Eger - hetilap, 1879
1879-12-11 / 50. szám
397 creton-tánczestélyét jan. 24-én fogja megtartani. A rendező bizottság. — az egri joghallgatók által 1880. jan. 10-én tartandó bálra a meghívok már szétküldettek, s ha netalán valaki, ki arra igényt tar hat, azt még kezéhez nem kapta volna, szíveskedjék ebbeli kívánsága teljesitése végett alulírotthoz fordulni. Isaák Gyula b. b. jegyző. — Adakozás. Az egri jogász-segélyzö egyletnél az 1879—80. évre az eddig beterjesztett gyűjtő iveken bejegyzett pártoló tagok névsora: Danielik János 20 frt., Begovcsevics Bobért 10 frt., Szele Gábor 10 frt., Zsendovics József 10 frt., Babies János 10 frt., Fe- renczy Imre 5 frt., Kovasóczy István 10 frt., Kozma Károly 3 frt., Stephanovszky Sándor 5 frt., dr. Martinovich József 5 frt., dr. Hubert János 5 Irt., dr. Kiss István 5 frt., dr. Udvardy László 5 frt. dr. Fekete Foren ez 5 frt., dr. Szolcsányi Hugó 5 frt., Szmidla Victor 5 frt., Milisic János 1 frt., Csókás István 1 frt., Szabó Imre 1 frt. Eisenmanu János 1 frt., Skopecz Kálmán 1 frt., Hellebronth Béla 1 frt. és Berger Henrik 1 frt. Fogadják a nemeskeblti adakozók az egylet nevében is forró köszönetemet. Eger 1879. decz. 3-án. Ifj. Subich György, s. o. pénztárnok. * Köszönetnyilvánítás. Svartz Hermann úr, az egri orthodox- izraelita hitközség eluöke, az egri belvárosi községi iskola részére a gyermekek testi fejlődését jótékonyan előmozdító öt darab iskolapadot készíttetett. A padok „Kunze“ rendszere után minden gyermek számára külön készültek. Az asztal-lap Írás alkalmával lehúzható s ekkor a pad felső szélén kivájt Űrben elhelyezett írószerekhez, toll-, iróu- és tentatartóhoz fér a tanuló. Az ülőpad deszkája, valamint a báttámasz homorúra vájt, úgy, hogy abba kényelmesen illesztheti be hátát a gyermek midőn olvas, vagy csak figyelnie kell. A padok körül szabad tér van és Így a tanító a gyermekekhez jobban hozzá férhet. Egy szóval a padok szerkezetét és csinos kiállítását tekiutve a czélnek egészen megfelelnek. — A népnevelés előmozdítása érdekében tett ezen nemes áldozatkészségéért fogadja t. Svartz Hermann úr tanitótársaim nevében is hálás kőszö- oetemet. Eger deczemb. hó 7-én 1879. Derszib Rudolf igazgató- tanitó. — A jégen. Az idei téli évszakkal ugyancsak meglehetnek elégedve kedvelői — a korcsolyázók; mert mióta fehér szemfödöje alatt pihen a letarolt táj: folyton erösbülö hideggel kedveskedik a korcsolya-sport űzőinek nagy örömére. A korcsolyázó-egylet jégpályája megnépesült. Hölgyeink a hideg által pirosra csókolt arcz- czal csábos mozdulatokkal hasítják a csillogó jeget, biztató mosoly- lyal csalogatják „a jégre“ lovagjaikat, 8 még szerencsésnek érzi magát, kit ily könnyű szerrel „a jégre vittek.“ Vannak a korcsolyázók kŐ7.ött is önzők, kiket nem csábit a nyájas mosoly, meleg kéz- szoritás és édes csevegés: ezek a korcsolyahösök; olyan önhittséggel producálják a laicus közönség csodálkozására korcsolyafogásaikat, mintha legalább is bűvészét volna mindaz, miket cselekesz- nek. Azonban ne nagyon bízzák el magokat; mert a szépnem köréből is akad versenytársuk, kik apró lábaikkal épen oly kitartással futnak és keringnek, igy a Gröber nővérek, kika korcsolyázásnak minden mesterfogását könnyedséggel, lehet mondani bravourral viszik keresztül, Hartl Vilma, ki itt is oly hóditó, mint a csárdás szilaj forgásaiban, Aiexy Gáborka, Eise- mayer Ilona, Bayer Anna, a Szuhányi nővérek stb, kik mindannyian kivívják itt is az egri nevet. * A Bükkhegységben hallatlan dolog törlént — Írja a „Borsod.“ Ugyanis mintegy 1500 holdat tevő térségen az óriás fák részint gyökerestől kifordultak, részint derékon törve egymást döntötték le. Okul az hozatik fél: hogy a telet nem előzték meg derek s a fák nem hullatták le gazdag lombozatokat. Erre rájött gyorsan a fagyással járó nagy hó, mely megbirhatlan súlyként nehezedvén a fákra, azokat vagy összetörte vagy kidöntötte. Hasonló esetekről értesítenek a kárpátok- és a havasi vidékekről, hol az idei nagy hóesés az erdőségekben roppant károkat okozott; mi egyébiránt ott gyakran előfordul, miután a fenyőfák lombozata mindig zölden marad s igy nagy hó-fogóul szolgál. * A téli hideg beálltával a farkasok sokfelé nagy mértékben kezdenek garázdálkodni. Több helyütt emberélet is esett [áldozató! a fenevadaknak 8 már városunk vidékét is veszélyeztetik. A múlt héten Sir Lajos káptalani gazdatiszt urat Bakta és Bátor között támadták meg a farkasok, melyek közül kettőt lőtt agyon. Ugyancsak a múlt héten egy vasúti őrt, ki a hó tisztításával foglalkozott, munkája közben egy farkas rohanta meg. A vasúti őr a kezében levő vaslapáttal oly szerencsésen és oly erővel ütötte meg a farkast, bogy elszédült, igy az újabb támadástól megszabadít s a földön v magló farkast agyonverte. * Uj lap. „Hevesmegyei Közlöny“ czim alatt nemeskürt hi Bakó Emil Gyöngyösön 1880. évi január l-sö napján kizárólag a közügyekkel foglalkozó hetilapot szándékozik életbe léptetni. * Toldy István az ifjabb Írói nemzedék egyik legtehetségesebb és munkás tagja, Toldy Ferencz jeles irodalomtörténészünk fia s a helybeli angol kisasszonyok közszeretetti fönöknöje Toldy Izabella ö nsgának fivére, e hó 6 án Budapesten elhúnyt. * Szászharmincz éves asszony halt meg nemrég Athénben Görögország fővárosában, Athanaison asszonynak hívták, 1749-ben született s igy kortársa volt nagy kiráfynönk Mária Teréziának. * A Körös folyó e hó 6-án az enyhe időjárás s ott beállott esőzés következiében kiáradt s Nagy-Várad egy részét elborította. Minthogy az ár egyre nőtt a városban uagy volt az ijedség; az időközben beállott kemény fagy azonban elejét vette a nagyobb veszélynek. Aradról Írják, hogy a nagy esőzés és hóolvadás következtében az egész várost ellepte a viz, az alacsonyabb helyeken pedig valóságos áradás volt. Gyorokon is árviz volt; a nagy eső és rohamos hóolvadás következtében a hegyi patakok útcza-szélességben folytak át a városon. A szegediek sokat szenvednek a belvizek miatt, melyek újra elöntéssel fenyegetik a felső-várost. A helyzet már azért is nyomorúságos, mert a belvizeket le sem lehet vezetni, miután az arra szolgáló szilléri csatorna a körtöltés által elzáratott 8 igy a belvizeket csakis a költséges szivattyúzás útján lehet apasztani. A Tisza is zajlik, Szolnok alatt nagy jégtáblák úsznak alá a Kárpátokból s a szolnoki hídnál valamin alább még két átmetszésnél már torlódni kezdenek. A Dunán Paksnál a jég megállt s azóta Bpesten a vízállás egyre emelkedik. * Rossi derék ezukrászunk, tekintve hogy városunkban jelenleg semminemű szórakozás nem kínálkozik, vendégeinek minden C8ütürtökön este igen sikerült fátyolkép-mutatványokkal kedveskedik s kitűnő jóságu meleg italokkal és malaga borral szolgál. — Leczlceórák adására ajánlkozik egy hitf. tanító elemi tanulók mellé. Bővebb felvilágosítással e lap szerkesztősége szolgál. — — Téli időjárásunk szerfölött szigorú. Hétfőn a hőmérő 17° K. hideget mutatott. Azóta is folyton 13—15° R. között váltakozik. Ezen dermesztő hidegnek már áldozata is volt: egy honvéd, kit a siroki erdőben tegnap megfagyva találtak. Gabnapiaczunkon a hangulat némileg megszilárdult, mennyiben a behozott gabnafélék a múlt heti árak szerint keltek. Tiszta búza 11—13. 40 rozs és kétszeres 10—10 50, árpa 6—7. 50, kukori- cza 6. 80—7. 30, zab 6. 80—7. 20. Irodalom. * „Kortörténelmi rajzoku czim alatt jelent meg dr. Neményi Ambrus jeles essayista kétkötetes müve, melyet közelebb tüzetesen fogunk ismertetni. Egyelőre közöljük gazdag tartalmát: Újság és könyv. A journalismus hős korából. Jules Grévy. Rénan Ernő, a franczia akadémiában. Dupanloup. Littré. Cremieuxuél. Saul de Cassaguac, Clement Duvernois. A berlini sajtó. A német birodalmi gyűlésből. Bismarck herczeg a parliamenföen. Bismark és Palmerston, Róma IX. Pius halála után. A bibornoki collegium a sixtini kápolnában. XII. Leo. Egy római népgyülés. IX. Pius. Allessandro FraDcbi. A római zsidók. Mindenféle nemesek. A jelentéktelenek. Országgyűlési ifjúság. Iskolai betegség. A tábornokné. Kemal-bej. Adah Kaleh. Reform vagy forradalom. Királyok a száműzetésben. Névtelen Oroszország. Castellar az Opportunismus mellett. E köny- nyedén s vonzóan irt essayk lapokban elszórva jelentek meg és annak idején nagy tetszésben részesültek. Hatásuk igy egybegyűjtve még előnyösebb. A díszesen kiállított mű (2 kötet ára 3 frt.) Aigner Lajos kiadásában jelent meg, ki azon kevés kiadóink egyike, kik a jelen mostoha idők daczára sem szűntek meg, irodalmunkat egy-egy maradandóbb becsű munkával gyarapítani, a mi ma nap határos a hazafias áldozattal. * Táborszky és Barsch zenemükereskedásében (Budapesten) épen most jelentek meg Győri Vilmos „Nótás Kata“ czimü népszínművének Szenti rmay Elemér által szerzett s nagy tetszéssel fogadott összes dalai. 1. Fecske madár. 2. Égszinü kék. 3. Nekem... 4. Szegény Mári nótája. 5. Alkonyatkor. 6. Száldogál a fecske. 7. Azt kérdezed. 8. Akármennyi csillag ragyog az égen. 9. Szalmakazal beázott. 10. Az anyám arra kér. 11. Bú, bú, bú. . . . 12. Hullámos zöld búzába (Pitypalaty nóta.) Énekhangra zongora- kisérettel vagy zongorára külöu. Ára 1 frt 50 kr. Felelős szerkesztő: Dr. FEKETE FERENCZ.
