Eger - hetilap, 1879
1879-12-23 / 52. szám
410 nek nem csekély kárára, szemeink elöl egyszerre eltűnik, a legfényesebben épült templomokban is, egy színre meszelt üres falté- I reket hagyva maga után. A tempera és fresco között lényeges a különbség; mert mikor a művész tempera modorban fest: eczet, enyv és tojás fehérjében feloldott ásványos festéket használ ugyan, csakhogy mészszel ! bevont s jól kiszáradt falra rajzolja alakjait. A fresconál pedig merően ellenkezőleg jár el, amennyiben színeihez itt is ásványos fee- téket használván, működési térül már egészen nyers falat választ m 'gának, miért is felettébb kell ügyelnie, hogy olyan festéket ne alkalmazzon, mely a més/szel vegyfolyam által egyesülve, általa felemészíessék s színét elveszítse. Könnyű innét belátnunk, bogy a fresco raüfestészet sok oldalú jártasságot s teljes szakképzettséget, tételez fel. A tárgy világos áttekintése, éles és beható felfogás konhyü kéz, mely a körrajzokat gyorsan alakítsa s ügyesen színezze ki. úgyszintén nem épen közönséges vegytani ismeretek : mindannyi kellékei a fresco-festésnek, melyek nélkül a művész csak valamilyes becsű müvet is alig adhat; riiert ha a nyers fal keze alatt egyszer már megszáradt, bármily esetlegesen ütöttek légyen is ki alakjai, azokon többé nem javíthat, a hibákat el nem simíthatja. És ime, eme nem csekély feladatot, melyet egy frescomü sikeres elöaliitása a művész képességeit mintegy próbára téve annak eléje tár, Kracker e fajta müveiben is fényes tehetségeinek teljes diadalával oldotta meg. Frescomüvei egytől egyig mind igen szépek, telvék a kivitel mindazon előnyeivel, melyeket müvei ismertetésében már eddig is kiemeltem- E téren valóban csak nagyot és jeleset alkotott. Itt mindig művészete kellő magaslatán áll, és a mit e nembem tőle bírunk, már az elég volna arra, hogy nevének nem csak a hazai, hanem a külföldi művészek sorában is kiváló helyet biztosítson. Már fennebb emlit.ém, hogy Krackertöl 15 darab önálló fres- cot ismerek, melyek közül öi darabot — nem minden büszkeség nélkül szintén — Jászó vall magáéinak, hol azok a már többször említett prépostsági templomban találhatók fel, annak magas holtiveit foglalván el. így mindjárt a szentély fölötti boltíven egy szép paral- lel-kep tűnik szemeinkbe, ábrázolván a Heródestöl búcsúzó s a gyermek Jézust imádó napkeleti bölcseket. A szentélyt követő boltíven hasonló parallel-képben a szent család Egyptomba futását s a betlehemi csecsemők öldöklését látjuk. A kereszthajó fölött a pusztában nagy népsokaságnak prédikáló szent Jánost, majd ismét ennek lefejeztetését, mig végre a karzat fölötti boltiven pedig a glória-éneket zengedezö angyalok karát szemléljük. Mind rnegany- nyi szebbnél szebb alakítások, melyekben a művészi berendezés a szin varázs pompájával versenyre kelve gyönyörködtetik szemeinket. De nemcsak Jászó, hanem műkincsei közt Eger is mutat fel Krackertöl trescokat, melyeket itt a díszes kispréposti lakban s az érseki lyceurn könyvtár-termében szemlélünk. A kispréposti lakot a múlt században, a lyceummal egy időben s ugyanazon müizlésben, Androvics Miklós kanonok s egervári prépost építette, s Kracker ezen épület fqtermébnn mutatta be először Egernek nem közönséges jártasságát a fresco festésben. — A terem boltivén, egy szép allegorieus képben az igazságnak a büa feletti diadalát ábrázolja, mig a boltív tövében s ennek octogon tagozatában ugyanannyi, tehát nyolez darab különböző tárgyú s vonzó szépségű életképet, mind meganynyi mestermtivet ád, me lyek még ma is oly élénk szintiek, mintha csak most kerültek volna ki a művész ecsete alól. De nem igy a mennyezet allegorieus rajza, mely, örökre kár, hogy szép szinét, a kispréposti lak tetőzetét is elhamvasztott 1827 évi emlékezetes tűzvész által nagy részben elvesztette. Kracker ezen müvét, mint ismét önmaga értesít 1774-ben fejezte be. Mübecsre nézve azonban képirónk minden eddig ismertetett müvét túlszárnyalja azon már térfogatát tekintve is nagyszerűnek mondható falfestménye, mely az egri érseki lyceurn könyvtárának messze felszökő boltivén, 118 élétnagyságu alakkal, a tridenti zsinatot megjelenítve szemlélhető s Eger egyik ritka nevezetességeül van székiben elismerve, melyet az idegen is, ha az érseki székvárosban megfordul s a szép müvek iránt csak valamennyire is érdeklődik, olsö sorban szokott fölkeresni, hogy látásából élvezetet merítsen. Úgy vagyok meggyőződve, bogy e sorok olvasói között csak kevesen vannak, kik e kitűnő szépségű müvet minden részében ne ismernék, s szemléletén már többször ne gyönyörködtek volna. E körülmény, de meg az is, hogy ezen mü maga egy külön tanulmányra méltó : felment engem annak bővebb taglalatától. De hogy mégis e jeles mü mellett szótlanul el ne menjek, bírálatául s belértéke kellő méltatásául, egy bizonyára már többször hallott s másoktól is jól ismert,- különbeu pedig jelentéktelen, de nagyon ide illő eseményt beszélek el , megvilágítva annak körülményeit is, melyet Kracker e most dicsért müveire vonatkozólag a szóhagyomány tartott fel számunkra. (Vége köv.) Foltin János. Egészséges olvasmány. (Vége.) Tekintsünk kissé a családok házi életébe. Hányszor tapasztaljuk, hogy a család valamelyik dologkeriílö tía vagy leánya saját választása szerint, a mint épen szeszélye vagy unalmas hangulata hozza magával, mulattató könyv után nyúl, hogy a hasznos szellemi munka iránt való kedvetlenségét szépitgesse és röstségét az olvasással palástolja; s aztán, ha még mulattatná jkedvencz olvasmánya ; de a mellett hogy nem merit belőle sem műveltséget, sem ismereteket,, elpuhitja, érzékivé, téstileg lelkileg beteggé teszi. Sokkal jobb nem olvasni, mint naponkint — mikép ezt az érettebb korú gyermekeknél, főleg a vagyonos családok leányainál tapasztaljuk — minden beosztás nélkül, úgy a mint a változó szeszély hozza magával, épen csak azért olvasni, hogy az unalmat a képzelem felizgatásával kényelmes s taláo kellemes, de a gondolkodás lustaságára valló módon, elűzzük ; mi az ifjúságnál a szülék elámitásával közönségesen azon ürügy szokott történni, hogy a regényekből műveltséget és világnézletet akarnak meríteni. S milyen regények azok, melyeknek a kedély és értelem táplálása- s épülésére kellene szolgálniuk ? Majdnem kivétel nélkül a modern regény irodalom gyakran a középszerűség szí ívonalán alól álló termékei, melyeket a regényírók gyártanak a nagy tömeg számára s a köicsönkönyv- tárak csempéznek kezébe csekély pénzért. Tarka-barka borítékban édes, vagy pikáns ezukorárúk ezek a lélek számára, melyek ennek ép' úgy megártanak mint az anyagi nyalánkságok a test egészségének és ép’ úgy, mint ezek, a túlizgatottság, eltompúltság és blazirtság mindinkább pikansabb s annál nehezebben kielégíthető szükségleteit idézik elő az élvezőben. Elismerjük, hogy a tökéletes műveltséghez nemcsak a positiv ismeretek gyarapítása, a lélek gyakorlása a gondolkodásban és nevelése, hanem a kedélynek a művészet eszközei, nevezetesen a költészet által v-ló megnemesitése és gazdagítása is kívántatik, valamint szükséges, hogy a müveit ember a szép- éspedig első sorban a nemzeti irodalmat ismerje s a remekírók és más kiváló újabb irók szép. nemes, magasztos gondolatain, érzetein és éle.tle- irásain felemelkedjék, azok által megnemesbüljön s szellemileg gaz- dakodjék; bogy saját képzelmét s fogalmait oly személyek előadásai és élményei által öregbítse, kik jeles tehetségekkel ékeskednek, helyesen és tisztán képesek mindent felfogni, élethűen, vagy az eszményit a tiszta, erkölcsi vagy széptani szemlélődés által megvilágítva, ihlettel, kellemesen s vonzóan képesek tárgyukat elönkbe rajzolni; de mit keres, választ és olvas a mai érettebb ifjúság? kérdjük. Önmagától bizonyára nem a kitűnő embereit életleirásait, melyek utánzásukra előképül és buzditóúl s a nemes, nagy és szép iránt való tisztelet közvetítőiül szolgálnak; nem útleírásokat, nem a classicus irók költői munkáit, melyek a szivet és lelket felemelik és az emberi szív mélységeit az elet küzdelmei között előttünk feltárják ; nem oly regényeket és képeket, melyek az erkölcsösség becsét a magán és nyilvános életben velünk megértetik, azt bennünk felköltik ; — hanem mohó vágygyal keresi s nyeli el a mai fiatalság a szerelmi Íróknak a nagy tömeg számára készített fércz- müveit, azon Írókéit, kik az olvasó közönség kegyéért esengve, annak erős ingerek után vágyódó érzékeit csiklandozzák, s midőn az élet torzképeit és a szenvedélyeket virágos phrasisokkal, érzék- mámoritó képekben rajzolják az olvasó elé, a ledérség és erkölcstelenség terjesztői lesznek. Ezt olvassa ma számtalan 15—16 éves ifjú és leánykiknek olvasmánya fölött nem őrködik gondos szem; s mondja valaki, hogy az ily olvasmány nem egészségtelen ? A mai kor emberének olvasni kell; mit ö maga lelkében s kedélyében át nem élhet, annak ismeretét a könyvekből kell merítenie, hogy a földi és emberi élet, az emberi társaság külső és belső világába mélyebben bepillanthasson; de a fiatalságnak csak nevelői gondos őrködése mellett engedtessék meg az olvasás, hogy szive s lelke épen maradjon és a rosszúl választott olvasmány befolyása alatt a nevelés egyéb jó eredményei kárba ne veszszenek. Ha a lélek egészségtana már a felnőtteknek előírja, hogy, amennyiben kedvező körülményeik megengedik, szabad idejüket sohase töltsék kizárólag csak mulattató olvasmányokkal, hanem, hogy a beteges elpuhultság rajtok erőt ne vegyen, oly könyvek után is
