Eger - hetilap, 1879
1879-10-23 / 43. szám
340 taktisztitás pedig, a milyent itt láttunk, még a patakmeder- vakar- gatásnak nevét sem érdemli meg. Ez mind nem elég! És hogy mennyire nem elégségesek e mentségek, felhívunk bárkit: szóljon e tárgyhoz és védje a város eddigi mulasztásait! „Nous defions“ — franczia közmondás — mi demonstrálni fogjuk állításunkat! Nem negativ hanem positiv tényeket kívánunk, éspedig olyanokat, melyeknek eredménye, sikere van. — Eredménynek, sikernek pedig azt nevezzük, ha a várost az áradás ellen bizto sitva látju k. P. h. t. Heti szemle. A képviselöház e hó 15-én déli 12 órakor tartott ülésén Tisza Kálmán miniszterelnök a következő törvényjavaslatokat terjesztette be: 1. 0 felsége udvartartásának következő 10 évi költségvetéséről. 2. Bosznia és Herczegovinának az 1870. évi junius 13-án kelt berlini szerződés által az osztrák-magyar monarchia átruházott közigazgatási tekintetében szükséges intézkedésekről. 3. Uj-Szeged községének Szeged szab. kir. várossal való egyesítéséről. — Szende Béla honvédelmi miniszter két törvényjavaslatot terjesztet be, egyiket a hadsereg és haditengerészet hadilétszámának (800,000) az 1879-ik év végéig való meghosszabbításáról, a másikat az 1880-ik évben kíállitandó ujonczjutalék és póttartalék megállapítása tárgyában. Ugyanez ülésben Rudnyánszky József báró főrendiházi jegyző áthozta a főrendek izenetét, melynél fogva a képviselöház azon határozatához hozzájárulnak, hogy a zárszámadási bizottságnak az 1873. és 1874-ben Magyar- és Horvátország közt történt leszámolások alkalmával becsúszott tévedésekről szóló jelentése az országos regnikoláris bizottsághoz utasitassék. Végül Máriássy Sándor a pénzügyi bizottság előadója beterjesztő a bizottság jelentését a sugárúti építkezésekről és a keleti vasút szelvényei beváltására való határnap meghosszabbitásáról szóló törvényjavaslatok tárgyában. Bismarck és Andrássy bécsi tlálkozására vonatkozólag több lap — köztük a „Standard“ ez. tekintélyes angol lap — utólag jelenti, hogy ez alkalommal Ausztria-Magyarország és Németország között védszövetség íratott alá. — Hiszen majd kiüti magát a szeg a zsákból. . A franczia köztársasági kormány végre megunta a ligitimi8ták és a vörösek vakmerő üzelmeit és igen erélyes eszközökkel törekszik a köztársaság ellen intézett merényleteket megtorolni. így a belügyminiszter 23 polgármestert és polgármesteri helyettest, mert a ligitimista-banketten részt vettek, állomásaiktól elmozdittatott. A Blanqui tiszteletére adott lakomán jelen volt más két polgármester szintén felfliggesztetett hivatalától, mivel itt lázitó beszédek tartattak. A politikában nem is ér semmit a lanyhaság. Konstantinápolyból megint kormány változásról tudósítanak. Miniszterelnök Szaid basa, belügyminiszter pedig Mahmud Nedim basa lett, kik nem egyszer adták jelét Muszkaország — vagy jobban mondva: a rubelek — iránti barátságos hajlamuknak. A fényes portán majd az angol, majd meg az orosz befolyás kerekedik felül, minden hónapban legalább egyszer kormányváltság van, és e nyomorúságos komédia igy tart vég nélkül. Szegény török nemzet! Újólag is egész határozottsággal lép fel azon hir, hogy Gorcsakov hg. visszalép a külügyek vezetésétől s utóda Valujev miniszter lész. Roberts tábornok miuden ellenállás nélkül bevonult Kabulba. A néphez intézett proclamatiójában hadisarcz fizetésére kötelezi a lakosokat, ostromállapot alá helyezi a várost és 50 rúpiát igér fejenként azoknak, kik a kahuli öldöklésben résztvetteknek elfoga- tásábán segédkezet nyújtanak. T .A. IS C Z Beh furcsa lesz az! Jaj, hogyha majd kopott kalap helyett én Takarosát, divatost hordhatok; Télen nem nyári szinhagyott kabátban Szidom szabóim’, hogy oly hanyagok; S ha lábam félretört sarkú czipőben . . . Ficzamodástól nem kell féltenem: Hanem — lesz új és úri rajtam minden Beh furcsa lesz az, édes istenem! Ha a helyett, hogy elfütyiilöm gyakran Mind a vacsorát, mind a reggelit, Kinálgatózik a gondos gazdasszony : „Tessék, hiszen másodszor is telik!“ S ha a hejehuják zűrös zajában Bor, csók s dal közt a bút megölhetem, — S a fizetés elöl nem kell majd szöknöm. . . Beh furcsa lesz az, édes istenem! Ha dalra késztet majdan szenvedélyem, S elkészül a dal, zengve bánatom, Instántiát melléje uem kell írnom: „Adják ki; mert máskép nem alhatom;“ Hanem komázok majd a szerkesztőkkel, Vagy magam is azzá cseperedem, — S még kiadó is akad verseimnek. . . Beh furcsa lesz az, édes istenem! Ha lesz oly lány majd — gyűrűs szőke hajjal, Sötét szemekkel, mint az éjszaka, — Ki vallomás helyett nem azt susogja: „Milyen bolondos, érthetlen maga;“ Hanem rajongva, önfeledten nyújtja Szerelmével lelkét s üdvét nekem, És nem keresi, hogyha elpazarlám . . Ez lesz legfurcsább, édes istenem! Knjdncsi József. Moltke vándorkönyve. — Handschriftliche Aufzeichnungen aus dem Reisetagebuch von H. Graf Moltke, General-Feldmarsehall. Berlin, Gebr. Paetel 1879. — A „berlini nagy hallgató,1 mint öt honfiai nevezni szeretik, Moltke gróf, bár hadászati dolgokkal foglalkozó irataiban igazolja is e nevet, amennyiben Thukididesi tiszta átlátszósággal és tárgyilagossággal vázolja az önintézte hadi tényeket, mintegy márványba vésve örök idők számára önéletrajzát; — azonban a most már ősz kebel és zárt ajak egykor, ifjanta, hogy mily élénken töltözött a benyomások gazdagságával s mily ékes csevegéssel adott kifolyást áradozó tartalmának: gyönyörűen bizonyítja a fönt czimzett legújabb sajtójelenség, mely érdekesnél érdekesb képeket rajzol az olvasó lelki lapjára. E képek az ifjú Moltke azon utazási benyomásait élveztetik, melyeket Róma-, Spanyolország- és Párizsban vésett elméjébe 1846-ban. Ekkor történt ugyanis, hogy Henrik porosz herczeg Rómában meghalt, s tetemét az „Amazon“ corvette szállította Gibraltáron s az atlanti óceánon át Hamburgba. A kísérettel Moltke bízatott meg, ki azonban csak Gibraltárig maradt a hajón; onnan kezdve szárazon folytatta útját, 14 napot töltve Spanyolországban. Hogy e kevés idő alatt mily élénk benyomásokra tett szert, úgy hiszszük, lapunk t. olvasóinknak kellemes élvet szerzünk nehány úti képének közlésével, ennek megitélhetésére. 1. Gibraltár. „Végre Tarik sziklája fölmerült a hullámokból; pompás egy látvány. Az 1400 lábnyi meredek tömeg csak egy egészen lapos föld-nyelv által függ össze az európai continenssel, s azért csak egy hatalmas elszigetelt hegykúpnak látszik. Szemközt az afrikai parton emelkedik a másik Herkules-oszlop, a Ceuta melletti Majomhegy. Soká küzködénk azon hatalmas áramlattal, mely itt folyton ömlik a Közép-tengerbe. Végre horgonyt veténk, s az erőd királyi tisztelgéssel üdvözlé gyászlobogónkat. Az első lépés a szárazra egy uj világba vezet, a spanyol és angol csodás Keverékébe. A déli ég pompája és Udesége s az éjszak erélye és tevékenysége látszik itt egyesülni. A veres öltönyü, nadrágtalan fölvidékiek óriásokként állának az apró barna, átvetett köpenyű spanyolok es ösztövér arabok között, kik gyakorta átlátogatnak azon szép országba, mely 700 évig volt az övék. Rendkívüli tömegben voltak itt fölhalmozva Malaga, Valencia és Granada szőlői, narancsai, datolyái és olajgyümölcsei Anglia burgonyái és sajtjai mellett, és az atlanti tenger repülő halai és delphinjei a Jégtenger szárított tőkehalai társaságában. A lapos tetők, balkonok s gránátalmás és pálmás kertek fölött három etageban emelkedének ki a sziklák mészállományába egy angol mértföldnyire bevésett galériák az ö skót önté8Ü tüzokádó torkaikkal. Az apró jármüvek és nagyszámú gőzösök nyüzsgéséből bárom büszke sorhajó emelkedik ki Britannia lobogójával. Mellettök a mi „Amazonunk“ úgy nézett ki mint egy csecse gyermek. Gibraltár folyton növekvőben van,
