Eger - hetilap, 1879
1879-10-02 / 40. szám
313 24. §. Istálók, ezekbe bejárások, valamint padajtók az ut- czára jövőre meg nem engedtetnek. 25. §. A kapuknak legalább 2.53 méter (8 láb) széleseknek kell lenni. 26. §. Trágya vermek, emésztő gödrök és árnyékszékek a határvonalon belül legalább 1.26 méter (4 lábra) vízhatlan anyagból készítendők, s időről időre kitisztitandók. 27. §. Emésztö-gödrök, kutak közelében nem készíthetők, azoknak egymástól legalább 10 méter (5 öl) távolságra kell lenni. 28. §. Utczákban a boltajtók elé az utczai járdára lépcsőfokokat, elöfekvö pinczeablakokat és pincze bejárásokat csapóajtókkal alkalmazni jövőre nem szabad. 29. §. Utczára kinyúló eresz-csatornák, utczára vezetett füst- csövek azonnal eltávolítandók. 30. §. Czimtáblák, lámpatartók, napellenzök a járda felett csak 2.21 méter (7 láb) magasságban alkalmazhatók. A földszinti ablakok, a mennyiben a járda felett 2.21 méternél alacsonyabban vannak alkalmazva kiálló vasrácscsal el nem láthatók, a meglevők pedig eltávolítandók. 31. §. A házak ereszei a járdákkal ellátott utczák részén a belvárosban jövőre eresz-csatornákkal és levezefo csövekkel látan dók el, melyeknek kiömlései ott, hol utczai csatornák léteznek a járda alatt a csatornákba vezetendök. 32. §. Két szoniszédház között csepegő helyül szolgáló nyílások felhagyása új építéseknél meg nem engedtetik, 33. §. Két egymáshoz ragasztott szomszédos épület közé tűzi fal építése tervezendő. 34. §. Szomszédos épületekkel határos építkezéseknél a szomszéd az építkezés megkezdéséről elölegesen értesítendő. Ily helyeken alap- vagy pincze fal építése oly módon engedélyeztetik, hogy a fal építés csak kisebb részletekben történjék, nehogy a szomszéd épület biztonsága veszélyeztessék. 35. §. Minden épületnek, habár az a szomszéd falához hozzá épitetnék is, oly szilárdúl kell kiépitetni, mintha az mindeo oldalról szabadon állana, nem szabad tehát annak tartó erejét igénybe venni, hacsak az iránt a szomszéd tulajdonossal kiegyezés nem jött létre. 36. §. Új építéseknél nemcsak a zugok és szögletek kiegyen- litése és megszüntetésére, hanem a Homlokzatokra is figyelem lesz fordítandó, nehogy ezek az építési jó ízléstől eltérők legyenek, valamint figyelem lesz fordítandó arra is, hogy a házsorok magassága lehetőségig össze illő legyen. 37. §. A létező utczai csatornákba mellékágak bevezetése nem csak megengedtetik, hanem uj építéseknél ily zárt csatornák készítésére az illető építők köteleztetnek is. Ott hol utczai csatornák nincsenek, a piszkos és büzhödt folyadékok kieresztése 1-töl 5 írtig terjedhető birságbüntetés alatt tilos. A kifolyt kút- s egyéb víznek eltávolítása is, ha a ház előtt büzhödt tócsává válnék, szintén a föntebbi bírság alatt tétetik a háztulajdonosok kötelességévé. 38. §. Ha egy utcza házbirtokosainak többsége saját költségükre közhasznú javításokat, mint vizvezetö csatornák vagy járdák készíttetését elhatározná, a kisebbségben maradt házbirtokosok a költségek arányos viselésére hatóságilag is kötelezendők. 39. §. A háztulajdonosok házaik előtt levő járdákat jó karban tartani, a sár, hó és szeméttől megtisztittatni 50 krtól 5 írtig terjedő bírság terhe alatt tartoznak. Ugyanezen bírság terhe alatt megtiltatik lóval, kocsival, kézi vagy lovas taligákkal a járdákra való felmenetel , úgyszintén az utczákon kocsiknak etetés végetti megállása vagy czéltalan ácsorgása csakis azon helyeken engedtetik meg, melyek e czélra a rendőrség által kijelöltetni fognak. 40. §. A belvárosban a járdák szélén kerékvetö kövek vagy faoszlopok beállítása meg nem engedtetik. A külvárosokban azonban a gyalog utak megvédése tekintetéből kő- vagy faoszlopok beállítása megengedtetik, melyek azonban legalább 1 méter magasak és fehér színre festettek legyenek, s beállítás előtt a hatóságnak bejelentendök. 4L §. Árnyékszékekböl, úgy a kalapos, tímár, festő, ketné- nyitökészitök, szeszgyárosok, szóval minden iparüzök műhelyeiből, a patakba vezető csatornák végnyilásai akként helyezendök el, hogy azok feneke a normális vízállással egy vonalban legyen. 42. §. Szemetet és trágyát úgy a bel-, mint a külvárosban az utczára vagy a patak medrébe hordaui 1 írttól 5 írtig terjedő birság terhe alatt tiltatik. Azoknak ideiglenes lerakodása helyéül a városon kivül, útba nem eső tágasabb helyek a hatóság által fognak kijelöltetni. Uyes helyekre kihordott, s egy év lefolyása alatt tovább nem szállított trágyahalmok gazdátlanoknak tekintetvén, a hatóság által a városi pénztár javára minden év márczius havában el fognak árvereztetni. 43. §. Vérrel kevert állati trágyák és hulladékoknak, melyek mészárosok és húsvágással foglalkozóktól szoktak kikerülni, a városon kivül, még távolabb félre eső helyek jelölendök ki. 44. §. A közönség biztonságául szolgáló rendőri szabályok a városi tanács által tartatnak fel ; ehhez képest, ha valamely épület vagy annak egyes része leomlással fenyegetne, szakértők és vizsgáló-küldöttség meghallgatása után az illető tulajdonost épülete lebontására vagy annak megerősítésére kötelezi, sőt sürgős szükség esetében a vonakodó tulajdonos költségére rövid utón is in- tézkedend. 45. §. A küldöttség meghatározza a felállítandó álványok által az építési vonal előtt igénybe vehető tért, 8 ezen térnek — a körülményekhez képest — netaláni eldeszkázását; valamint az anyagnak, mely általában az építéshez tartozó területen helyezendök el, ha a körülmények engednék, a köztéren leendő lerakására igénybe vehető területet. 46. §. Az építőmesterek kötelesek az óvójegyek kitételére, az állványok szilárd kiállítására, éji lámpák felállítására, a felszedett burkolatok helyreigazítására és uj építéseknél újból alakítására; valamint a szükségtelen földtömeg és az építési hulladékok azonnali eltakarítására, mely intézkedések végrehajtásával a városi rendőrség bízatván meg, egyszersmind az eltakarításra alkalmas helyet kijelölendő Mindezekre való felügyelet és végrehajtás a rendőrség kötelessége lévén ugyan ; de a közrend feletti őrködés és a visszaélések meggátlása tekintetéből a város minden lakosa is felhivatik, hogy építkezések körül s általában a város területén előfordulható minden rendetlenségekről s hiányokról a tanács elnökét szóval avagy írásban azonnal értesítse. Egerben, 1877. szeptember 2-án tartott képviselői ülésből. 240/78. Ezen szabály a t. megyebizottságának 341/877. számú határozatával helybenhagyaíott. Dusárdy József, főjegyző. Tavasy Antal, polgármester. Jegyzőkönyvi kivonat. Az egri betegsegélyzö egylet választmányának f. évi augusztus 30-án tartott rendes havi üléséből. Jelenlévők : Hutter Károly elnök; Sneller Sámuel alelnök ; Pelcz János jegyző; Szabó Sándor ügyvivő s pénztárnok, Tilkovszky Fridolin, Szittner Ferenc/, szám- vizsgálók, Mazarek Ferencz, Morvay Mór, Varjú Ede, Czeizler Mór választmányi tagok. Olvastatott a f. évi augusztus havi számadás, melyből kitűnt miszerint f. év julius hóról pénzmaradvány 21 frt 13 kr. Heti járulékokból befolyt 94 frt 10 kr. Beiratási díjból 4 frt. Visszafizetett illeték julius hóról 3 frt. Összesen 112 frt 23 kr. Kiadás: Betegsegélyzés öt tagnak 30 frt 85 kr. Szülési segély három tagnak 9 frt. Derszib Teréznek visszafizetett illeték 1 frt 65 kr. Orvosdij 816 heti járulék után 16 frt 32 kr. Ügyvivő dija 8 frt 16 kr. Egy gőzfürdő 80 kr. Posta dij 41 kr. 67 frt 19 kr. Pénzkészlet 55 frt 4 kr. Összesen 112 frt 23. kr. Végre egyleti jegyző jelenti, hogy a múlt ülésből kapott megbízáshoz képest az Eger lap szerkesztőségénél eljárt- és hogy a jegyzőkönyv az „Eger“ 34-ik számában közzé is tétetett — azonban commentár kíséretében. Jóllehet a választmáuyi tagok előtt a helyettes szerkesztő úr enuuciatioja már ismeretes volt, az mégis újból felolvastatott és bírálat alá vétetett, mely alkalommal különböző nézetek és indítványok merültek fel ugyau, de abban mindnyájan megegyeztek, miszerint jegyzőkönyvileg kimoudassék: Hogy az egyletnek mint ilyennek az egyes egyleti tagok politikai gondolkozásához elvi vagy vallási meggyőződéseikhez semmi köze; az egylet kamarás alapon nyugodván — minden emberben az elv szentségét, a szellem függetlenségét, a lelkiismeret szabadságát tiszteli és csak sajnálatát fejezheti ki a felett, ha találkozik embertárs, ki ezen alapra reá nem áll; a mennyiben pedig a helyettes szerkesztő úr enunciatiója által az egylet is érintetik, — azt méltósága érzetében ezennel visszautasítja és minden további polémiát e téren bezár. — A jegyzőkönyv hitelesítésére Tilkovszky Fridolin és Szittner Ferencz választmányi és számvizsgálók kérettek fel. Krnft. Pelcz János, egyleti jegyző a választmány nevében. E nyilatkozatot — ah. szerkesztő úr aug. 28-iki enunciátiója ulán, melyben az egyleti választmány nyilatkozatához képest egyszerűen constatálja, hogy az egylet nem követ politikai czélokat s tagjai nem socialisták — fölöslegesnek tartjuk; ha pedig azért történt volna, mert a h. szerkesztő úr érintett nyilatko8 zatában általánosságban a socialismus túlfeszített tanaival ellentétbe hleyezkedett, az önök által vallott elvek azt teljesen érthetetlenné *
