Eger - hetilap, 1879

1879-01-30 / 5. szám

rozaudó számarányban) továbbá az iparkamarai kiíl- és beltagok és mindazon egyes iparosok, vagy iparpáríolók vehetnek részt, kik társulati köteléken kivtil álló iparlizök valamely csoportja által a képviseletre hiteles megbízást nyertek,

Úgy a tárgysorozatra, mint a gytilés egész szervezetére nézve a február 16-án tartandó elöértekezlet lesz hivatva végleges ha- t tárogatókat hozni, nemkülönben azon előadókat is kijelölni, illetőleg megnyerni, kik az előkészítő központi bizottság elvi megállapodásainak alapján az egyes tanácskozási tárgyakra nézve tüzetesen indokolt előterjesztésekkel fognak a gyűlés elé lép ti.

Kötelességemnek tartottam az itt röviden felsorolt előzményekkel a t. ipartársulatokat egyleteket és köröket e „nyílt levél“ utján megismertetni, midőn ezennel felhívom közös ügyünknek minden barátját: Keltse fel a legszélesebb körökben az érdekeltséget és rokonszenvet a magyar iparos osztály által czélbavett országos manifestátió iránt, s járuljon majdan a maga részéről is hozzá, bogy a megvitatandó kérdések alapos előkészítése mellett, a tanácskozások azon szakszerűséggel és higgadtsággal folyjauak a mely egyedül méltó úgy ügyünk nemzeti fontosságához mint azon nagy társadalmi osztály képviselőihez , mely hazánk anyagi és culturális fejlődésének mind fontosabb tényezőjeként van hivatva szerepelni.

(Levélbeli jelentkezések a február 16-án tartandó elöértekez- letre hozzám czimezendök: múzeum utcza, 19 sz. oly végből, hogy az értekezlet tüzetesebb programúját a résztvenni kívánó ügytársakkal idejekorán közölhessem.)

Budapesten, 1879. január 15-dikén.

Ráth Károly orsz. képviselő mint az 1872-kí országos iparos gyűlésből kiküldött központi bizottság elnöke.

Törvényszéki csarnok.

A tíszanánai rablógyilkosság végtárgyalása.

Folyó hó 23-án vette kezdetét Kronovszky Sándor és társainak, Tisza-Nánáo, 1877 év nov. havában elkövetett, e lap hasábjain is ismertetett, rablás és gyilkossággal párosú't bűnügye.

A végtárgyalásra kiadott bemeneti-jegyeket már pár nappal előbb lefoglalta a közönség, s a szűk tárgyalási-terem a szorongásig megtelt az tigy iránt érdeklődőkkel.

Nevelte ez érdeklődést az is, bogy a Találkovics néven ismert föbüuös: Kalmár János védő-ügyvéde Komjáty Béla országgyűlési képviselő volt, kinek védencze a nevezett bűntényen kívül még 13 rendbeli templom-betöréssel is vádoltatott.

Elnök: Dr. Vavrik Béla; szavazó bírák: Szuhányi és Öllé; jegyző: Tarnay Gyula joggyakornok; közvádló: Tót Móricz kir. ügyész.

A vádlottak padján ülnek: Kronovszky Sándor, böszörményi születésű, 31 éves, 5 gymnasiumi osztályt végzett s mint pénzügyőr is volt alkalmazásban s mint ilyen, lopás és sikkasztásért már büntetést szenvedett. Kalmár János nógrádmegyei származású, nőtlen csavargó, ki Találkovics József és Tanakovics János álnevek használása mellett, az ország különböző helyein követett el büntetésre méltó cselekményeket s mint 11 éves gyermek lopás miatt fenyitve volt. Semperger Miklós, kerecsendi lakos, 23 éves, nőtlen, rovott előéletű. Vizi Márton, keresztes-püspöki lakos, 40 éves, nős, rovott előéletű. Horváth Mátyás, aldebröi lakos, korcsmáros, 39 éves. rovott előéletű. Szokircsák Mária mÍ8kolczi lakos, 20 éves (?), hajadon, jó előéletű (?).

A vádlevél szerint a tényállás a következő:

Az 1877 év folyamán a balassa-gyarmati izr. imaház két Ízben, az ugyanottani evang. templom, úgy szinte a losonczi izr. imaház két Ízben, valamint a losonczi evang. templom ismeretlen tettesek által feltöretett s a templomi perselyekben levő pénz ello- patoit. Ezen bűntények miatt Kalmár János vádlott gyanúba vétetvén, a losonczi rendőrkapitány által le is tartóztatott, de csakhamar ezután a losonczi járásbíróság börtönéből megszökött. Azonban már 1875 apr. 15-éu az egri izr. imaházban követett el betöréses lopást, miért Találkovics József álnév alatt 2'/* évi börtön büntetéssel fenj íttetetf. Az egri kir. törvényszék börtönében ismerkedett meg Kronovszky S. társával, kivel összebeszéltek, hogy kiszabadulásuk után találkozni fognak. Kalmár János 1877 okt. havában börtönéből kiszabadulván, tolonczoztatása közben kísérőjétől megszökött s Miskolczra ment társát bevárni. De még ezen idő alatt sem volt tétlen, hanem feltörte a putnoki izr. templomot s az innét ellopott tárgyakat, Mískolczon Szokircsák Jánosnéná! helyezte el.

Végre 1877. nov. 3-án Kronovszky kiszabadulván börtönéből, Kalmár Jánost már nov. 5 u felkereste s még ugyanazon éjjel a

miskolezi izr. imaházat feltörték s onnét két perselyből a pénzt magukhoz vették. Ez által pénzhez jutván, egy nagyobb mérvű bűntény végrehajtását határozták el, melynek eszméje bennök még az egri törvénjszék börtönében megfogamzott.

Volt ugyanis vádlottakkal egy börtönben elzárva bizonyos i Orosz József nevű, tiszanánai illetőségű cseléd, ki többször dicsekedett azzal, hogy volt gazdája Varga Gőz György mily gazdag ember s mily sok pénze van. Elhatározták tehát vádlottak, hogy ennek pénzét minden lehető eszközzel hatalmukba kerítik.

Ezen terv kiviteléhez társra lévén szükségük, 1877. nov. 6-án Kerec8endre jöttek Semperger Miklóshoz, kit tervüknek megnyervén, másnap mindhárman Tisza-Nánára utaztak. Ezt megelőzőleg azonban mivel Kronovszky Nánán ismeretes volt,, Semperger által álruhával láttatott el s ugyanennek egy kést, Kalmárnak pedig egy rövid nyelű baltát adott fegyverül.

Nov. 7-én, esteli 7 órakor mentek Kalmár és Kronovszky V. Gőz György házához, kinek csupán neje: Varga Zsuzsanna és Molnár Borbála cselédje voltak honn, kik is a zörgető rablókat mi rosszat sem sejtvén, beeresztették. Ezek jővetelök czélja iránt megkérdeztetvén, előbb azt mondák, hogy üzenetet hoztak Orosz Józseftől, midőn azonban Gőz Györgyné Kronovszkyt, — ki Nánán mint fináncz többször megfordult, felismerte, letett k szinlelésökröl s az asszonytól a pénz előadását követelték. Erre az asszony és' lány sikoltozni kezdvén, Kronovszky Góznéí, Kalmár pedig a fiatal, 15 éves cselédet ragadták meg s mig Kron. az asszonynyal küzdött, azaiatt Kalmár a leányt két baltaütésscl a földre terité s társa segélyére sietett, s Göznét is főbe üté baltájával, mire ez összeesett, s Kron. elkapván Kalmár baltáját, szintén két csapást mért Gözné fejére, ki mindezen ütések daczára is életjelt mutatván, Kalmár új csapást intézett fejére.

A gaztettesek ezután Gözné belső szobájába hatoltak s a ládát feltörvén, 250 drb. magyar húszast, 5 tallért, 2 drb. aranyat s 250 irtot bankjegyekben elraboltak s maguk után a konyhaajtót bezárván eltávoztak. A bűntény elkövetése után rögtön befogattak s Füzes-Abonyba jöttek, hol az ezüst-pénzt felosztották Sempergerrel, ki előtt, a bankjegyeket eltitkolták. Ezután Semperger haza mentekét, társa pedig Pestre utazott.

Gőz Györgyné, a rablók szerencsétlen áldozata, a sebek következtében harmadnapra borzasztó kinok között elhalálozott, cselédje Molnár Borbála azonban, életveszélyes sérülései daczára is, fel- gyógyúlt

Kalmár és Kronovszky a rablott pénzt Pesten csakhamar elharácsolván, újabb vállalatokra indultak. Nov. 15-én a salgótarjáni izr templomot, nov. 17-én pedig a losonczi imaházat törték fel s követtek el benne lopásokat. Nov, 23-án, bizonyos Panakoszta vagyonos magánzó kirablása végett a Vizi Márton kocsiján Egerbe jöttek, de a nevezett lakásának helyiségét tervük kivitelére alkalmasnak nem találván, novemb. 24-én este Kalmár az egri kir. ügyészség hivatalos helyiségébe hatolt s innét mig Kron. őrködött az utezán, számos bűnjelek összeszedése és a Wertheim szekrény feltörésének megkísérlése után eltávozott.

Vádlott Kalmár János e bűntény elkövetése után másnap elfogatott, pár nap múlva pedig Semperger Miklós, Kronovszky Sándor vádlottak is letartóztatva lettek.— Edddig a tényállás.

Vádlott Kronovszky Sándor, sorvasztó láz által testében, a bűntények súlya s a lelkiismeret furdalásai által pedig lelkében is teljesen összetörve, börtönörökre támaszkodva lép a tvszék elé s őszinte bünbánattal teszi vallomását. Beismeri a vádbeli tényállást, hogy Kalmár Józseffel Gőz Györgyné kirablására összebeszélt s azt végre is hajtotta, azonban vakmerő hazugságnak nyilvánítja s indígnatióval utasítja vissza bűntársa azon állítását, hogy ennek négy rendbeli betöréses lopásában is bűnrészes volna.

Ellenben Kalmár József egy megrögzött gonosztevőhöz méltó cinizmussal beszéli el kevésbbé terhelő cselekményeit, de másrészt meseszerüleg törekszik a törvszék figyelmét főleg a bűntény kezdeményezését és annak előkészítését illetőleg társára fordítani. Sűrű ellenmondásait közben-közben sajátságos humorral vegyíti ; így: Elnök: Ön most másként vail mint a vizsgálóbiróság előtt. Vádlott: Ott arra feleltem amire és ahogy kérdeztek. Elnök: Hogy jutottak akkor önnek azon meseszerü elbeszélések eszébe Vádlott: A vizsgáló bíró mindig Írásból kérdezett 8 én ennek megfelelöleg tettem vallomásomat, mert nem tartottam illőnek a birö urat hazugságban hagyni. Ein.: Sajátságos, hogy ön még nagyjából sem emlékszik arra, amit akkor beszélt. Vádi.: Nem emlékszem, de ha ott úgy van írva, legyen az urak akarata, nem bánom. Ein.: Csak az igazat mondja ön. Vádi.: Ha úgy szólok I mint az urak akarják, soha sem lesz igaz. Ein.: Ön azt mondja | vallomásában, hogy Kronovszky többször tett ön előtt em ítést ar-