Eger - hetilap, 1879
1879-10-09 / 41. szám
322 Huber Jenő és Aggházy Károly hangversenye. — Egerben, 1879-iki okt. 6-ikán, a lyceum dísztermében. — Ha a Bach előtti s általa betetőzött zenei irányt formáinak, Beethovenét programmzenének, Mozartét drámainak, Weberét romantikainak nevezik: akkor napjaink zeuei iránya különösen hangszer-zenének volna nevezhető; mely irány két ágra oszlik ismét, t. i. a hangszerelési vagyis instrumentálási, és hangszerkezelési vagyis teehnice-virtuozi ágakra. Az előbbi ág tudományos kifejtöjeül Berlioz tekinthető, s átalán a franczia törekvéseknek köszönhető, mig ez utóbbit különösen azon nagy virtuózok művelik, kik nemcsak mások szerzeményeit iuterpraetálva kezelik kedvencz hangszeröket, hogy utólérjék s megtestesítsék a zeneköítö ideálját, hanem ba magok költenek, gondolataik mintegy hangszerük sajátos természetéből merítik a zamatot, s annyira összeforvák a hangszeri sajátságokkal, hogy szerzeményeik úgyszólván át sem irhatök más hangszerre. S eme különféle irányok között a mi Lisztünk óriásként maga8Úl ki, midőn zenéjének kelyhét valamennyi iskolának: a formai s gondolati classicismus, a drámai erő s elevenség, a romantikái mély érzés és hangszeri zamatoknak édes habjaival megtöltve — nyújtja át a jövő nemzedéknek. Ezt meggondolva s Huber Jenő és Aggbázy Károly urak hangversenyének programmját végig nézve azonnal szembetűnő, mily tapintatos Ízléssel van az összeállítva: kezdődik Beethovennel, t. i. a Kreutzer-sonáta andantéjának variatióival, ki mintegy epochát képez az ó- és uj zene között; folytattad); Raff, Chopin, Vi- euxtemp8, Massenet, Henselt müveivel, melyek a modern zene hangszeri bübájait izleltetik, s véget nyer Liszt Grand Polo- naise-vel, mely mintegy tüzpontban egyesíti a költészi clasicismus és virtuozi erő hatásait, s igy a kor csúcsán állva mutat a jövőbe. Éhez véve Huber Károly magyar nótáit befejezésül: van-e, kit e műsor ki ne elégítne? Amily kielégítően ízletes a műsor, oly meglepően sikerült annak kivitele, lejátszása is. Ifjú virtuózaink diszére válnak a modern iskolának, úgy az interpraetálási ízlést, mint a hangszer technikáját tekintve. Valóban, játékuk váltakozásakor nem is tudjuk, melyik bírja jobban hangszerének előnyeit kizsákmányolni; mert ha Huber játéka gazdagabb színezetű: ezt ellensúlyozza Aggházy részéről azon körülmény, hogy a zongorával nem is lehet annyi szint kifejteni, mint a hegedűvel. Ami pedig egyéniségüket illeti : művészeink még sokkal ifjabbak, hogysem az iskola zsinórmértéke alul emancipálódhattak volna; s igy játékukban sokkal inkább egymás mellé vannak rendelve, hogysem saját egyéniségük akár felfogás, akár stíl, akár kifejezési erő tekintetében különvált volna. Mert legyen iskolájuk bármily bevégzett , legyenek a virtuozitás mai fejlettségének bármily kedvencz képviselői, s interpraetálják bár a húrjaikra vett müveket bármily értelemmel s ízléssel: csak azt adják még most vissza, amit magokba fogadának a kitűnő művészi oktatások alatt. Még ők nem merítenek magokból; még ők nem élték át a játszott müvekben rejlő ama szenvedélyeket, melyeket a szerzők azokba leheltek; még az ö leikök nem szüli viszont meg ugyanazt, amit az általok interpraetált szerzők müveikben te- remtéuek ; és igy az ö játékuk egy gyönyörű echo, mely bűbájos varázsz8al lehelli vissza a szenvedő jajkiáltásait, mintha élne és érezne az a viszhang — de mintha csak élne s érezne: mintha egy láthatatlan tündér bámulatosan utánozná az embert — kiáltva tüdő nélkül, sirva szem nélkül, de csak visszasírva ugyanazt, visz- szakérdezve ugyanazt, feleletadás nélkül. Ugyanazért bár nagy gyö nyörrel tölti el játékuk a kebelt, s bár tökéletesen szemléltetik a zenemüvek kincseit: de még nem ragadnak el, mert még nem érték el a hatás tetőzetét: a közvetetlenség melegét s az erő teljét. Hanem amily alapon eddig haladának, azon irány oly biztos, hogy egykor az emberiség pantheonját személyökben két magyar alakkal gazdagíthatják ! . . . Adja Isten, hogy úgy legyen; s e kívánságomban ugyhiszem, hogy nemcsak a jelen volt kevés, de válogatott közönség osztozik, hanem e lelkes város mindazon magyarjai 'is, kik egyéb körülmények miatt távol valának, mert Nisard szerint: a közönyben mindig hiúság van — a hiúság pedig: üresség! Dr. Mattke Valér. Városi ügyek. Eger városa részéről folyó év 4-én tartott képviselői ülésben következő ügyek tárgyaltattak. A folyó év szeptember hó 21-iki jegyzőkönyv hitelesítése után, olvastatott az Egerpatak szabályozására vonatkozó bizottsági vélemény, melynek alapján egyhangúlag következő megállapodás lé. tesittetett : 1) a bukógát az eredeti tervszerinti méretekkel és í magasságban készítendő, vagyis a czifrakapu aljáig. — 2) a jelenlegi czifra-híd nyílása valtozatlanúl bagyatik, hogy azonban a patakmeder a lefolyandó vízzel kellőleg megteljék, még egy megfelelő második hidnyilás készítendő, az előbbihez hasonló fenékmélyseg ben. — 3) az érseki belső malom zúgó felszerkezete eltávolitandó, a 8zinzúgó, vagyis a mostani ászokfája oly képen átalakítandó esetleg le is szállítandó, hogy a czifra-bid most beiszapolva lévő része teljesen kitisztúlbasson. — 4) hogy a 3-ik pont alatti zugó 14 méterre szélesítendő, a zúgó és czifrafal közötti téren bejövő víznek megkivántató meder, mennyiben a földbe lefelé nem volna elegendő, part feltöltés által pótolandó, illetőleg készítendő el. — 5) a meder mélysége 10-töl 12 lábig, irányúi az eredeti Boros-féle tervet vevén, készítendő, a mederfenék szélessége lehetőleg 12 méterre állapittatik meg. — 6) a káptalani volt sörház szeglete olyképen metszendő el, hogy a patak mentében álló épület szárnya vágat- tassék el úgy, mint az eredeti terven feketével megjelölve van. — 7) ámbár a Binét-féle ház és az irgalmasok (miserék) telkének átvágása a teljes eredmény elérésére kívánatos volna, tekintve azonban a város zilált pénzügyi viszonyait, foganatosítása kedvezőbb anyagi''körülmények bekövetkeztére halasztatik. — 8) figyelemmel a 7-ik pontra; a generális hídtól a minoriták hidjáig a patak mentében elvonúió gyalog-járda a patak szélességéhez — mennyiben a 12 méter szélesség kiegészítéséhez szükséges — hozzáveendő. — 9) a Plank Kálmáu-féle háztól a minoriták istállójáig, az eredeti tervben |x—-yfoal jelelt veres vonal szerint — a 12 méter szem előtt taríasávül — a patak kellőleg kiszélesítendő, úgy azonban, hogy a minoritáknak kocsi-bejárásuk legyen. — 10) az izraelita iskolára nézve, a megyei közigazgatási bizottságnál folyamatba tett eljárás eredménye bevárandó. — 11) a lötyögő zúgónál lévő káptalani kerttől be, egészen az érsekkertig, a patak mindkét oldalán, az eredeti Boros-Kovács-féle terv szerint szabályozandó. — 12) az érsekkertben a kissebb beszögelések egyenes irányban levágandók, a meder feneke 12 méterre szélesítendő és az ott levő híd, kellő magasságban 12 meter nyílással építendő fel. — 13) a város alsó-malmi szinzúgó, az eredeti tervezet szerint, egy méterrel le szállítandó és 14 méterre kiszélesítendő. — 14) a káptalani zúgó rekesztáblái fél méterrel leszállitandók, mert különben a városi malom működését, — miután a 13. pont szerint egy méterrel leszál- littatik — akadályozná, és egy nagyobb mennyiségű víz lefolyására is ily állapotában hátrányos lenne; továbbá a zúgón alóli anyameder a malom-árok lefolyásáig 12 méter-fenék szélességgel, a zúgó pedig 14 méterre kibövitendö. — 15) a bukógát mentében egy kocsi-átjáró-hid készítendő. A generalis hid 12 méter szabad nyílással városi költségen fából, a minoriták hídja hasonló nyílással, köhidfökkel, vasfelszerkezettel — mindkettő kocsi-közlekedésre — építendő. A barátok , Csákó és érsekkert-bidja az illető tulajdonosok által megfelelő nsulaisal készítendők. — Végül a menynyiben az 1871-ik évi 39-ik t. ez. 28-ik §-a az egyesek vagy községek által készítendő vízművekre és munkálatokra nézve az 1840-ik évi X. t. ez. 5. 6. és 7-ik § ait továbbra is érvényben tartotta, ezen határozat az összes tervek s iratok kiséretében, a most felhívott törvényezikk értelmébeni eljárás végett Hevesmegye törvényhatóságához felterjesztendő. Elnöki indítvány folytán: az utczai lámpák szaporítása, illetőleg az útezák világítása körüli eljárás mikéntjére vonatkozó véleményadással egy bizottság bízatott meg. Csiky Sándor indítványa fél évi adó leengedése iránt elfogadtatott, s ez értelemben a pénzügy-ministeriumhoz kérvény intéz- tetni határoztatott. A helybeli katonai térparancsnokság által a közös hadseregbeli katonák részére a hatvani külváros legelőiből löhelyiségül átengedtetni kért terület azon indokból: mert a lövések a hatvani országutat keresztül szelnék és igy az ott közlekedőkre nagy hátránynyal volnának, közbiztonsági szempontból átengedhető nem volt. A generalis laktanyának olyképeni átalakítása, hogy abban az ujonezok elhelyezhetők legyenek , elrendeltetett s foganatosításával a városi tanács megbizatott. Heti szemle. Az országgyűlésnek mint halljuk e hó 20-áig érdemleges ülései alig lesznek. A legközelebbi napok teendői körülbelül ily rendben fognak következni. Szerdáig megválasztván a ház az osztályokat és a bizottságokat, a kormány két ^törvényjavaslatot nyújt be a képviselöháznak, egyiket a honosításról, a másikat Bosznia közigazgatására vonatkozólag. E két törvényjavaslatra a képviselő- ház két külön bizottságot fog választani, melyek körülbelül tiz na-
