Eger - hetilap, 1879
1879-12-04 / 49. szám
XVIII. ér-folyam. 49. szám. 1879. deczember 4-én. Előfizetési dij: Egész évre . 5 frt — kr. Félévre. . . 2 „ 50 „ Negyed évre .1 „ 30 „ Egy hónapra. — 45 „ Egyes szám — 12 „ EGER. Hirdetésekért minden 3 hasábozott petit sorhely után 6, bélyegadó fejében minden hirdetéstől 30, nyilttórben egy petit sorhelyért 15 kr fizettetik. Politikai s vegyes tartalmú hetilap. Megjelenik minden csütörtökön. Előfizetéseket elfogad: a kiadó-hivatal (Ijretinii nyomda,) a szerkesztőség (sóház-utcza Mózerféle ház) és ASzolcsányi Gy. könyvkereskedése (Alapítványi uj ház a lyceum átellenében) s minden kir. postahivatal. Hivatalos hirdetésekért előre fizetendő: egyszeri közzétételért 1 frt 30 kr. Kracker János Lukács egyházi festőművész százados emlékezete. II. Életrajzot akarván Írni, érzem, hogy az általánosan bevett szokásnál fogva nekem is az egyénnek, kinek éietét főbb mozzanataiban körvonalozni óhajtóm, első sorban születése körülményeit kellene megvilágítanom: megnevezve a helyet, hol bölcsője ringott, meg a szülőket, kik a körül őrködve, a szülői édes kötelmeket teljesítették, fölnevelve az egyént, ki szellemi tulajdonainál fogva, az élet közönségesnél magasabb színvonalára emelkedve, tárgyul szolgál egy életrajz megírásához. — Ezen pontnál azonban valóban éreznem kell a kezdet nehézségét, melylyel meg sem is küzdhetek, mert Kracker születése körülményei s gyermekkora, teljesen ismeretlenek előttünk. Mindössze egypár száraz szám az, a mit ez időből róla tudunk; születése éve és napja, ezeket is sírkövéről olvassuk le. Eger városának a „fájdalmas Szűzről“ nevezett sirkerlében ma- gaslik Kracker díszes síremléke, melyet az ötvenes években, az egri fökapíalau egyik emelkedett szellemű volt tagja, Bezzegh András állíttatott, első róván le ezzel a művész szelleme iránt a kegyelet adójat. Ezen síremlék márványlapján olvassuk többek közt: Született marczius 3-án 1717. Honnét vette a müveit lelkű kanonok ezen adatot? minden törekvésem mellett sem sikerült földeríteni. Meglehet, hogy ö, minta régibb kor embere, birtokában volt valamely Írott adatnak ; vagy talán azoktól értesüli, kik Krackert még ismerték, s az így nyert adetot azután feljegyezte, vagy emlékezetében tartotta meg, hogy sírkövére írja. Lett legyen bármikép, tovább ne kutatom, teljesen megbízván az adat hitelességében, melynek semmi más körülmény nem mond ellene. Kracker születése événél sokkal nagyobb jelentősséggel birna ránk nézve ismerni a helyet, a hol világott látott, és a kört, melyben nevekedelt; de a teljes bizonyosságot már itt síiríl homály födi előttünk, mely a véleményezés kevésbbé biztos útjára vezet bennünket. Minden jel odamutat azonban, hogy ö nem vala hazánk szülöttje. A szóhagyomány, nevének idegenszerü németes hangzása, festészetének technikája, s egyéb mellékes körülmények azt bizonyítják 8 arról győznek meg bennünket, bogy nemzetiségre nézve német volt, s igen valószinüleg Cseh- vagy Morvaországban született, ott növekedett; a festészetben pedig, meglehet, szülőföldjén, vagy annak határain túl, de minden kétségen felül a német iskola befolyása alatt képezte ki magát, s hazánkba már férfi korának delén, mint teljesen kiképzett festesz költözött be, hol müveivel először Jász ón, a prémontrei kanonokrend ritka diszü templomában találkozunk. Hogy milyen viszonyok közt jött Kracker Jászóra s költözött be Magyarországba, melynek azután élte végéig állandó lakosa s polgára lett, s ki hívta be s mikép volt eszköze keköltözésé- nek? ezt alaposan kimutatni annyival is inkább szükségesnek tartom, mert az, a mit e tárgyban mondani fogok, nemcsak hogy világot vett nemzetiségére, hanem sok tekintetben az iránt is tájékoz, hogy merre kelljen szülőföldjét keresnünk. Hanem itt felvilágosításért a jászói prémontreiek történetéhez kell fordulnunk s abból néhány adatot átírnunk. A magyarországi prémontrei rend összes házai, és igy a jászói is, a XVII. század végéveitől kezdve egy egész századon át, majd az Ausztriában létező perneczi, majd pedig a morvaországi lukai apátság joghatósága alá volt helyezve, s e joghatóság abban állott, hogy a rend magyarországi házaiba prépostot, a mondott apátságok káptalana választott. így történt bogy a lukai káptalan prépost-választási jogával élvén, 1745-ben kebeléből Jászóra prépostul, a morva születésű Sauberer Andrást küldötte. Sauberer azonban alig foglalta el Jászón préposti székét, s már is nagyszerű tervekkel lépett fel, melyek kivitelére nála a szellemi tulajdonok sem hiányoztak. Különösen, dicséretére legyen mondva, morva eredetét csakhamar elfelejtve, oly jó magyarnak bizonyult, ki a jászói prépostságnak, a lukai apátságtól való teljes függetlenitéscre a lépéseket gyorsan megtenni nemcsak bogy einem mulasztotta, bauem azt sok Dthézség leküzdése után elvégre szerencsésen keresztül is vitte; mig a rend többi prépostságai, továbbra is a nevezett apátság birtokában maradtak. *). De minket Saubernek nem annyira ezen ügyben kifejtett tevékenysége, min': iukább azon nagyszerű építkezései érdekelnek, melyeket székhelyén Jászón, kivívott függetieuitése után, már tervbe vett volt és foganatosíttatott; mert ezekben ismerjük fel a körülményeket. melyek Krackert Magyarországba vezették. ^ T«~ Jászó épületeiben mai fényét Sauberernek köszöni. A diszes préposti lak és convent, középen a szép Ízlésben épült kettős su- gártornyu teajplommal: nevének maradandó emlékei. Hogy pedig: Sauberer mindazon tervét, melyeket. Jászó újjáalakításánál czélba vett volt, kivihesse, s hogy különösen a templom belső decoratióját az épület külsején elömlö csínnal arányos emelkedésbe hozhassa : igen természetesen jeles művészekről, sezek között mindenek előtt egy jó hirben álló képíróról is kellett gondoskodnia, a ki majdan a magasan felszökő boltiveket, művészete által a szín összhangzatos varázspompájából szülemlett mozgó alakokkal népesítse be, oltárait pedig maradandó becsű képekkel ékesítse, melyek láttára a vallásos kebel mindig áhítatra ébredjen, s lélekben a művészetek örök kutforrásához az Istenhez emelkedjék fel. És ime a jeles művészt, ki Sauberer ezen tervét megvalósítani hivatva volt. Kracker ben ismerjük fejj ______________________-. _ A z ecset azon számos alkotásai, melyeket a jászói templom több rendbeli festményében s oltárképében szemlélünk, egytöl-egyig Kracker ecsetének szüleményei. Hazánkba költözésére tehát Sauberernek imént jelzett építkezései Jászón szolgáltak alkalmúl; s hogy ma a múlt századból, Krackerben egy kitűnő hazai képírót mutathatunk fel s müveivel kérkedhetünk: azt kétségkívül első sorban Sauberernek köszönhetjük. Mert babár a prépostság házi levéltárában s naplójegyzeteiben semmi nyoma annak, hogy ki által? honnét? s mikor hívatott művészünk Jászéra? mégis kétségtelenül bizonyosnak kell tekintenünk, hogy Sauberer volt tényezője Jászóra és így közvetve Magyarországba jövetelének is. Ezen állításunkat leginkább igazolja azon tényállás, hogy első müveivel hazánkban nem máshol, hanem Jászón a Sauberer által épített prépostsági templomban találkozunk, a mint erről elég alaposan értesítenek bennünknt itteni müvein található sajátkezű feljegyzései, igy többek közt a föoltárképen olvassuk. I. L. Kracker pinxit anno 1762. — A többi általam ismert müvei mind későbbi keletűek. És az eddigiekben tárgyalt történeti adatok, azt hiszem eléggé megvilágifjéü már ama fennebb kifejezett nézetünket, hogy Kracker szülőföldjéül Cseh- avagy Morvaországot kell tekintenünk. Mert alig lehet kételkednünk, hogy őt Sauberer döbbeni hazájából ismerte, Kés mint jól ismert művészt hozta aztán magával újabb hazájába Magyarországba. Sőt igen valószínű, hogy a művészt a fö1). V. ö. Danielik „A prémontréiek“ czimti korrajzát. 349—352 11. honnét adatainkat mi is veszszük, s hol a nagytudományú szerző az érintett viszonyokat ritka tárgyavatottsággal s beható elmeéllel fejtegeti.
