Eger - hetilap, 1879
1879-09-18 / 38. szám
297 Felhívás „Eger s vidéke szölőszeti s borászati egylete“ megalakítására. Szőlészetünk 8 borászatunknak, úgy a termelés mint a kereskedés teréu elhanyagolt állapota, ama megdöbbentő visszaesés, mely ezen termelési s iparág körül tapasztalható : szorgos körültekintés s gondolkodásra int, sürget bennünket, Látjuk a fenyegető s mindig tornyosuló bajokat, melyek például a ma fennálló közlekedési- szállítási díjrendszer s vámviszonyokból eredve borkereskedelmünket nehezítik s veszélyeztetik. Látjuk a termelés fejlődését veszélyeztető közvetlen s közvetett adózás némely körülményeit, a bőripar emelkedését gátló akadályokat, mint a regale fennállása stb; a hiányokat az érdekek kellő megvédése s országos istápolása körül, melynek eredménye példáúl a gyártott bor szabadossága, a bortermelők s az állami adózás kárára, a szesztermelésnél előforduló viszásságok stb. melyek mind elzsibbasztják az ország legfontosabb bortermelési s iparággal foglalkozókat, s az ország népe va- gyonosodási állagát megrövidítéssel fenyegetik. Mindezeket látjuk s tudjuk. De ezeken felül látjuk azt a hibát is, hogy ma, midőn minden érdek az összevetett váll erejére támaszkodik, azok a kik e téren első sorban hivatvák működni, magok a termelők mulasztották érdekeik kellő gondozása s felügyelésére egyesülni. Ez többé igy nem maradhat. A borászat s szölöszet külön termelési s iparág, külön önálló érdekei külön önálló gondozást igényelnek. Ezennel felhívjuk poldártársainkat, hogy szölószeti s borászati minden viszonyú érdekeink kellő felügyelete s gondozása s fejlesztése végett alakítsunk egyletet a fentebbi czimen. Fordulunk pedig mindazokhoz, a kik Eger s vidéke bortermő területéhez tartoznak. Az elérendő czél költségei fedezésére tagsági dijúl most évi 2 frt ala- pittatik meg; kik tehát ezen czélból alakuló egylet tagjai óhajtanak lenni, egy évi kötelezettséggel s 2 frt dij mellett méltóztassanak ezen ivet (milyen a t. ez. közönségnek e lapok szerkesztőségében is rendelkezésre áll) aláirni. A mint száz aláiró jelentkezik, az alakuló gyűlést további intézkedés végett el nem mulasztjuk. Egerben, 1879. évi szeptember 11-én. Vavrik Béla, Tavasy Antal, dr. Fekete Károly, Csiky Sándor, Szederkényi Nándor, Fülöp József Belánszky Mór, Mednyánszky Sándor. * Örülünk, hogy azon eszme, melyet annak idejében mi is szóba hoztunk s melynek megvalósítását sürgettük, most már testet ölteni Ígérkezik. Nem kételkedünk, hogy ha az egylet szilárd alapokra fog fektettetni, mi iránt azon férfiak szakismerete és ügy- buzgalma, kik annak létrehozásán fáradoznak, teljes biztosítékot nyújtanak, városunkban s vidékén rég érzétt szükséget fog pótolni és képes is lesz tespedö borászatunknak úgy a termelés mint a kereskedés tekintetében azon üdvös lendületet megadni, melyet tőle várunk; 8 azért nem késünk a fentebbi felhívást és a létesítendő szölőszeti és borászati egylet ügyét bortermelőink figyelmébe és pártolásába ajánlani. Szerk. Levél a Szerkesztőhöz. T. Szerkesztő úr ! A „Gyöngyös“ legutóbbi, 37-ik számában, f. h. 3-ikáróI keltezve, egy kaáli levél jelent meg Stern Miksától, mely a f. h. 2-ikán történt kaáli jegyzőválasztást tárgyazza. — Tekintve azon hallatlan szemtelenséget, melylyel a levelező a valódi tényállás elferdítésével a közönséget a türelmes papíron félrevezetni iparkodik, lehetetlen hallgatással nyilvánitnom csupán e levél tartalma iránti megvetésemet; annál kevésbbé, mivel az említett lap t. szerkesztője tőlem eleve figyelmeztetést vett, hogy a beküldött levelet ne közölje addig, mig tőlem biztos fölvilágositást nem nye- rend az ügy valódi helyzetéről, mit tölle úgyis mint barátomtól megvártam volna. Ezt azonban ö nem várván be, kénytelen vagyok az „Eger“ t. szerkesztőjét kérni fel, hogy a központi állapotokról egyedül s legbiztosabban értesülhető becses hasábjain tehessem meg az igazságot megillető szolgálatot a közönség irányában. A tény pedig a következő. — Aliig hogy a volt kaáli jegyző, néhai Svaáb Bertalan behunyta szemét, a Vaka-párt azonnal elkezdé a korteskedést és itatást; tanyájok Stern Dávid és Miksa korcs- májokban volt, innen történtek az izgatások, melyek csakhamar oly mérvet öltének, hogy habár a szolgabiró összehiván a képviselő testületet, ennek kebelében történt Maczki Gyula helyettesítése, mégis kérvényt nyujtának be Stern M. izgatására többen a helyettesítés, mint törvénytelen ellen. Azonban időközben a falusiak látván Maczki szorgalmas munkálkodását, megbánták a dolgot, és maguk vették vissza kérvényeket. Maczki mellett voltak a jobb módú földmives gazdák ; mig Vaka mellett inkább az u. n. zsellér ség, 8 minthogy szegényebb ember mindig több van és jobban- meg is vehetők, s a gözmaimos- és korcsmárosnak nagy befolyásuk van rájok, azért bő alkalom vala — egyéb körülményeket nem is emlitve — a nép félrevezetésére. Mindazáltal a Vaka-párt nagyban érzé gyöngébb voltát, elhatározta tehát, hogy ha törvényfelen utón is, de fölül fog kerekedni, verekedéssel ugrasztva szét az ellenpártot. Gyöngeségöknek hangos bizonysága az, bogy törvénytelen útra tértek. — Tervöknek kedvezett azon eset, hogy m. hó 29-ikén a Maczki-pártiakból sokan végig mentek a falun, hogy hadd lássák hogyan állanak, azonban jól megjegyzendő, a legbékésebben 8 puszta kézzel. Egyszer csak közéjük lép Stern Dávid és jelt ad, mire a botokkal fegyverzett s elbújtatott Vaka-pártiak minden oldalról elérohannak s verekedni kezdenek a gyanútlanok közt. Erre ez utóbbiak elfutottak. Azonban a fő kihágás csak ezután következett. Ugyanis estve a Vaka-párt, élén Sternnel és Keller Jónással, kik izgató beszédeket tartottak, a korcsmából kirohantak és Svaáb özvegyének házát, hol a postahivatal is el van helyezve, megtámadták, az ablakokat beverték, a kaput döngették, sarkait ki is verték, 8 csak azért nem mehettek be. mivel a kapu el volt torlaszolva. — így a Maczki-párt megfélemittetett. — A szolgabiró erre megtartá a vizsgálatot; többeket befogatott, de ép a fő izgatókat, Sternt és Keller Jónást, elmulasztá elfogatni, holott ha én szolgabiró vagyok, menten bevitetem őket. — Eljött végre a választás ideje. A Vaka-párt azzal kezdé műveletét, hogy a választók lajstromát meghamisitá, kihagyva a szavazókból sokakat s bevéve a szavazati joggal nem bírókból többet. Bedekovics Vilmos szolgabiró, tartva a választás alatt kitörhető békétlenségektől, ö maga kérte a katonaság kirendelését, s tele grammjával ki is eszközölt 140 honvédőt; merő hazugság tehát az, hogy Maczki vitte volna á falu nyakára a katonaságot. — A választás napján több mérvű törvényellenességek és formahibák történtek, mit látva a Maczki-párt, elállott a szavazástól; ezért lett Vakának 263, Maczki- nak pedig 76 szavazata. Hogy a tény igy áll, s nem máskép, meggyőződhetik kiki sa ját szemeivel a hivatalos aktákból, melyek a kiadó hivatalban megtekinthetők. Ezek után elképzelheti kiki Stern Miksa szemtelenségét, midőn ö, ki fő faktora volt az izgatásoknak és ezért a szol- gabiró által még e választást megelőzőleg be kellett volna fogatnia, nemcsak nem hallgat, hanem a szolgabirót és csendbiztost hazug irka-firkájában még gyanúsítani merészli, és nem átall sajátkezüleg írni még a Pester Lloydba is Svaáb Gyula — mint kortesvezér ellen, kinek a korteskedésben mi része sem volt mint posta kezelőnek. Stern Miksa, volt az ki fő eszközlöje vala a postahivatal megtámadásának ; de ki a vádlottak padja helyett miDt vádló a rostrumra lép, — s azt hiszi, hogy a közönséget oly feketére mázolta mint saját becses személye. Eger 1879 szept. 15. Hering József, Heti szemle. A novibazári kerület megszállása eddig minden komolyabb bonyodalom nélkül folyt le. Csapataink Priepoljeba, a harmadik és utolsó megszállási helyre is, kardcsapás nélkül vonultak be. Csak a török csapatok visszavonulásának kérdése képezett némi nehézséget; de erre vonatkozólag is Tasliczáról e hó 16-áról távtrják, hogy Württemberg hg. és Huszni pasa között minden rendbe hozatván, Killies tb. hadtestével Prieboljeböl visszaindúlt, hol csak a 25. vadászzászlóalj maradt. A lakosság igen békésen viseli magát s a posta és élelmezési szolgálat zavartalanúl foly az egész vonalon. Konstantinápolyban ismét miniszterválság van. Hir szerint Szavfet pasa elvesztette a szultán kegyét, és desavouál- tatott azon engesztelékeny magatartása miatt, a melyet a görögtörök alkudozásokban követett. Ezért Szavfet pasa lemondása küszöbön áll. Az alexandrowói császár-találkozás nem lévén képes a német-orosz egyetértést az egykori bensöségig fokozni, a két kanczellár találkozása határoztatott el, melynek akkor kellett volna megtörténni, mikor Bismarck herczeg Andrássy grófnak gasteini látogatását Bécsbeu visszaadja ; mert Bismarck nem mehetett Gorcsa- kovhoz Baaden-Baadenba, ez pedig nem mehetett Bismarckhoz Berlinbe; mert rögtön rájok fogták volna, hogy egyik a másik után jár. Gorcsakovnak tehát véletlenül kellett volna ugyanakkorra Béesbe érkézül; de éppen ö volt az, ki e találkozást meghiusitotta *
