Eger - hetilap, 1879

1879-10-30 / 44. szám

349 az állás Schwan thalernek azon modellirozása után van festve, me­lyet a híres szobrász tudvalevőleg az „öreg úrról“ élet után ké­szített; az arcz pedig Barabás Miklós Deák-arczképe után készült. Ha a mü még sem sikerült teljesen, akkor ennek oka részben azon körülményben keresendő, hogy ami a plasztikában jó és helyes, nem mindig jó festve is; Barabás arczképe pedig nem mondható cor- rectnek. Hogy a festmény nem felelt meg a közönség igényének — ahhoz gratulálunk a közönségnek, mert úgy bizonyára a többi Ba- rabás-féle ott függő képek sem fognak megfelelni, a sok rajz- s egyéb technikai hiba miatt. Sajóssy úr Deákja pedig mind techni­kailag, mind fölfogásra nézve megmérkőzik valamennyi u. azon teremben függő Barabás-féle képpel. * Szeged veszélyben. Az esőzések következtében a Tisza ag­gasztó módon növekszik s újra fenyegetni kezdi a romjaiból kie­melkedni kezdő Szegedet. E hó 24—26-ig 2 lábbal áradt és 27-én elérte a 7' 11 “-et. 27-én ismét 8 hüvelyket emelkedett, s tekintve a tokaji vízállást nyolczszor huszonnégy óra alatt a víznek el kell érnie a 15 lábat, sőt ha az esőzések tartanak, még magasabb víz­állás is várható. Ha a Tisza meghaladja a 14’-at, az ár már be- ömlik a petresi szakadáson; 20 láb vízállásnál pedig meglátszik a baktói töltés mellett, amely magasság nemcsak hogy nem lehetet­len a jelen idényben, hanem valószínű. S ezen árral szemben véd­telenül áll a város, mert a külső védelem érdekében még egy ka­pát sem mozdítottak meg. Lapunk zártakor vesszük a hírt, hogy a Tisza mellék folyói szintén áradnak: így a Zagyva Jászberény­nél gátat törvén, már nagy területet borit el. A Tárná a nyitva maradt milléri zsilipen a ,,Heves-Szolnok-Jászsági tiszaszabályozási egylet“ területére tolult s 200 holdnyi tért öntött el, a zsilip azonban már el van zárva s igy nagyobb bajtól legalább egyelőre nem tarthatunk. Vásáros-Náménynál pedig a Tisza egy nap alatt 1 és egy negyed méterrel emelkedett. * Soldos Sándor csakugyan fellépett Bpesten Kenz circusában. Megtörtént, mit némelyek nem akartak hinni. Az első fellépés si­keréről a következőket írják. A roppant amphitbeatrum a zsúfolásig megtelt s a közönség türelmetlenül várta a programra 12-ik számát. Végre csöngettek a 12-ik számhoz, és megjelent a két oldalt sor­falat képező lovászok közt Soldos Sándor délceg alakja, vörös frakk­ban, fehér szarvasbör-nadrágban, szép pejlovon, melynek sörénye tele volt fonva vörös, fehér és zöld szalagokkal. Zajos és rokon­szenves taps fogadta, aztán néhányszor körüllovagolta a circust, vágtatva fokozatosan a legsebesebb carriéreig; végül néhány aka­dályt ugratott át épp oly szépen, mint merészen és ügyesen. A kö­zönség négyszer egymásután kihívta s általában oly zajosan éljen- zett mint még a népszínházban sem szokott, mikor kedvencze, az egykori Soldosné, magyar dalaival elragadja. * Krisztina főherczegnö kezét Baylen herczeg, a spanyol ki­rály követe, a múlt héten kérte meg Bécsben királyunktól a spa­nyol király számára. A megkérés ünnepélyesen a császári palotá­ban történt. A királyi mátka nov. 18-án indul új hazájába Spa­nyolországba. * Zichy-Ferráris Viktor grófot a jockeyclub Bpesten Battbá- nyi Elemér gr. indítványára 10 szavazatai tagjai sorából kisor­solta, még pedig azért, mert Zichy azon tényében, hogy Asbóth- tól nem kért elégtételt, gyávaságot látott. Zichy erre kihívta B. E. grófot s a párbaj Belgium területén fog megtörténni. Verhovay Gy. és Eötvös K. közt is párbaj volt, mely nagy sensatiót keltett s a füg­getlenségi körben a megbeszélés tárgyát képezte, a párt erre vonatkozó határozatát azonban titokban kívánja tartani. * A boszniai hadjárat áldozatairól a közös hadügyminiszté­rium most adta ki a hiteles és részletes kimutatást. Az összes vesz­teség volt: halottakban 247 törzs- és főtiszt, egy katonai hivatal­nok és 935 katona; sebesültekben egy tábornok, 126 törzs- és fő­tiszt, egy katonai orvos és 3838 katona; továbbá eltűnt három tiszt és 233 katona, a kiket alkalmasint a halottak közé kell sorolni. Rangfokozat szerint elesett 4 törzstiszt, 12 százados, 31 főhadnagy és hadnagy, 6 tiszthelyettes, 7 őrmester, 137 tizedes és 758 köz­ember, megsebesült 1 tábornok, 11 törzstiszt, 30 százados, 55 fő­hadnagy és hadnagy. 9 kadét, 46 őrmester, 412 tizedes és 3371 közember. Legtöbbet vesztett a 79. sz. Jellasich nevű horvát ezred, aztán a Weber és Airoldi-ezredek. A lovasság csak egy tisztet és 57 legényt vesztett. * Katonai váltság-dij A hadseregről szóló törvény egy czikke a katonaváltság-dij életbeléptetését helyezi kilátásba, mely szerint a katonakötelezettségnek eleget nem tevő férfiak 19 éves koruktól 30-ig bizonyos dijat fizetnek. E törvény ide vonatkozó tartalmáról a következőket Írják: A váltság-dij fejadó formájában fog alkal­mazásba hozatni, melyet azok a hadköteles egyének fizetnek, kik testi hiány, vagy családi viszonyok miatt a hadkötelezettségtől egészen fölmentettek. A megadóztatott egyének ez adót az egész katonai szolgálat ideje alatt, tehát 12 évig viselik. A legkisebb dij, mely teljesen vagyontalanokra alkalmaztatik, évenkint 1 frt, s fizetésképtelenség esetén az illetőnek szülőközségén hajtandó be. A legnagyobb dij évi 100 írtban van megállapítva. A váltságdíj megállapításánál az államadó mennyisége fog alapul vétetni. A ki egyátaláu adót fizet, az legalább is 3 írttal rovatik meg s a 100 frtos kirovás a három legfelsőbb adóosztálybelieket terheli; az ösz- szeg aztán 3 és 100 frt közt megy fölebb fokozatosan az állami adó mennyisége szerint. Ha a megadóztatottnak személyesen nincs jövedelme, atyjának azonban van, akkor a váltságdíjat ez fizeti. A váltságdíj nem lesz állandó, hanem az adókivető bizottságok által minden évben külön állapittatik meg az illetőnek változott vagyoni viszonyai és áilamadója arányában. Szellemi fogyatkozás miatt nem katonáskodhatók, ha szüleik semmi vagyonnal sem bír­nak, ez egy adó alól fölmenthetök; ugyanez történik testi fogyat­kozás esetén is, ha ez az illletöt keresetre teljesen képtelenné teszi. Ez uj adóból már az első évben 400,000 frt jövedelmet várnak. * Maggarország déli részein a földrengés még egyre tart; a lakosság 0- és Uj-Moldova környékéről menekül, mert minden jel oda mutat, hogy az O-Moldvával szemben fekvő szigeten tüzhanyó- hegy fog keletkezni. Suesz bécsi geolog ugyan igyekszik kimutat­ni ennek lehetetlenségét; de minden jel oda mutat, hogy egy ter­mészeti ritkassággal többet fog bírni (lazánk az ó-moidovai tűzhá­nyó hegy képében. * A tél borzalmai. Dunántúl különösen Veszprémmegyében e hó 18-án oly hideg időjárás köszöntött be, hogy egy férjes nő, ki után két kis árva maradt, egy 16 éves ifjú és egy 54 éves ember megfagyott. Mármaros megyében pedig a farkasok annyira elsza­porodtak, hogy fényes nappal is a legvakmeröbben betolakodnak a falvakba s megtámadják az embereket és állatokat. * Magyarhon sörtermelése. Tavai a magyar korona területén 194 sörfőzde volt, melyek 508,418 hektoliter sört gyártottak, mely után csak az adó 1.002.950 frtot tesz. E mennyiség a megelőző évhez képest 70,534 hektoliter növekedést mutat. Ez is egyik oka borfo­gyasztásunk csökkenésének. * Mégegyszer a gyöngyösi kávé és utoljára. A „Közügy" felfe­dezése : a hires gyöngyösi kávé végre emberére akadt Hermann Ottó Európa szerte ismert természettudósunkban, ki arról irt ismer­tetésében a maga valóságában mutatja be nekünk e hires ta­karmánynövényt, melylyel nehány viczczes ember — mint látni fog­juk, nem éppen gyöngyösi testvéreink kárára — felültette a nagy közönséget. Az ismertetésből — a közönség felvilágosítására — közöljük a következőket: A „Gyöngyösi kávé“ sem kávé, sem pótkávé s mint (azon időben, mikor I. Napoleon a continens elzárolását foganatba vette) szükség próbálta „pótkávé1' nemis felfedezés. A hüvelyesek közül akár borsot, babot, akár Astragalust vagy Lupinust pörkölünk, őr­iünk és forrázunk a tejet megfestjük ugyan vele, izt is kölcsö­nözünk neki; de ez az iz nem a kávé ize s a kávénak az ideg- rendszerre való hatását hiába várjuk ezektől. Már pedig éppen a kávé sajátságos íze, hatása az idegrendszerre az, mit benne becsü­lünk. A ,,gyöngyösi kávé“ pedig semmi egyéb, mint a Lnpinus angustifolius, Linné termése, szerint hüvelyes s voltaképeni hasz­nálata szerint, takarmánynövény. Európa északibb tájain, je­lesen Skócziában s Németország homokos talajú részeiben, e nö­vényt első sorban zöldtrágyának, tehát talajjavítás végett, termesz­tik ; másodsorban magvait, megdarálva, marhahizlalásra használják. A keserűség miatt azonban szoktatni kell a marhákat e táplálék­hoz, kivált azért, mert a keserűség kivonásával sok egyéb alkat­rész is veszendőbe megy, még pedig épen a legbecsesebb tápláló anyagok közül valókból. Herman szerint a Lupinus mag pótkávé­nak éppen nem való; mert először is az igazi kávé semmi tulaj­donságával sem bir; másodszor keserűsége miatt oly czukormeny- nyiséget kiván, a mely tökéletesen fölemészti az e „kávénál“ kí­nálkozó pénzmegtakarítást; harmadszor, hogyha a keserűséget ki­vonjuk, ez által s a pörkölés által, még minden táplálóértéket is kivesszük belőle. De a Lupinus angustifolius termesztése ajánlható úgy zöldtrágyának homokos vidékeinken, mint takarmánynak is; mert könnyen termeszthető, hasznos gazdasági növény, s mint ilyen, teljesen megérdemli a gazdaközönség figyelmét. A mag beszerzése szintén igen könnyű, mert minden rendezettebb magkereskedésben I „kék Lupinus“ nevezet alatt készletben van; ára, kisebb mennyi­

Next

/
Thumbnails
Contents