy-egy perezre oly világosság terjed szét, hogy a legtávolabb eső tárgyak is tisztán láthatók ; a dörgés folytonosan tart s a távoli robaj egy-egy pillanalra csak akkor némúl el, mikor a közelben a villám lecsap, mely iszonyú robbanásával a bátorszivüt is félelemmel tölti el. A zivatar lassanként elvonúl s nem hallani mást mint az aláözönlö zápor zuhugását s a rohamosan áradozó vizek rémes zubogását. Ez nehány napig tart igy; mire az ég kiderül, a napsugarak utat törnek magoknak a föld felé s a portól megtisztúlt lég újra átlátszóvá lesz. A földet gyorsan buja növényzet kezdi borítani ; ra rovarok s apró négylábú állatok ezrei odahagyják rejtekhelyeiket, hol eddig nyomorúltan tengődtek, s a megdagadt folyók kerítéseket, kunyhókat 8 növényeket sodornak tova magokkal, melyek a partlakók telepeinek maradványai a forró évszakból. Rövid szünetek után újra megered az eső, julius hóban a csapadék a legtetemesebb, azután csökken s szeptemberben a felhők, villámlás és dörgés között, elvonúlnak. A Monsun-esök következtében a változás a hömérsék és növényzet tekintetében oly rögtönös, mintha nálunk a zord télre egy varázsütésre a tavasz virágzása állana be. (Vége köv.) *
