Eger - hetilap, 1879
1879-03-06 / 10. szám
74 s fessed himes ecseteddel oly bájolón elöttök a jövőt, hogy e fölötti lelkesedésük sugalmáa majdan a való megszégyenítse rólad most irt szürke elméletemet! . . . Az astracbani pestis. A pestis Egyiptomban, Lydiában, Syriában már ami időszámításunk előtt előfordult. Európában a 6. században Justinian alatt mirigy-vésznek hívták, — fekete halálnak is hívják, mert a hulla hamar rohadásba megy át és megfeketedik, épen úgy mint a fekete himlőnél. Astracháuban 1808-ban is dühöngött a pestis, 1877-ben ugyan ott súlyos lefolyású hagymáz járványok uralkodtak. Dr. Depuer, kozák főorvos még 1879. januárban sem tudta constatálni, hogy a fellépett dühös betegség indiai pestis-e, — per excellentiam pestis, mert legdühösebbnek ismerjük az Indiából származott pestist— vagy veszélyes hagymáz? A járvány először Vetl- jánkában egy 1700 lakost számláló szegény, tisztátalan, szűk, fából épült, nedves, agyagos talajjal biró faluban lépett fel. E falun kívül még 4 közeli községben ragályzott, de ezeken túl még nem terjedt. Az 1738—1770. évben viselt orosz-török háború szintén pestist idézett elő. Oroszországban akkor leginkább Podolia-, Volhinia-, Ukraina-, Kiew- és Moszkvában uralkodott. Az 1828. évben folytatott orosz-török háború szintén pestist szült. A jelenlegi negyedik pestis szintén orosz-török háborúból keletkezett. A búza üszög, — a szőlő-betegség, — krumpli-betegség, mely 1845-ben az egész Európát megijeszté, Irlandot tönkre tette, a hernyók betegsége, a kanyaró, hagymáz, skarlát, lépfene, kolera, roncsoló toroklob, mind meg annyi apró penész-gombákból keletkeznek, a melyek alkalmas talajban millió és millió számban szaporodnak kevés nap alatt és tönkre teszik azon szervezetet, a melyen vagy a melyben vannak, mert az ö szaporodásuk ezen szervezetek rovására történik. A pestis-gombák 40° R. alatt elvesznek, csak alantabb tok alatt tenyésznek, s úgy látszik a bőr izzadságában tenyésznek, mig az olajjal bevont bőrt nem szeretik. A pestis járványnak kedves az alacson fokú, nedves melegség, tisztátalanság, éhség és nyomor, sok egyén együtt-tengödése, a hullák felületes eltemettetése, nedves időjárás, túlhajtott, a testet megerőltető munka, megfázások, étrendi hiba. Azelőtt az üstökösöknek és megjelent bolygóknak tulajdonították fellépésüket. — A lappan- gási időszak, 2-7 nap az emberben, de egyéb tárgyakon tovább ellehet és később is ragályozbat. A quarantainekre ez nagy fontosságú dolog. A pestis vérmérgezést okoz, nagy lázzal, bódúlássa! a mirigyek megdagadnak, búbókká lesznek pokolvar alakjában. — Hildebrand a pestis nagy tanulmányozója, keleti typhusnak mondta azon egyforma tüneteknél fogva, a melyek a rósz indulatú typhusnál is búbók-, kelések és pokolvar alakjában tűnnek fel. — A pestisnél a fertőzés nagy és a vért hamar megmérgezi. A megbetegültek 60—80 °/0'ka elhal. A búbók genyedése jó jel, és ezen betegek többnyire megmaradnak, és minthogy e betegséget kiállották, tapasztalat szerint, újólag nem kapják meg e bajt, s azért betegápo- lókúl használtatnak. A pestis ragályos lévén és ragály által terjedvén, legtöbbet tehet a kormány a vesztegzárlat által, a mely felesleges 40 napig mint eddig volt, 10—15—20 nap elégséges. — Különösen szőr- és bundanemüek zárják magukba a csirákat, ezek behozatala tehát szigorúan megtiltandó. A vészes vidékről a kevésbbé gyepes tárgyak is lefertözendök, különösen magas hő-fok által. Dr. Frantz Alajos. (Folytatás köv.) A párviadalról. (Vége.) Végül nem lehet figyelmen kívül hagyni azon körülményt sem, hogy a vivási szenvedély tüzét, kivált a fiatal nemzedéknél, nagyban szítja a regényesség iránt való hajlam s azon érdeklődés, meiylyel a hölgyek legnagyobb része a párbajozók iránt viseltetik. Példák mutatják, hogy szerelmi hevében mire képes a modern Don Juan, hogy az „imádott“ érdeklődését f’elköltse s a lovagiasság és hősiesség nimbusáva! felékesitett daliaként bámulja öt. a világ. Keresve keresi a párbajt, mely a dicsőséget részére, olcsó áron — egy gyenge karczofásért, — megszerzi s a legboldogabb halandóvá teszi, kezébe adván neki a meghóditani kívánt szív kulcsát. A hexametereket pattogtató ifjoncz, kit a declinatio nem tudásáért még kóterra ítél a tanári igazságszolgáltatás, kinek tikk-takkolDi kezdő szive azonban bizonyos irányban már érzi a „mágnes“ vonzó hatását, a dohányvágás lopva Űzött mestersége közben, ujját gyengén megsértvén, siet egész kezét a selyem kendövet nyakához kötni s büszke önérzettől sugárzó arczczal sétál a tancziskola „királynöjé“-nek ablaka előtt, azon boldogító meggyőződéssel, hogy tnindeuki azt hiszi most felőle, hogy párbajt vívott. Szomorú képe ez a párbajról alkotott félszeg nézetek által teremtett állapotnak. Czikkemet, azon meggyőződésem ismételt nyilvánításával zárom be, hogy a párviadal kiirtható mindaddig nem lesz, mig az arról alkotott ferde nézetek, egy helyesebb jogi meggyőződés és az általános erkölesjavulás jótékony befolyása alatt, ki nem kiiszö- böltetnek s maga a társadalom a párviadalnak, mint bűnös és jogtalan cselekménynek, pártolója lenni meg nem szűnik. — Nézetem szerint, első sorban a sajtó van hivatva arra, hogy a párviadalt a kritika éles fegyverével üldözve s annak erkölcsellenes, jogtalan és — mert czélra nem vezető — észszerűden voltát mindenkit Tneggyözöieg kimutatva, a kárhozatos elöitélet nyomása alól a társadalmat felszabadítsa és igy lehetővé tegye, hogy a párbajdüh mielőbb gyökeresen kiirtassék. Sz—y S. Hevesmegye 1877-iki népesedési mozgalmához. B.) A születések. III. A törvénytelen születések jelenségének megítélése tekin- tetébeu a vélemények igen eltérők. Mig egyrészt Carey (Social- Wi8sensehaft 111. 479. 1.) a törvénytelen születések számának emelkedésében az erkölcsösség egyik védoszlopát találja s Engel a porosz statisztikai hivatal kitűnő főnöke (Das Königreich Sachsen 75 1.) majdnem hasonlóan vélekedik midőn mondja: „A törvénytelen születések a tényleges romlottság ezred részét sem képviselik, azokat inkább a vigyázatlanságnak, szenvedéiyességnek, úgy szólván — az ártatlanságnak hajlandó az ember betudni“, — addig mások, mint pl. Haushofer (i. m. 211. 1.) igen helyesen, a törvénytelen születések számából a nagy tömeg erkölcsi életének szilárdságára, vagy laza voltára következtet. Hasonló nézetben van hazánk kitűnő statistikusa dr. Kőnek, ki e kérdésben oda nyilatkozik, hogy : „A házasságon kívüli magzatok számnövekvése, főleg ha az állandóan, évröl-évre emelkedő arányban mutatkozik, mélyen rejlő socialis bajokra mutat.“ De bármilyen legyen az e nemű születések tekintetében a vélemény, aonyi kétségtelen, hogy azok, kivált ha nagy számúak, a/ állam és társadalom sajgó sebét képezik; mert a holtan szülöttek számát rendkívül növelik, s azon felül kevés maradván köztilök életben, a halálozási viszonyok kedvezőtlen alakulására okú! szolgálnak ; továbbá mivel szülőik őket többnyire éltük szégyenfoltjának szokták tekinteni, a családi élet boldogító köréből kitaszítva, idegenek között, minden neveltetés nélkül nőnek fel, mi által minden tekintetben, úgy testileg mint lelkileg s erkölcsileg tönkre jutnak s a társadalom többé-kevésbé efesenevészedett, megromlott tagjait képezik. A statistika igazolja, hogy a törvénytelen gyermekek igen nagy hajlammal bírnak mindenféle szellemi betegségekre, a bárgyúságra, a bűntények- és öngyilkolásokhoz, s sokkal nagyobb számban töltik be az árvaházakat, kórházakat és börtönöket, mint a minő viszonyban az össznépességhez állanak. Oster- lehn, orvosi statistikájában, a társadalom páriáinak nevezi őket és a nyomor, könnyelműség és szülőik erkölcstelensége áldozátjának tekinti. Ennek daczára az újabb statistikai kimutatások, fájdalom, azon tényt igazolják, hogy a házasságon kiviili szülöttek száma folyton emelkedik, mi főleg azon országokban észlelhető, melyekben a férfiak a inegnösüléstöi tartózkodnak, vagy melyekben a családalapítás feltételeinek megszerzése nehezebb. Egész Európában — Törökországot kivéve — évenkint átlag 700,000 törvénytelen gyermek születik, esik tehát ez összegből egy- egy napra majdnem 2000. (Hauthofer). A legutóbbi kimutatások szerint az európai államok következő sorrendben következnek egymásután a törvénytelen szlileté- *) sek arányviszonylata vénytelen: tekintetében. 100 újszülött közül volt törBajorországban 19-3 Dániában 10.8 Szászországban 15., Schwédországban 9.-, Ausztriában 14.7 Poroszországban 8-3 *) A múlt évi folyamban közlött czikksorozat folytatása s majdan befejezése. Szerk.
