Eger - hetilap, 1879
1879-08-28 / 35. szám
Will, év-íolyam. 35. szám. 1K7V. augusztus 28-án. Hirdetésekért minden 3 hasábo/.ott petit sorhely után 6, bélyegadó fejében minden hirdetéstől 30, nyilttérben egy petit sorhelyért lő kr fizettetik. Politikai 8 vegyes tartalmú hetilap. Megjelenik minden csütörtökön. Előfizetési dij: Egész évre . 5 írt — kr. Félévre. . . 2 „ 50 „ Negyed évre .1 „30 , Egy hónapra. — 45 „ Egyes szám . — 12 „ EGER Előfizetéseket elfogad: a kiadó-hivatal (lyeeumi nyomda,) a szerkesztőség (sóház-utcza Mózerféle ház) és Szolcsdvyi Gy. könyvkereskedése (Alapítványi uj ház a lyeeuni átellenében) s minden kir. postahivatal. Hivatalos hirdetésekért előre fizetendő: egyszeri közzétételért 1 frt 30 kr. A magyar gazdák Székesfehérvárott 1879. junius 3—5. napjain tartott II. orsz. értekezlete által hozott határozatok. (Végé.) D) Törvényhozási intézkedések tárgyában. 1. Szükségesnek tartja az értekezlet czélszerü mezörendöri törvény alkotását közigazgatási bíráskodással. 2. Szükségesnek tartja az 1875: VII. a földadó szabályozásá- sáról szóló törvényczikk 19-ik § ának olyképeni módosítását, hogy a földbirtok tiszta jövedelmének megállapításánál az 1872-ik év óta megváltozott közgazdasági helyzet is figyelembe vétessék. 3. A marhatenyésztés fejlesztése érdekében égetően szükséges, hogy a községi apaállatok tartása törvény által szabályoztatváu, minden község köteleztessék a területén lévő tehenek fajának és számának megfelelő alkalmas bikák tartására és az ország, tekintettel az ott tenyésztendő faj és jellegre, tenyészkerületekre osztandó fel. Addig is, mig szarvasmarhafajtánk érdekében okvetlenül szükséges bikanevelö telepek léptettélnének életbe, ahonnét a községek annak idején, adó általi törlesztés mellett bikaszükségleiüket fedezni foghatják, állíttassanak fel mielőbb bikaállomások, melyeknél már a leendő tenyészkerület jellegére kellő figyelem legyen. — E mellett a kincstári javakon levő törzsgulyák nagyobbittassanak, és az országos marbakataszter az egész országra kiterjesztessék és keresztUlvitessék. Minélelöbb hozassák törvény, mely az ország állategészségügyi rendészetét szabályozza, — Továbbá minden eszköz, ha kell repressiv rendszabályok is vétessenek igénybe, nehogy a marhavész ürügye alatt a piaczok előttünk elzárattassanak. Az élő állatoknak gyorsabb és olcsóbb szállítása hasonlókép fölötte kívánatos lévén, a Bécsbe Galicziából jövő élelmiszer-vonatok mintájára hason kedvezmények hazánkban is mielőbb egyes vasut-társulatok által lép- tettessenek életbe. Végre a keletről, Kuménia és Oroszországból bejövö marhavész elleni teljes határzár felállítását csak azon okból nem tartotta szükségesnek a gazdák értekezlete vágyai közé felvenni, miután a tetemesen megfogyott marhaállomány már is alig fedezi hazai szükségletünket, és ennélfogva a teljes határzar okvetetlenül az igavonó marha nagymérvű megdrágulását idézné elő; — ha eltekintünk is annak költséges voltától, valamint a csempészkedés még inkább váló terjedésétől, mely ennek folyománya lenne, és a czél tehát alig lenne ez által megközelítve; de igenis fölötte szükségesnek tartja az 1874. XX. t. ez. 11. és 13. §-ai módosítását, melyek azt mondják, hogy az említett tartományokból, a kérődző állatok és azok nyers terményeire nézve csak akkor zárandók el határaink, midőn azokban határainkhoz 8 mtföldnél közelebb is uralg már a marhavész, még pedig olyképeni módosítását, hogy ha a nevezett tartomá nyok bármelyikében, határainktól bármily távol is, kitör a marhavész, határaink azok irányában egészen a vész teljes megszűntéig, elzárandók. 4. Megváltoztatandónak tartja a belvizek levezetéséről szóló 1874. XI. törvényezikket, és pedig olyformán. hogy a belviz levezetésére szükséges előmunkálatok hatóságilag megtétetvén, a társulatok megalakítása ugyancsak hatóságilag foganatosítandó, nemkülönben a vizek lefolyásának meggátlása és utainak megnyitásánál szükségessé váló intézkedések a közigazgatási legalsóbb fórumok által, lehető leggyorsabb eljárás mellett keresztülvihetök legyenek. 5. Fölötte káros és rosszalandónak tartja a kormány azon tétlenségét a vasúti társulatokkal szemben, hogy daczára azon óriási áldozatoknak, melyet az ország a végből, hogy a vasutak építése által a forgalmi érdekeknek elég tétessék, vagy azok legalább meg- közelittessenek, a szállítási dijak még inkább emeltettek, a helyett hogy leszállittattak volna, — a vasutak rendetlen szállításából származó károk megtérítésére egy egyöntetű eljárás és ezt szabályozó rendszabály hiánya még mindig fenforog, — a vasutak csoportosítása még eddig is csak puszta óhaj tárgyát képezi. — Mindezekből kifolyólag égetően szükségesnek tartja: az állam befolyását a vasúti társulatok iránt egy hozandó törvény által szabályozni, és oly rendszabályokat foganatosítani, a melyek által világos és határozott czél és vasúti programm kitűzése és követése mellett az összes tariffa-ügy egyöntetűen szabályozható legyen, és nyerstermelö országunkban, különösen a jelenlegi európai viszonyok között, a midőn a vasúti szálítás költséges volta okozza terményeink értékesítésének fő nehézségét, minden módon és eszközzel kivívandó azon czél, hogy Európa tő piaezaira a szállítási dijak leszállittassanak olyannyira, hogy versenyképességünk azáltal, hacsak némileg is, helyre legyen állítva. Hevesmegye 1877-iki népesedési mozgalmához. (Folytatás.) Ám lássuk azon okokat, melyek ezen a műveltebb államokban páratlan nagymérvű halálozást előidézik. Az első gyanánt méltán a születések renkivüli nagy számát s az ezzel karöltve járó gyermekhalandóságot vehetjük. Hogy a születések száma párhuzamosan halad a halandósággal, az igen könnyen megérthető, mert minél több gyermek születik, viszonylag annyival több áldozatot ragadhat ki magának a lakosok, illetőleg és főleg a gyermekek sorából a halál. Hogy pedig fennebbi állításunkat kellőleg megvilágítsuk, csak a születési viszony jelzőjét a halálozási viszony jelzőjével kell párhuzamoz- nunk. így: Oroszországban 22 emberre esik egy születés, 27 emberre egy halálozás Magyarországban 22:23 n r> tt „ 28.29 „ » ti Ausztriában 24.25 tt tt tt tt 30.32 tt Németországban 26., n tt 32.7 tt 11 Német- Alföldön 26.6 n n >t ti 35.« »1 11 ti Angliában 29.7 n ti ti 11 48. „ 11 »I Norvégiában 33. ti n tt 11 58. n »1 Már az itt felhozottak is igazolják, hogy a nagyszámú születéseknek viszont nagyobb számú elhalálozások felelnek meg. — Mert a születések nagyobb számával az újszülött gyermekek is nagyobb mérvben hánynak el. így mutatta azt ki hazánkra Keleti, Magyarország népességének szaporodása és fogyása czirnü legújabb munkájában, nevezetesen: Magyarország azon megyéiben, hol egy születés ott az elhalt gyermekek esik az elhunytak 29. lélekre 37.8 % teszik. 28. it 39.2 „ 27. 11 40.7 26. rí 40 ,o „ 25. ii 44.6 24. fi 44.6 23. ii 43.3 22. if 49.2 21. rí 49.7 „ 20. >t ír 53.6 19. 55.5 „ 18. ír 56.0 „ 16. ti 59.6 így tehát nálunk úgy mint a többi Európában érvényesíti magát azon párhuzam, mely a születések és halálozások viszonya között létez. Mivel pedig Magyarország a müveit államok között a
