Eger - hetilap, 1879
1879-03-17 / 11. szám
83 — Ah ! e tavasz hamar lejára, S jött hervadás, jött fájdalom . . . De mondd meg néki, jó leányka, Hogy őt ezért nem vádolom. És itt az arczkép. — Kis leány volt, Mikor még adta. — Ah! de nem ! Borítsunk rája siírü fátyolt, — Miért újból említenem, Hogy édes éber-álmaimban Mennyit csüggtem vonásain, S e gyermek arczmásához Írtam Forró szerelmi dalaim . . . ? ! Mért emlegetni! ... Oh! de mégis Oly édes rátekintenem! Csáb ez, mely az örvény felé visz, De nékem mégis — mindenem: A nagy, sötét szemek világa Jövendőm fénye volt nekem, A holló-fürtök bűvös árnya Egyetlen boldog nyughelyem ! Szivem a vesztés kínja tépi .... Adj vissza mindent, jó leány; De el ne áruld soha néki, Hogy arczképét — megcsókolám. Mondd néki, hogy végkép lemondtam, Ő meg szabad . . . másé lehet . . . Ne tudja, hogy vad fájdalomban Én szakgatom — enszívemet! Ne tudja 0, kedves barátnőm, Hogy bennem a múlt gyásza szól . . . ! — Mondd, hogy belőlem lenge báb lön, Ki könyre — gúnynyal válaszol. Mondd, hogy nem ő szállt el ledérül, De hűtlen' én feledtem el ! . . . Ah! édes, drága, szép szeméből Egy köny se hulljon értem el ! . . Add néki át ... S tanulj belőle, Hogy ifjadat, az érdemest, Ki szent fűzednek boldog őre, Osztatlanul, híven szeresd. Oh! légy te jobb és légy te hívebb És igazabb. mint ő vala, És óvja, védje gyönge szíved A szerelemnek angyala ! . . . CsiUagh Mór. A gyűrű. Az 1846-ik év egyik napján több barátját, köztük Musset Alfrédet is, ebédre hívta meg Racbel kisasszony, a francziák e feledhetetlen színművésznője. A társaság mind a legjobb korból való s gazdag emberekből állott. Egy ur, ki a házi asszony balján tilt, magasztalólag nyilatkozott azon gyűrűről, melyet a művésznő ujjáu viselt, s mi valóban az aranymüvesség remeke volt. Erre az egész társaság figyelmes lett, s mindenki közelebbről akarva megszemlélni e pompás daraltot, a gyűrű kézről kézre járt. Mindenki el volt ragadtatva a gyönyörű, értékes kő s munka által. „Mintán annyira tetszik önöknek, uraim, gyűrűm“ mond Räche! kisasszony, tehát árverés alá bocsátom azt. Ki ád többet érte?“ — tréfálódzék, villájával egyet ütve az asztalra, mintegy a dobolást utánozva. Az egyik 500 irtot, a másik 1000 frtot Ígért, s igy egészen 3000 frtig fölverték. Ekkor a művésznő mosolyogva Mussethez fordult, s kérdé: „S ön kedves költőm, nem is vesz részt az árverésben? Lássuk csak, mit ád ön érte?“ „Szivemet, madame,“ felele Musset kifejezésteljes tekintettel. „Az öné a gyűrű“, monda Rachel kisasszony, s valóban, gyer- mekies élénkséggel huzá le a gyűrűt újjárói s dobá azt a költő tányérjára. Midőn az ebédnek vége volt, Musset gondolva, hogy a tréfa elég ideig tartott, vissza akarta adni tulajdonosnöjének a gyűrűt. A művésznő nem akarta visszavenni. „Jupiterre!“ mondá, „ez nem tréfa. Ön szivét adta nekem, s én nem adnám azt önnek vissza százezer tallérért sem. A vásár meg- vau. Nincs mit beszélnünk.“ „Vegye vissza, madame, mert különben nagyon megkárosúl, miután én oly birtokot adtam önnek, mi már nem enyém, s mit nagyon sokan bírnak, ne kívánjon ön is a tulajdonosok sorába állni, mert egy percznyi békéje sem volna, mert ez oly birtok, mi örökös perpatvarra ád okot“ beszélé a költő nevetve. „Javíthatatlan gonosz“, viszonzá Rachel kisasszony, sériett hiúságát alig tudva elrejteni, „azért nem veszem vissza, ez legyen a memento móri“, mely valahányszor ismét oda akarja adni szivét, arra emlékeztesse önt, hogy már nem az öné, de sokunk-, sokunké az.“ A költő megtartá a gyűrűt s viselé, de hogy gondolt-e rendeltetésére a vallomások pillanatában, ez kérdés! Dominkovich Mária. HiieptrzÉE. — Személyi hir. Beöthy Lajos, megyénk szeretett főispánja, e bét első napján a Nyír folyó szabályozása ügyében, mint kir. biztos, Nyíregyházára utazott. — Mária Henriette, belga királyné, József főberczeg nővére, városunk árvízkáraink pótlására kibocsájtott egy darab sorsjegyért 100 irtot küldött be sorsjáték-rendező bizottságunkhoz. * Gyászhír. Lévay Klára k. a., városunk hölgykoszorújá- j uak egyik kedves, szende virága, f. hó 7-én esti 10 órakor hosz- | szas szenvedés után, jobblétre szenderült. A boldogult tetemei f. | hó 9-én tétettek sírba, a fájdalmas Szűzről nevezett sírkertben. ‘ Őszinte részvéttel kisértük az örök nyugalom helyére, e még élete tavaszán s a földi boldogság előestéjén ál!ó fiatal leányt és fájdalmas részt vettünk az anya keservében, melyet forrón szeretett egyetlen gyermeke elvesztése okozott neki. Vannak fájdalmak, melyeket az emberi vigasz enyhíteni nem képes s ezek közé tartozik bizonyára az özvegy anya fájdalma, melyet egyetlen, szive egész hevével szeretett gyermeke sirja fölött érez. Vigasztalja meg öt a szeretet s könyörület Istene, s engedje, hogy a kedves elköltözött álma a második anya, a föld ölében is könnyű és rózsás legyen, mint élete volt egykoron. D. — Márczius tizenötödikét, a magyar szabadságharCz ez emlékezetes napját, honvéd-egyletünk, valamint városunk ifjúsága sösszes polgársága, a régi szokáshoz híven, ez évben is kegyelettel fogja megünnepelni. Szombaton este 6 órakor induland a menet a lyceum előtti gyülbeiyrö! a hatvani temetőbe, hol az 1848/9-iki honvédek sírjánál az iparos-ifjnság dalai mellett, először Csiky Sándor, mint a hevesmegyei 1848-49-iki ho nvédegylet elnöke, fog szót emelni. A második beszédet a joga kademiai ifjúság nevében Rapaies Romeo tartandja és utána Rieger Béla iparossegéd fogja Vörösmarthy „Hazámhoz“ czimii költeményét elszavalni. Az ünnepély végeztével társas vacsora lesz a Koronában. * Az egri 'önkényles tűzoltó-egylet folyó hó 9-én tartotta meg alapszabályai értelmében alakuló közgyűlését; mely alkalommal Eötvös József eayleti pénztárnok az 187 8-ik évi számadás alól felmentetett, s eddigi szives közreműködéséért s az egylet irányában tanúsított buzgalmáért jegyzőkönyvi! cg elismerés szavaztatott. A tisztikar s választmány az 1879-ik évre következőleg alakíttatott meg: elnök Tavasy Antal, alelnök Babies István, főparancsnok Kempelen Béla, alparancsnokok Sindellár József és Párizsa János, titkár Dusárdy József, pénztárnok Matek ovié 8 Mór, ügyvéd Liptay Endre, orvos Kösztler József, építész Gyű bek Lajos, választmányi tagok: Danilovich Pál, Fülöp József, id. Sa mássá János, Zsendovics József, Mosóczy János, Bnrik István, Sebest ény István, Felbe r Domonkos, Pásztor Bertalan, Fischer Soma. — Megyénk közigazgatási bizottsága f. hó 10-én tartotta meg havi ülését Isaák László alispán elnöklete alatt. Az aüspáni jelentés után, melyből kitűnik, hogy megyénk tiszavidéki részén a viz tovább terjedését erélyes intézkedések által sikerült megakadályozni, a megyei tanfelügyelő jelenti, hogy némely helyen, igy legközelebb városunk makiári negyedében, a tanítót nébányan goromöa- ságokkal illették. A bántalmazók ellen a vizsgálat elrendeltetett. — Az orvosi jelentés szerint közegészségi állapotunk a múlt hónapon át meglehetős volt: csak némely községben uralkodott a toroklob s himlő. Továbbá jelentetett, hogy Egerszalókou több ló, Hatvanban pedig egy katona-ló ragályos kórokban hulltak el. Végül az igazságüg-yminiszter egy leirata olvastatott fel, melyben a kir. ügyészt utasitja, bogy a rabdolgozó-ház bevételéről és kiadá-
