Eger - hetilap, 1879
1879-09-25 / 39. szám
305 és fejlesztéséről, s uem gondoskodunk az iparosok kiképeztetésé- röl, hogy ezen osztály a szükséges szellemi és anyagi tökét megszerezvén, idővel a kis iparbői nagy-ipar fejlődhessék. Hogy tehát ezeket csak megközelítőleg is elérjük, szükséges mindenekelőtt az ipar-törvény akkénti megválasztatását követelnünk, hogy 1-ször jövőre minden iparos köteles valamely ipar-társulat tagjává lenni; — 2-or iparos csak az lehet, ki bizonyítványokkal iga zolandja, hogy mesterségét tanulta, ehhez jönne a társulatok hatósági joggal való felruházása saját körükben, az ipar-iskolák felállítása stb. Ha ez megtörtént csak akkor beszélhetünk ipar pártolás és nagy-ipar teremtésről. De lám, így magam is oda jutottam, miről bővebben el fogják mondani, hogy micsoda reakczionárius dolgokat akarok én, ki látott alkotmányos államban kényszert alkalmazni a szabad polgárok elhatározására ? Igaz , hogy ennek olyau szaga van, de ha betegségről van szó, és azt orvosolni akarjuk, ne legyünk olyan finnyásak az orvosság megválasztásában. De különben is ne féljünk tőle, nem mi vagyunk e téren az úttörők. Hát az ügyvédi kamarák ugyan hogy jöttek létre? Nem is hoztam volna ezt föl, ha a megye kis termében jelen volt bizottsági tagok mindnyájan teljesen megnyugodva távoztak volna a kényszer-társulás létrejövetelének szüksége fölött, hanem mert mi, kik annak hivei vagyunk, az illető igen tisztelt urak aggodalmai ellenében hangsúlyozni akarjuk, hogy a kényszer-társulás kimondását igenis oly fontosnak, oly szükségesnek tartjuk, hogy a felbomlott iparrendnek az alapját megvetni csakis ez van hivatva; mert, tutijuk és tudja mindenki, hogy a reud mindennek a lelke. Legyen szabad azt, hogy mi igenis rendet és nem holmi soha meg nem valósítható kommuuisztikus vágyakat és eszméket képzelünk a kényszer társulás útján elérni egy példával megvilágitnom. Napjainkban alig hogy a tanoucz a mesterségből valamit elsajátított, mesterét azonnal otthagyja, megtelepedik, s lesz belőle iparos; elmegy a mesternél dolgoztató egyénekhez, Ígéri, hogy a ráruházandó munkát olcsóbban hajlandó elkészíteni mint mestere, és mivel a munkát ez előtt is mesterénél rábízták, bátorkodik ezen ajánlatot tenni. Találkoznak aztán igen sokan, kik az ilyen ajánlatot, nehány fillér megtakarítása reményében, elfogadják s szükségelt munkáikat az ajánlkozókra bízzák; s csak mikor a pénz előre történt kiszedése után arról győződtek meg, hogy a munka rossz és hasznavehetetlen, kapkodnak a sérelem orvoslása után. de legtöbbször, miután nincs forum, hol az ily cselekmények részrehajlatlanúl megbiráltatnának, semmiből semmi sem lesz, s igy a rászedés to vább is folyik. — De ha a kényszer-társulás hozatik be s a társulat hatósági joggal is Hibáztatnék fel, rendet tartana és minden szakértelemmel megvizsgált tagját óva intené a jó munka- és pontos kiszolgáltatásra, — mi által maga a nagy közönség is nyerne; mert lassanként megszűnnének a mesterségrontó iparosok lenni, kik mai nap gomba módra teremnek és megakadályozzák a képzettebb iparosok elöhaladását. De azért is szükséges a kényszer-társulás kimondása, mert jól tudjuk, hogy a magyarnak az a rossz tulajdonsága van, hogy a maga baját nem, vagy igen későn ismeri fel, és hogy saját érdekében valamit tegyen, legtöbbször nógatásra vaD szüksége, pedig mindent az államtól várni, kiskorúságra mutat. Kell tehát, hogy magunk segítsünk bajunkon és a társulás által előteremtett és meg- gazdálkozott tökét ipari czélok , főleg ipar-iskolák felállítása és fen- tartására fordítsuk, — és nem úgy, mint a czéhek korában történt, ellakmározzuk! 8 hogy ezt elérjük más módot, mint a kényszer-társulást képzelni sem tudok. — Hiszen ma is meg vannak a szabad társulatok; de csak névleg, oly csekély számmal, s ezek is tehetetlenül tengődnek, és iparosaink között mennél kevesebb azok száma, kik helyes felfogással a rend fenntartását támogatják, mig többen, egy vagy más okból, idegenkednek attól. Világos tehát, hogy a szabad társulással nem boldogulhatunk, s beismerhetik a szabadtársulatok barátai is, hogy az ipar-ügy előmozdítását ily módon, ily szellemmel előbbre vinni nem fogjuk. Végre szükséges a kémszertásulás a tanonezok nevelése szempontjából is. — Ugyanis a törvény parancsolja, hogy a tanoncz vasárnapi iskolát és, a hol van, ismétlő iskolát látogasson; de miképen tudjuk meg társulás nélkül, hogy kinek van tanoncza ? Ki ellenőrzi azt? Tudjuk, hogy a mester vasárnap is tud foglalkozást adni tanonczainak, s ha másért nem, már azért sem áll be a szabad társulatba, nehogy ki legyen téve a társulat ellenörködésé- nek és törvényszabta kötelessége teljesítésének. Még igen sokat lehetne elmondani a kényszer társulás szükségességéről ; de ma legyen ennyi elég, máskor többet. íitfuhek Ijajon. Városi ügyek. 1879. szeptember 21-én tartott képviselői ülésben, a folyó hó 8-iki ülés jkönyvének hitelesítése után tárgyalás alá vétetett: 1-ször a m. kir. pénzügyigazgatóság leiratára, melyben kijelenti, hogy a pénzügyminisztérium hajlaudó a f ogyasztási adó- szedési jogot 1880-ik évre a városnak 23,500 forint megváltási összeg mellett átengedni végeztetett; ámbár e testület meg van győződve, hogy ily magasra felcsigázott összeget az illető fogyasztóktól tekintve a fogyasztás ez idöszerinti csökkenését, beszedni a legnagyobb erömegfeszités mellett is alig képes; megfontolva azonban azon körü!ményt, hogy a városnak első sorban áll érdekében a fogyasztó közönséget az idegen bérlők zaklatásaitól megkimélui, különösen a jelen körülmények között, midőn a múlt évi árviz pusztításait elviselni alig bírja; továbbá mert ezen adó-nem beszedése és kezelésére szükségelt személyzet a múlt évi fogyasztási adó bérlet kezdetével 3 évre megválasztatván, azokat állásaiból egyszerűen elbocsájtaui vagy más hivatalra alkalmazni nem lehet, még ellenben illelöségeik kiszolgáltatására a város kötelezve van: az ezen indokokból folyó kényszer nyomásnál fogva a m. kir. pénzügyminisztérium által megszabott 23,500 forint bér fizetés mellett a fogyasztási adószedési jogot kizárólag és egyedül 1880-ik évre e testület elfogadja és a szerződés aláírásával Tavasy Antal polgármestert megbízta; e körülményről az egri m. kir. pénzügyőri bizottság is értesítendő lévén. — 2-szor. Elnöklő polgármester előterjeszti, miként tekintettel arra, hogy a folyó év és hó 8 án hozott végzéssel az Eger-patak szabályozására vonatkozó tervek s vélemények feletti határozathozatal a mai napra tűzetett ki; az összes ez ügyre vonatkozó iratokat bemutajta, s egyszersmind Po- rubszky József városi képviselő által időközben benyújtott külön véleményt is előterjeszti. Ez felolvastatván, a benyújtott javaslatok fölött megindúlt rövid vita után határoztatok : Tekintettel arra, hogy a bemutatott szakvélemények egymástól eltérők és igy egy oly közös szakértői megállapodás nem létez, melyre a hozandó közgyűlési határozatot biztosan fektetni lehetne; továbbá mert ez ügyben bemutatott küldöttségi vélemény, egészben, egyik szakértő nézetével sem találkozik; mielőtt ez ügyben érdemleges határozat hozatnék, az összes tárgyiratok jelentést tevő küldöttségnek vissza adatnak azzal, hogy igyekezzék ezen szabályozás körül működő 3 szakértő meghallgatása, vagy ha szükségesnek mutatkoznék, negyedik szakértő bevonása által is egyöntetű megállapodásra jutni, és a nyerendő eredményt , saját véleménye kíséretében lehető rövid idő alatt, e képviselői testületnek előterjeszteni. Jegyzőkönyv. Felvétetett a hevesmegyei honvédegylet f. é. szept. 14-én tartott közgyűlésében. Elnöklő: Csiky Sándor egyleti elnök. Helyettes jegyző: Til- kov’8zky Fridolin v. tag stb. Felolvastatott az országos honvédegyletek központi választmányának f. é. aug. 15-én kelt felhívása az oktob. 12-én tartandó országos honvédgyUlésben való megjelenésre vonatkozólag. A felhívás meleg visszhangra talált, és miután az egylet az alapszabályok értelmében 4 képviselőt küldeni jogosítva van, ezeket a közgyűlés Németh Albert, Horváth József, Hebron Alajos és Völgyi Lajos személyeikben megválasztotta, kik a képviselés elfogadására ezennel felkéretnek és erről jegyzőkönyvi kivonatokon értesittet- nek. — Lgyancsak a választmány f. é. julius 4-én és aug. 14-éu tartott rendes és rendkívüli üléseiben felvett jegyzőkönyveket megküldi. Tudomásul vétettek. A közgyűlés örömét fejezte ki egyik jegyzőkönyv azon pontjára nézve, melyből kiderült, hogy a kebeléből ajánlott Romátka Lajos az országos honvéd-menházba felvétetett. — Felolvastatott az imént nevezett Romátka Lajos az egyleti elnökhöz intézett levele, melyben a honvéd menházba felvételét hejelenti , a közbejárást megköszöni és egyszersmind útiköltségeinek megfizethetése tekintetéből az egylettől 4 frt segélypénzt kér. A kért segélypénz megszavaztatott de nem az ö — hanem Krivácsy ezredes honvéd menházi parancsnok kezéhez megküldetni határoz- tatott. — Elnöklő előadja, hogy octob. 6-ika közeleg, mely napon az egylet az aradi vértanukért gyászünnepélyt szokott tartani, tehát e részben intézkedést kér. Határoztatott, hogy a gyászmise a minoriták templomában szokott módon megtartandó és elrendezendő s e czélra 50 db. gyászjelentés kinyomtatandó és szétküldendö. — Olvastatott a szept. 7-én tartott érsekkerti mulatságot rendezett bizottság jelentése, melyből kiderült, hogy: a.) belépti dijak és fe- lülfizetésekköl bejött 181 frt 2 kr; b) ital és ételekből 73 frt 71 kr *
