Eger - hetilap, 1879

1879-12-04 / 49. szám

XVIII. ér-folyam. 49. szám. 1879. deczember 4-én. Előfizetési dij: Egész évre . 5 frt — kr. Félévre. . . 2 „ 50 „ Negyed évre .1 „ 30 „ Egy hónapra. — 45 „ Egyes szám — 12 „ EGER. Hirdetésekért minden 3 hasábozott petit sorhely után 6, bélyegadó fejében minden hirdetéstől 30, nyilttórben egy petit sorhelyért 15 kr fizettetik. Politikai s vegyes tartalmú hetilap. Megjelenik minden csütörtökön. Előfizetéseket elfogad: a kiadó-hivatal (Ijretinii nyomda,) a szerkesztőség (sóház-utcza Mózerféle ház) és ASzolcsányi Gy. könyvkereskedése (Alapítványi uj ház a lyceum átellenében) s minden kir. postahivatal. Hivatalos hirdetésekért előre fizetendő: egyszeri közzétételért 1 frt 30 kr. Kracker János Lukács egyházi festőművész százados emlékezete. II. Életrajzot akarván Írni, érzem, hogy az általánosan bevett szokásnál fogva nekem is az egyénnek, kinek éietét főbb mozza­nataiban körvonalozni óhajtóm, első sorban születése körülményeit kellene megvilágítanom: megnevezve a helyet, hol bölcsője ringott, meg a szülőket, kik a körül őrködve, a szülői édes kötelmeket tel­jesítették, fölnevelve az egyént, ki szellemi tulajdonainál fogva, az élet közönségesnél magasabb színvonalára emelkedve, tárgyul szol­gál egy életrajz megírásához. — Ezen pontnál azonban valóban éreznem kell a kezdet nehézségét, melylyel meg sem is küzdhetek, mert Kracker születése körülményei s gyermekkora, teljesen isme­retlenek előttünk. Mindössze egypár száraz szám az, a mit ez idő­ből róla tudunk; születése éve és napja, ezeket is sírkövéről ol­vassuk le. Eger városának a „fájdalmas Szűzről“ nevezett sirkerlében ma- gaslik Kracker díszes síremléke, melyet az ötvenes években, az eg­ri fökapíalau egyik emelkedett szellemű volt tagja, Bezzegh András állíttatott, első róván le ezzel a művész szelleme iránt a kegyelet adójat. Ezen síremlék márványlapján olvassuk többek közt: Született marczius 3-án 1717. Honnét vette a müveit lelkű kanonok ezen adatot? minden törekvésem mellett sem sikerült földeríteni. Meglehet, hogy ö, minta régibb kor embere, birtokában volt valamely Írott adatnak ; vagy talán azoktól értesüli, kik Krackert még ismerték, s az így nyert adetot azután feljegyezte, vagy emlékezetében tartotta meg, hogy sírkövére írja. Lett legyen bármikép, tovább ne kutatom, teljesen megbízván az adat hitelességében, melynek semmi más körülmény nem mond ellene. Kracker születése événél sokkal nagyobb jelentősséggel birna ránk nézve ismerni a helyet, a hol világott látott, és a kört, mely­ben nevekedelt; de a teljes bizonyosságot már itt síiríl homály fö­di előttünk, mely a véleményezés kevésbbé biztos útjára vezet ben­nünket. Minden jel odamutat azonban, hogy ö nem vala hazánk szülöttje. A szóhagyomány, nevének idegenszerü németes hangzása, festészetének technikája, s egyéb mellékes körülmények azt bizo­nyítják 8 arról győznek meg bennünket, bogy nemzetiségre nézve német volt, s igen valószinüleg Cseh- vagy Morvaországban szüle­tett, ott növekedett; a festészetben pedig, meglehet, szülőföldjén, vagy annak határain túl, de minden kétségen felül a német iskola befo­lyása alatt képezte ki magát, s hazánkba már férfi korának delén, mint teljesen kiképzett festesz költözött be, hol müveivel először Jász ón, a prémontrei kanonokrend ritka diszü templomában ta­lálkozunk. Hogy milyen viszonyok közt jött Kracker Jászóra s költö­zött be Magyarországba, melynek azután élte végéig állandó lako­sa s polgára lett, s ki hívta be s mikép volt eszköze keköltözésé- nek? ezt alaposan kimutatni annyival is inkább szükségesnek tar­tom, mert az, a mit e tárgyban mondani fogok, nemcsak hogy vi­lágot vett nemzetiségére, hanem sok tekintetben az iránt is tájé­koz, hogy merre kelljen szülőföldjét keresnünk. Hanem itt felvilá­gosításért a jászói prémontreiek történetéhez kell fordulnunk s ab­ból néhány adatot átírnunk. A magyarországi prémontrei rend összes házai, és igy a já­szói is, a XVII. század végéveitől kezdve egy egész századon át, majd az Ausztriában létező perneczi, majd pedig a morvaországi lukai apátság joghatósága alá volt helyezve, s e joghatóság abban állott, hogy a rend magyarországi házaiba prépostot, a mondott apátságok káptalana választott. így történt bogy a lukai káptalan prépost-választási jogával élvén, 1745-ben kebeléből Jászóra pré­postul, a morva születésű Sauberer Andrást küldötte. Sauberer azonban alig foglalta el Jászón préposti székét, s már is nagyszerű tervekkel lépett fel, melyek kivitelére nála a szellemi tulajdonok sem hiányoztak. Különösen, dicséretére legyen mondva, morva eredetét csakhamar elfelejtve, oly jó magyarnak bi­zonyult, ki a jászói prépostságnak, a lukai apátságtól való teljes függetlenitéscre a lépéseket gyorsan megtenni nemcsak bogy einem mulasztotta, bauem azt sok Dthézség leküzdése után elvégre sze­rencsésen keresztül is vitte; mig a rend többi prépostságai, tovább­ra is a nevezett apátság birtokában maradtak. *). De minket Saubernek nem annyira ezen ügyben kifejtett te­vékenysége, min': iukább azon nagyszerű építkezései érdekelnek, melyeket székhelyén Jászón, kivívott függetieuitése után, már terv­be vett volt és foganatosíttatott; mert ezekben ismerjük fel a kö­rülményeket. melyek Krackert Magyarországba vezették. ^ T«~ Jászó épületeiben mai fényét Sauberernek köszöni. A diszes préposti lak és convent, középen a szép Ízlésben épült kettős su- gártornyu teajplommal: nevének maradandó emlékei. Hogy pedig: Sauberer mindazon tervét, melyeket. Jászó újjá­alakításánál czélba vett volt, kivihesse, s hogy különösen a temp­lom belső decoratióját az épület külsején elömlö csínnal arányos emelkedésbe hozhassa : igen természetesen jeles művészekről, sezek között mindenek előtt egy jó hirben álló képíróról is kellett gon­doskodnia, a ki majdan a magasan felszökő boltiveket, művészete által a szín összhangzatos varázspompájából szülemlett mozgó ala­kokkal népesítse be, oltárait pedig maradandó becsű képekkel éke­sítse, melyek láttára a vallásos kebel mindig áhítatra ébredjen, s lélekben a művészetek örök kutforrásához az Istenhez emelkedjék fel. És ime a jeles művészt, ki Sauberer ezen tervét megvalósíta­ni hivatva volt. Kracker ben ismerjük fejj ______________________-. _ A z ecset azon számos alkotásai, melyeket a jászói templom több rendbeli festményében s oltárképében szemlélünk, egytöl-egyig Kracker ecsetének szüleményei. Hazánkba költözésére tehát Saube­rernek imént jelzett építkezései Jászón szolgáltak alkalmúl; s hogy ma a múlt századból, Krackerben egy kitűnő hazai képírót mutat­hatunk fel s müveivel kérkedhetünk: azt kétségkívül első sorban Sauberernek köszönhetjük. Mert babár a prépostság házi levéltárá­ban s naplójegyzeteiben semmi nyoma annak, hogy ki által? honnét? s mikor hívatott művészünk Jászéra? mégis kétségtele­nül bizonyosnak kell tekintenünk, hogy Sauberer volt tényezője Já­szóra és így közvetve Magyarországba jövetelének is. Ezen állítá­sunkat leginkább igazolja azon tényállás, hogy első müveivel ha­zánkban nem máshol, hanem Jászón a Sauberer által épített pré­postsági templomban találkozunk, a mint erről elég alaposan érte­sítenek bennünknt itteni müvein található sajátkezű feljegyzései, igy többek közt a föoltárképen olvassuk. I. L. Kracker pinxit an­no 1762. — A többi általam ismert müvei mind későbbi keletűek. És az eddigiekben tárgyalt történeti adatok, azt hiszem elég­gé megvilágifjéü már ama fennebb kifejezett nézetünket, hogy Kracker szülőföldjéül Cseh- avagy Morvaországot kell tekintenünk. Mert alig lehet kételkednünk, hogy őt Sauberer döbbeni hazájából ismerte, Kés mint jól ismert művészt hozta aztán magával újabb ha­zájába Magyarországba. Sőt igen valószínű, hogy a művészt a fö­1). V. ö. Danielik „A prémontréiek“ czimti korrajzát. 349—352 11. honnét adatainkat mi is veszszük, s hol a nagytudományú szerző az érintett viszonyokat ritka tárgyavatottsággal s beható elmeéllel fejtegeti.

Next

/
Thumbnails
Contents