Eger - hetilap, 1879

1879-05-01 / 18. szám

Will, ér-folyam.

18. szám.

18711. május 1-én

Előfizetési dij:

Egész évre

5 frt

—

kr

Félévre. . .

2 „

50

Negyed évre .

1 .

30

r.

Egy hónapra.

—

45

r

Egyes szám .

—

12

Hirdetésekért

minden 3 hasábozott petit sorhely után 6, bélyegadó tejében minden hirdetéstől 30, nyilttérben egy petit sorhelyért lő kr fizettetik.

Politikai $ vegyes tartalmú hetilap. Megjelenik minden csütörtökön.

Előfizetéseket elfogad: a kiadó-hivatal (lyceumi nyomda,) a szerkesztőség (sóház-utczn Mózerféle ház) és Szolcsdnyi Gy. könyvkereskedése (Alapítványi uj ház a lyceum átellenében) s minden kir. postahivatal. Hivatalos hirdetésekért előre fizetendő: egyszeri közzétételért 1 frt 30 kr.

Európa bűnei.

Az újabb korban a kormányok két egymással ellentétben álló elvet fogadtak el. Az egyik a benemavatkozás a másik a kongresszusok és konferencziák elve. A kormány férfiak nagy mesterek. Ók a legellenmondásosabb dolgokat is megtudják egyeztetni. Ók ítélik meg, mikor kelljen az egyik-, mikor a másikhoz ragaszkodni. Ha egy, két vagy több hatalom összeeskliszik, hogy egy harmadikat tönkre tegyenek, akkor a többiek, melyek ezen összeesküvéshez meg nem hivattak, megengedik, hogy az összeesküvők határozzanak kényök-kedvök szerint. Ha ilyenkor a parlamentbeli előrelátó férfiak, kik a hírlapokból értesülnek, hogy összeesküvés forog fenn, interpellatiókat intéznek a semleges államok minisztereihez. rendesen azon válaszszal kell beérniük, hogy a kormánynak hivatalosan semmi tudomása nincs arról, mi történik, vagy pedig a kormány nem tartja czélszerünek a ktílbatalmak által folytatott tárgyalások közlését, vagy más efféle mit sem jelentő spbynxszerü mondatokkal hallgattatja el az iuíerpellálókat. Az összeesküvő hatalmak ezu'án keresztlilviszik tervüket és csak akkor látják be a be nem avatott hatalmak, hogy bizony itt baj történt, és ilyenkor szólalnak fel és tiltakoznak azon káros következmények ellen, melyek be nem állottak volna, ha a tiltakozás és beavatkozás akkor történik, midőn az összeesküvés megkezdődött, és a gonosz tervek keresztül vitettek. Ekkor ismét két bárom európai nagyhatalmasság beléavatkozik s mindnyájan megegyeznek abban, hogy kongresz- szust vagy konferencziát tartanak, melyben valamennyi hatalmasság érdekei tekintetbe fognának vétetni.

Ezen politikai tünetet a jelen században már több Ízben láttuk. I. Napóleont trónjától megfosztotta a koaliczió és kongresszust tartottak Bécsben, melyben országokat, népeket osztogattak, a nélkül, hogy megkérdezték volna, tetszik-e ez a nyájkint ide vagy oda ajándékozott nemzeteknek? Ausztria kapott egy darab Olaszországot, Muszka és Poroszország Lengyelország birtokában megerösittetett, Németalföld megkapta Belgiumot, Törökországnak meghagyták Görögországot. Mi volt ennek következése ? Az, hogy Görögország és Belgium felkeltek és elszakadtak Törökországtól és Németalföldtől, hogy Lengyel- és Olaszországban több ízben kitört a forradalom, sikerrel vagy siker nélkül, és utóvégre is a hatalmak kénytelenek voltak az 1815-diki bécsi kongresszuson megállapított európai térképet megváltoztatni és módosítani, mi soha sem történt máskép, mint roppant pénz- és véráldozatokkal.

Azon két elvnek, melyről fennebb szóltunk, alkalmazása soha sem jött annyira rósz időben, mint az utolsó négy évben. Az egész világ tudta, hogy a bárom birodalmi kanezellár Reichstadt- ban azért szövetkezik, hogy Törökországot feldarabolja. Az összeesküvést Törökország ellen közvetlenül akczió követte. Ausztria- Magyarország és Anglia csak akkor kezdették belátni bűnös hallgatásuknak egy részről, bejegyezésüknek más részröli káros és veszélyes következéseit, mikor a muszkák már Konstantinápoly előtt állottak. Mind ezen hajók indítója, Bismarck kerczeg, pedig markába nevetett, mert ez volt a legjobb alkalom arra, hogy otthon keresztülvigye reakczionárius terveit, más részről pedig Franczia- országot még egy ideig távol tartsa és mintegy elszigetelje.

Anglia volt az egyetlen hatalmasság, mely erélyesebben lépett fel a muszkák túlkapásai ellen. Muszkaországnak tehát érdekében állott Angliát annyira elfoglalni, bogy ezen hatalmasság is épp úgy elszigetelve álljon mint Francziaország. Ezen tervét Muszkaország keresztül is vitte. Erre ideje volt azalatt, mig Berlinben a kongresszus összeült.

Mindenekelőtt Sir Alit bujtogatta fel Anglia ellen, s alig

hogy az angol csapatok el foglalták Ali Musdjidot, Dzsellalabádot ésKandahárt, már nyakukon volt a zulu háború, és nem hibázunk, ba azt állítjuk, hogy valamint 1857-ben a nagy hindu felkelést muszka ktildönczök szították, úgy tették ezt most is a zuluíöldön, Birmában és hihetőleg Matacongban is. A „Daily Telegraph „hiteles okmányokkal bizonyítja be még azt is, hogy az egyiptomi nehézség is tőlük származik, mivel a Khedivét ck bujtogatták fel az állaracsinyra. Hogy a kelet-ruméliai, maczedóniai bonyodalmak kirekesztöleg Muszkaország bujtogatásainak tulajdoníthatók, arról senki sem kételkedhetik.

De ba Muszkaország mind ezen csínyeket elkövette is, azok kifözöje senki más nem volt, mint Bismarck herczeg. Ő volt a kéz, Muszkaország a nyil.

Hogy most, mióta Muszkaországban kitört a forradalom, — mert mindazt, mi ott történik, nem lehet egyébnek nevezni — Angliára, Francziaországra, sőt Olasz- és Ausztria-Magyarországra nézve is, Maszka- és Németországgal szemközt, javultak cbanceaik, az tagadhatatlan; de fájdalom, Francziaország jelen minisztériuma sem látszik megfelelni a francziák várakozásának. A Waddington és Depretis kabinetek állása nagyon meg van ingatva. A Francziaor- szágban és Olaszországban újabban észlelhető politikai áramlatok azonban valószinüleg le fogják dönteni a reakcziót, s ekkor Európára nézve talán szebb jövő derül. ftíátszonyi Dániel.

Az angolok a mezőgazdaság hanyatlásának okairól.

(Vége.)

A gazdaság pangó állapotáról való eszmecserében az éles eszü angol premier is részt vett; azonban a jelenlegi gazdászati válság okait általánosabb hatású törvényekből igyekszik kimagyarázni. Szerinte a helyzet egész súlya azon egy tüneményben nyilatkozik, hogy, az utóbbi évek rossz termései daczára, az árak nemcsak hogy nem emelkedtek, sőt ellenkezőleg siilyedtek, holott, egy mindenki előtt világos közgazdászat! elmélet szerint, a csökkent piaczi kínálatnál fogva, a terményárak emelkedésének kell vala bekövetkeznie. E törvényellenesség okát két körülményben véli feltalálhatni. Az egyik a külföld 8 különösen Amerika versenye, mely olcsó terményeit nagy mennyiségben szállítván az európai piaczokra, a kereslet és kinálat közti arányt nemcsak helyre állította, hanem a honi termelők hátrányára újra meg is rontotta. A másik az arany-valuta behozása s ennek következtében az arany belértékének tetemes emelkedése, mely körülménynél fogva a külföldi verseny miatt amúgy is alűbbszáilitott terményárak még jobban s folytonosan siilyedtek. Mi azon kérdést illeti, hogy mi idézte elő az arany ezen aránytalan emelkedését? erre lord Beaconsfield akkép felel, hogy nem rég Kalifornia bányái még nagy mennyiségben szolgáltatták az aranyat a világnak, s ekkor a középeuropai államok nagy része az arany-valuta rendszerét fogadta el; az arany-termelés azonban, kivált az utóbbi években, nagyon megcsökkenvén, ezen nemzetközi értékmérőül elfogadott nemes fém értéke aránytaiauúl felszökött.

A nemes lord ezen fejtegetése kisebb-nagyobb mértékben Magyarországra is rá illik. A különbség csak az, hogy az angol premier honi piaczról szól, mi pedig kivitelt űzünk nyers terményeinkkel. De ez mit sem változtat a dolgon ; mert kiviteli piacza- inkon mi is találkozunk a külföldi, kivált az amerikai, orosz és romániai versenynyel, s e verseny nyers terményeink, főleg gabonáink árát nem kevésbbé nyomja, sőt kivitelünket újabb időkben komolyan veszélyezteti; mi annál sajnosabb, mert ez ké-