Eger - hetilap, 1879

1879-12-04 / 49. szám

387

alkalmazástól részint fennálló szerződések, részint pénzügyi helyze- j ttink által nagyrészt el vagyunk zárva, ama másodraugu kisebb 1 eszközöket annál erélyesebb elhatározással, annál behatóbb gyöke- rességgel kellene alkalmazásba vennünk.

A második országos iparos-gyűlés alulírott központi bizottsága, midőn a hazai iparosok kívánalmait a mélyen tisztelt képvi- selöháznak előterjeszteni szerencsés, az említett országos iparos- gyűlésen képviselve volt hazai iparosság nevében azon tiszteletteljes kérelmet fejezi ki:

miszerint a fentebbiekben jelzett és a mellékelt jegyzőkönyvben szabatosabban előadott rendszabályokat legjobb belátása szerint a lehető leghatályosabb eszközökéi érvényre juttatni méltóz- tassék.

Az iparos-osztály reményteljes bizalommal tekint a törvényhozás ez iránybani intézkedései elé, meglevén győződve, hogy a mélyen tisztelt képviszelöház is melegen óhajtja az ipar terén elszaporodott bajok orvoslását s a hazai ipar előmozdítására czélzó intézkedések sürgős megtételét, annyival inkább, mivel ma már nem lehet kétséges, hogy az egyoldalú mezőgazdasági termelés egyrészt a folyton növekedő kulturigényekkel, másrészt a mezőgazdasági termelés terén mind veszélyesb mérvben fellépő versenynyel szemben, egymagában nem nyújthatja többé a biztos fennállhatás és gazdasági fejlődés esközeit.

Midőn ezért az előadottak kegyes figyelembevételét 8 a mélyen tisztelt képviselőház mielőbbi erélyes intézkedéseit ismételve kérnök, maradtunk

legmélyebb tisztelettel

Budapesten, az 1879. évi május 31. és jun. 1-én tartott II. országos iparos gyűlés központi bizottságának 1879. évi október 6-án tartott üléséből

Ráth Károly s. k. elnök.

Bakai) Nándor (Szeged), Dohai) János (B.-Gyula), Fritz Péter (Budapest), Dr. Gaál Jenő (Arad), Gelléri Mór (Budapest), Gyubek Lajos (Eger), Jónás János (Budapest), Lengyel Antal (Szolnok), Mudrony Soma (Budapest), Mudrony Pál (Budapest), Molnár Gedeon (N -Körös), Nagy István (Győr), Badvány István (Miskolcz), Rainer Ferencz (Szeged), Dr. Szabókig Adolf (Budapest), Steinacker Ödön (Budapest), Dr. Szandics A. (Újvidék), Strasser Albert (Temesvár), Szentléleky Máté (Pozsony). Streitmann József (Gyöngyös), Stock Endre (Budapest), — bizottsági tagok.

Országgyűlési tudósítás.

A ház nov. 23-iki ülésében a véderötörvény tárgyalása folyt. A többnyire kormánypárti szónokok közül Jókait említjük fel, ki a porosz-franczia háború óta beállott politikai viszonyokkal indokolta a javaslatot s beszéde végén azon tarthatatlan tételt igyekezett hebizonyitani, hogy a népek ellenségeskedéseit nem a dynastiák, hanem a néptribúnok szítják. Jókai most is csak azt bizonyította be, hogy a mily nagy regényíró, ép oly gyenge politikus. — A nov. 25-iki ülésben végre befejeztetett a véderő-javaslat fölötti általános vita. Szóltak Szily László és Hedry Ernő. Mindketten figyelmet keltettek ; kivált az utóbbi, ki szakismerettel bizonyitá be, mennyire jogosak a népek aggodalmai a nagy hadseregek eltartása iránt. Erre Csanády állt fel, hogy Jókainak, ki öt tegnapi beszédében, a miért többször közbe kiálltott, peleskei nótáriusnak nevezte, megfeleljen, hanem, persze most is Tisza K. politikai hitehagyottságával kezdette, miből lett aztán elnöki meg- intés, nagy zaj és nevetés. Végül a zárbeszédek következtek. Markus I. előadó beszédében azon reményének adott kifejezést, hogy a nemzetközi kérdések megoldása nem késik sokáig, mire sokan honatyáink közül kétkedöleg rázták fejőket. Pulszky Á. a különvéleményt ajánlotta elfogadásra, miután az ellenzék azon nézete, hogy a hadsereg költségeit apasztani kell és lehet, a vita folyamában nem czáfoltatott meg. — A nov. 26-iki ülésben — a vita utolsó perczeiben — Ugrón Gábor, mint a függetlenségi párt különvéleményének előadója, élt a zárszó jogával, mely zárszó — másfél óráig tartott s oly jól sikerült, hogy fa párt ülés után Ugron- lakomát rendezett a Szikszayban. Ugrón beszéde után következett a szavazás, és pedig a kormánypárt kivánatára — névszerint, hogy a minapi csorbát kiköszörülje. Igennel szavazott 205, nemmel 129, távol volt 81 s igy a javaslat 47 szavazat többséggel elfogadtatott a részletes tárgyalás alapjául, mely nyomban meg is kezdetett. Vita csak az 1. §-nál volt, hol Apponyi gr. azon fontos indítványt tette, hogy a véderő a tiz év tartama alatt nemcsak a király, hanem az országgyűlés kezdeményezésére is leszállítható legyen ; a többség azonban ez indítványt Tisza ellenező felszólalására elvetette. Következett a jövő évi uj o n ez j utal é k megszavazásáról szóló törvényjavaslat. A függetlenségi párt most sem akart a közös hadsereg számára egy ujonezot sem megszavazni s ebbeli indítványát ez alkalommal Mocsáry L. indokolta. — A nov. 28-iki ülésben sok mindenféle tárgy fordult elő. Bevégeztetett az ujonczjutalék fölötti vita, elintéztetett néhány függőben volt §-sa előbb tárgyalt javaslatoknak s megkezdetett a boszniai vámjavaslat tárgyalása. Beszéltek az ujonezok ügyében, Thaly K., ki beszédében a mai katonaság germanízáló hatására utalt, Pulsz- k y A., ki elvtársai nevében is kijelentette, hogy nem bíznak a kormányban, de a monarchiát nem akarják védtelenül hagyni, azért szavazzák meg a javaslatot, s Simonyi E., ki pártjával csak a hondvédségre eső részt szavazza meg, a közös hadsereget nem ismeri el alkotmányos intézménynek s azért megtagad tőle minden krajezárt és embert. Végül Márkus előadó védte Thaly vádja ellen a közös hadsereget, mire a ház a javaslatot Szende azon módositványával, hogy a sorozás ne januárban, hanem márcziusban kezdődjék, elfogadta.

Heti szemle.

Minden jel oda mutat, hogy kormányválság előtt-állunk* Szó vau nemcsak Szapáry gr. visszalépéséről, hanem Péchy közlekedési miniszter és Kemény b. kereskedelmi miniszter távozásáról is. „Tisza Kálmán érzi, — Írja a „Pesti Napló“, — hogy állasa meg van ingatva s uj támaszra van szüksége. A minisztériumot úgy szeretné felfrissíteni, hogy egyúttal oszladozó pártját, ellenzéki s párton kívül álló elemek megnyerése által nemcsak számra, hanem szellemi képességre nézve is megerősítse. A szabadelvű pártban egy idő óta különböző csoportokban tanácskoznak a helyzetről és a pártnak nagyrésze beismeri, hogy igy nem folyhatnak tovább a közügyek. Tisza Kálmán fögondja most az, hogy honnan vesz a távozó miniszterek helyébe jobbakat.“ Az említett lap, azon férfiak neveit is felemlíti, kikkel Tisza Kálmán minisztériumát megerősíteni óhajtaná; mondják, hogy a keresk. miniszteri tárczával az egyesült ellenzék egy kiváló tagját is kész volna megkínálni, ha a politikai kérdésekben is közeledés lenne a két párt között elérhető. Bajos még most eldönteni, mennyiben van:, e híreknek reális alapjok, annyi azonban bizonyos, hogy a kormánypártban forrongás, a kormány kebelében pedig válság állott be, melynek tisztázása nem késbetik soká.

Berlinben az udvarnak magas látogatása volt: a dán királyi pár. Az európai sajtóé tárgyon legalább egy hétig elrágódott, constatálván — mit bajos elhinni, — hogy a fejedelmi látogatás a régi félreértéseket1 a két udvar között örökre (?) megszünteti. — A porosz kormány attól való félelmében, hogy a régi szabadság (?) helyreállítása esetén a kiutasított social-democrata urak visszaszállingózhatnának a székvárosba s ö felségének nyugtalan napokat okozhatnának, Berlin fölött az ostrom állapotot még egy évig fentartja.

A franczia kamarák nov. 28-án — 9 év óta most először Párisban — megkezdők miiködésöket. A megnyitás a legnagyobb rendben ment végbe; a párisi lakosság igen tapintatosan viselte magát és megszégyenítő a köztársaság ellenségeinek sötét jóslatait. A párisi lapok pártállásuk szerint különböző combinatio- kat fűznek az ülésszak lefolyásához. Valószínű, hogy a minisztériumnak sikerülni fog a heves vitákat meggátolni s az országot a nagyobb politikai megrázkódásoktól megóvni.

A napokban azon megdöbbentő hir járta be a lapokat, hogy az albánok a derék Achrnet Műk tár basát Gnsinjében, hol a porta megbízása folytán a kerületet, a berlini szerződés értelmében, át kellett volna adnia a monteuegroiakuak — mint egykoron Mehe- med Alit — kíséretével együtt lekonczolták. A berlini lapok jelentése szerint azonban a hír nem egyéb szláv humbugnál, s valószínű, hogy Gnsinje miatt új bonyodalmak nem fognak támadni.

Bolgár or szagban annyira összezavarodtak az állapotok, hogy a fejedelem nem lát menekülést a bonyolult helyzetből s le akar köszönni, mi igen kellemetlenül érintette a czárt, ez új ország megalkotóját; mert kissé korainak tartja, hogy Bolgárországban máris teljes anarchia álljon be.

*