Eger - hetilap, 1879

1879-10-16 / 42. szám

333 * Kracher János halhatatlan emlékű raüfestészünknek helyben a fájdalmas szűzről nevezett (hatvani) sírkertben létező, az idő viharai által megrongált síremlékét Szele Gábor egervári pré post és k nonok úr ö nsga saját költségein teljesen megújíttatta. A síremlék felirata a következő: Kracker János Lukács ' —deles müTeitész emlékére A hálás utókor. Született mart. 3-án 1717, Meghalt Egerben deez. 1-én 1779. Örömmel jegyezzük fel e kegyeletes tényt s indítványozzuk, hogy miután f. évi deczember 1-én lesz e jelesünk elhalálozásának száz­éves fordulója, e nap emlékét legalább gyász-istentisztelet megtar­tásával üljük meg. * Mümaecenás. Latinovics Illés bácsmegyei földbirtokos S a- jóssy Alajos derék festészünknél újabban is egy 3 méter széles és 1 Vs méter magas, Mária mennybemenetelét ábrázoló képet ren­delt meg. * A gyöngyösi járási tanítókor boldogult Zsiga Sándor tanitó elhalálozás t folytán következő részvétnyilatkozatot küldötte t. Derszib Rudolf úrhoz mint a hevesmegyei tantestület elnöké­hez. Tekintetes Elnök Úr! A gyöngyösjárási tanítókor minden egyes tagja mély megilletődéssel értesült szeretve tisztelt kartársunk l8tenbenboldogúlt Zsiga Sándor egri közs. tanítónak, a hevesmegyei tanitó-testület buzgó jegyzőjének elhúnytáról. — Mindegyikünknek e fölötti fájdalma sokkal nagyobb, semhogy azt kifejezhetnék. — Nagy veszteség érte e jeles kartársunk kimúltával a haza, de kü­lönösen megyénk taníigyét, mely benne ritka készültségü, lankad- batlan buzgalmú bajnokát veszítette. Pótolhatlan veszteség sújtotta családját, mely iránt mindegyikünk a legmélyebb érdeklődéssel, a legöszintébb részvéttel viseltetünk azon szeretet-, tisztelet- és kegyeletnél fogva, melylyel mindegyikünk a családfőnek, nagyon tisztelt Derszib Rudolf urnák, mint tanférfiunak, mint tantestületi elnöknek és mint embernek adózik és örökké adózni fog. — A gyöngyösjárási tanitókör szeptember hó 21-án tartott rendkivüli gyűlésén elhatározta, hogy e nagy veszteség fölötti fájdalmának jegyzőkönyvben kifejezést ad és a boldogultnak mélyen elszomoro­dott családjához egy részvétnyilatkozatot meneszszen. — Szolgál­jon ez a fájdalom sújtotta családnak némi vigaszúl, mint szerény jele annak, hogy az elhúnytra ráillenek a költő e szavai: „Bol­dog ki éltében annyi jót tehete, hogy vele ki nem múlik szép em­lékezete“ ; Zsiga Sándor kartársunk mindegyikünknek felejthetetlen emlékét kegyelettel fogjuk megőrizni. — Kérjük, biztosítsa erről boldogult családját és különösen a gyászoló özvegyet. — A jósá­gos mennyei Atya vigasztalja meg Önöket! — Kiváló nagyrabe­csülésünk kifejezése mellett maradtam T. Elnök Urnák. Gyöngyö­sön 1879 október 6-án a gyöngyösi járáskor nevében Klein Lipót, elnök. — (A Szent-Lószló-Társulat) XIV. rendes közgyűlését f. évi november 6-ikán, délelőtti 10 órakor, Budapesten a központi papnövelde földszinti nagytermében tartandja, melyre a társulat tagjai tisztelettel meghivatnak. A gyűlést az egyetemi temp­lomban reggeli 9 órakor tartandó szent mise fogja megelőzni. A- goston Antal titkár. * A phylloxera-ügyben a földmivelési miniszter f. hó 2-ikáról a következő rendeletet intézte valamennyi törvényhatósághoz: „A phylloxera nevű szölöpusztitó rovar újabban Felsö-Olaszországban is mutatkozván, tekintettel azon körülményre, hogy e rovar behur- czolása nemcsak gyökeres és sima szölövesszök, hanem a szőlőtőke egyéb részei és a levelek által is eszközölhető: a rovar behurczo- lásának lehető akadályozása czéljábó! 1874. évi deczember 15-én 22,119. 8z. a. kelt rendelet kapcsán, az osztrák cs. kir. kormány­nyal egyetértöleg a következőket rendelem: 1. Gyökeres és sima szölövesszönek, rözsének, leveleknek, száraz vagy friss állapotban, legyenek azok bár csak csomagolásra is alkalmazva, úgy a szőlő­tőke bárminő egyéb részének — a szölöfürtök kivételével — kül­földről való behozatala további rendeletig legszigorúbban tiltatik. 2. Jelen rendelet azon naptól fogva lép érvénybe, midőn az a vám­hivatalok tudomására jut. Utasítom a törvényhatóságot, hogy ezen rendeletem szabályszerű kihirdetése mellett annak szigorú fogana­tosítását legnagyobb erélylyel eszközölje. * Szüretünket ma holnap befejezzük, kivevén nehány sző­lősgazdát, kik a kedvező időtől termésök tetemes javulását várván, szüretüket a jövő hétre s még későbbre halasztották. Nem csalód- I tunk abban, hogy a későbbi szüret borunk minőségére kedvező be- | folyással lesz; mert kik e héten fogtak a szürethez 2—3 fokkal jobb mustot szűrtek, úgy hogy van 14—15 sőt 16 fok czukortartalmú mustunk is, tehát idei termésünk nagyobb részben jobb a tavalinál és a mi fő — szőlőink az idén nem rohadván annyira — tartó- sabb, s igy, ha a mennyiséget is tekintetbe veszszük, az eredmény nem éppen kedvezőtlen, habár nem dicsekedhetünk 22—24 fokú czukortartalmú musttal és tökéletes aszuborral mint a „Gyöngyös“ János gazdája; mit elhinnénk, ha nem kisértük volna figyelemmel laptársunk korábbi tudósításait s ugyanazon számban alább nem ol- vasnók, hogy „boraink (már mint a gyöngyösieké) nem a legjob­bak lesznek s ehez járul a potom ár, melyért a megszorult ember gyarló termését nyomban eladni kénytelen.“ O Ismét phylloxera. Múlt számunkban jeleztük, hogy e vészes rovar legújabban az Érmelléken is föltűnt. A megejtett vizsgálat folytán a földmivelési ministerium 60 holdnyi területen a szőlő kiirtását rendelte el. A vizsgálat alkalmával a Peérközségbeli szőlőbirtokosok azon nyilatkozatot tevék, hogy a szölövesszöket, részint a Rajna vidékéről, részint Egerből, nevezetesen a Sir Antal czégtöl hozatták. A minisztérium ennek alapján a napokban Sis- sovics Károly kassai gazd. tanint ézeti tanár által a nevezett czég összes szőlőit és kerttelepjét megvizsgáltató; de a górcső egyetlen rovarpéldányt sem birt felfedezni; s igy az érmellékiek nem tőlünk, de a franczia vesszőkkel kapták a rovart. Eger eddig teljesen vész­mentes s szőlősgazdáink óvatosságáról felteszszük, hogy ezután is az marad. * Megkerült. Tóth Fér. nyerges-segéd, ki m. hó 24-én Marán J. kistályai plébános úrnál nagyobb mérvű ékszer-lopást követett el, megkerült. Az eltol vaj lőtt tárgyak nagyobb része megtaláltatott nála. Q}Rendörihírek. Az e hó 11 és 12-ike közti éjjel éppen nem épülni való dolgok mentek végbe városunkban. Ugyanis 11-én este T. G. és L. J. urak a Német-utczán hazafelé menvén egy korhely csapat, által hátulról megtámadtattak és a földhöz veretvén, súlyos sérü­léseket szenvedtek. Az útonállok, mint mondják, gözmalmi munká­sok voltak. — 12-én éjjel pedig egy magát szoba festőnek valló egyén az új törvényszéki épületben lévő kir. ügyészség helyiségé­be lopódzott, azonban az ör által észretetvén, az ablakon keresz­tül futásnak eredt, s miután az ör felhivására megállni nem akart, ez által meglövetett. A tettes még él és remény van felgyógyulásá­hoz. — Ugyancsak ez éjjel Vécsy Alajos váralatti korcsmájában valóságos csata fejlődött ki a csizmadiák és kőművesek között s még elesettek is boriták a csatatért. A bor által feltüzelt vitézek harczának csak a rendőrség jó késöcskén történt közbelépése ve­tett végett. * Földrengések. Nem elég hogy szegény országunkat az árvíz, tűzvész, fagy, esőzés és éhség félig tönkre tették, most következnek a földrengések. Múlt pénteken dé Jután az összes délkeleti megyék­ben érezték e félelmetes tüneményt, mely szombaton hajnalban is­métlődött. A földrengés Temesvárott, 10-én 6 másodperczig tartott és az egész városban észleltetett. Dettán, Verseczen, Baziáson, Jas- senován és Orsován szintén erős lökések voltak észlelhetők. Leg­erősebb volt e tünemény Fehér-T emplomban, hol több száz ház om­lott össze s alig van épület, mely kisebb-nagyobb sérülést nem szenvedett volna. * A máramarosmegyei petróleumforrás. Sajátságos tünemény észlelhető a körösmegyeri petroleumforrásoknál. A kútban dolgozó munkások ugyanis azt állítják, hogy majd minden harmadnap vi­harhoz hasonló zuhogást hallanak maguk alatt. Miután pedig az erős petroleumszag a környéken sok mennyiségű petrolenmra vall : sokan azt hiszik, bogy a nevezett zuhogás a nagy mennyiségű petroleum folyása által idéztetik elő. Ez esetben a világ egyik leggazdagabb petroleum ere Máramarosban lenne. * Mégegyszer a gyönggösi kávé, V. Kovács László a „Köz­ügy-ben azoknak, kik Gyöngyösön kérdést tettek a gyöngyösi kávétermelésröl, a következő felvilágoüitást adja: A kérdéses nö­vény nem kávénövény; hanem babfajta, melynek külseje igen ha­sonlít a gyöngy kávéhoz. Vetése tavaszkor történik, s épen úgy miat a közönséges bab, a szőlőkben a sorok közt magasló földbe ültettetik. Művelése egyenlő a bab művelésével, úgy minden eljá­rása, szedésre és hüvelyből való kiválasztásra nézve is. Pörkörlése mint a közönséges rendes kávénak pörkölése, épp úgy történik; némelyek Ízlése szerint erősebb, másoknál silányabb pörkölés jó, a mint egyik a méreg-fekete kávét, másik a könnyebb pörköléssel járó barnát szereti. — A pörkölt gyöngyösi kávénak illata a csa­lódásig hasonló a rendes kávé illatához. Ize a kávééhoz hasonlít, erős vagy gyönge, a mint főzetik, keserűs és mindenesetre keve­sebb zamat- és illat-tartalma van, mint a valódi kávénak. De nem is akar ez a gyöngyösi kávé valódi rendes kávé-növény lenni, sem annak színében szerepelni, de igen is hivatva van arra, hogy

Next

/
Thumbnails
Contents