Eger - hetilap, 1879

1879-07-31 / 31. szám

245 „Tehát ma már nem látlak? kérdé ez egészen közel hajolva társához. „Fájdalom, uem; mert megígértem czimboráimnak, hogy az éjét társaságukban töltöm, s a lovagnak mindig meg kell tartani szavát. Elhiheted, hogy örömestebb időzném bűvös körödben, de végre, köztük is meg kell néha jelennem,“ viszonzá a másik: „mert mint a szerelemnek, úgy a barátságnak is meg vannak a maga jo­gai s követelményei.“ „Holnap tehát a szokott helyen, édes Györgyöm,“ rebegé epedö hangon a másik kezét nyújtva kísérőjének, s aztán rávágott lovag ostorával szép angol lovára és elnyargalt. „Kedves, mulatságos, víg teremtés, s még sem szeretem iga­zán. Ah, hiába, nincs nő, ki eszményképemhez hasonlítana. Vájjon föl fogom-e valaha találni ?“ sóhajta fel a visszamaradt lovas áb­rándos keserűséggel, lépésben haladva tovább. „Keressük! Mond­hatom, a keresés elég érdekes, ne hagyjunk hát föl vele!“ tévé hozzá gúnyosan felkaczagva. Miután egy ódonszertt emeletes ház elé ért, melynek redő­nyei már le voltak eresztve, s honnét víg zaj hallatszott ki, rnegál- litá lovát, melyről leugorván, sajátságos módon, mintha valami jelt akart volna adni, meg kopogtatá kétszer a komor épület kapuját. Nehány pillanat múlva csikorogva nyilt fel az, s a küszöbön egy rezes orrú, lőcs lábú, veres hajú kapus jelent meg. „Már várják önt, mylord“, mond a joviális kinézésű Cerberus meghajtva magát. „Mind együtt vannak, Tóni?“ kérdé a z érkezett belépve. „Igen, uram, de nincs kedvük, mert ön nincs közöttük,“ viszonzá a szolga vigyorogva, mialatt bezárta a kaput s át­vette a lovat. „Mindjárt földerítem én őket“, kiáltá az érkezett, s fölszaladt a fényesen világított lépcsőkön. II. Tágas, tölgyfa deszkával borított teremben, melyet egy remek müvti csiilár világított meg, hosszú asztal mellett, mely tele volt rakva kancsókkal, serlegekkel s finom étkekkel és koponyákkal, magas gót székeken mintegy húsz férfiú ült lakmározva. „Az egész mulatság mit sem ér; mert nincs köztünk György, a vig czimbora, a fáradhatatlan élczelö, a lankadatlan tréfáló,“ mond egyike a jelen voltaknak. „Talán el sem jön ma. Ki tudja micsoda kellemes kaland tartja vissza a nők kedvenczét?“ „Életembe mernék fogadni, hogy azonnal itt lesz; mert meg­ígérte, s Györgynek szava szent!“ feleié határozottan egy másik. „Igazad van!“ hangzók most az ajtóból, mely észrevétlenül nyilott fel. „György inkább meghalna, mintsem szavát megszegné. Jó estvét fiúk! Éljen a gyönyör, a bor s a mulatság!“ kiálta föl lelkesülten s az asztalhoz lépve egy cherryvel telt koponyát ürített ki egy hajtásra. „Légy üdvözölve közöttünk!“ rivalgának mindnyájan örömtel­jesen kezet szorítva vele. (Folyt, köv.) HCIISIF'TÜrZiÖR. 0 Ének úr Ő-excellentiája érseki székébe történt beigtatá- sának ma volt hatodik évfordulója, mely alkalomból a székesegyház­ban ünnepélyes istenitisztelet tartatott, mely alatt az ájtatos hívek ns. Szele Gábor prépost-kanonok úr pontificálása mellett buzgó és kegyeletes szivvel ismételték az „ad multos annos“-t. □ Justus József alattyáni r. k. plébános az ottani r. kt is­kolánál felállítandó 3 osztály részére szükséges beltelek és ház megvásárlására 200 frtot adományozott, miért neki a vallás- és közokt.-miniszter elismerését nyilvánította. □ Gyászhir. F. hó 25-én kísértük örök nyugalomra 1st, bold. Góth Gábor urat, Góth Tóbiás fökapt. számtartó úr édes atyját, ki f. hó 23 án húnyt el rövid halálküzdelem után végelgyöngülés- ben, 87 éves korában. Derék, becsületes ember volt az igen sokak által ismert tisztes öreg ur egész életében, s mint olyannak halála is megfelelő volt: csendes, nyugodt, mely igazán élénken emlékez­tetett Tárkányi gyönyörű költeményére. „A jámbor halála.“ — Nyugodjék a boldogult békével! O A sorsjáték ügye. Városunk árvízkárainak helyre hozására rendezett sorsjáték aligha fog a hozzá kötött vérmes remények­nek megfelelni, mert eddigelé a kezelési költségek és a nyere­ménytárgyak értéken kivííl még igen kevés az, ami a tulajdonké- peni czélra begyült, s talán czélszeríibb volna a határnap prolon­gatiojával a sikert biztosítani. Különben a 20.000 ft árú nyeremény tárgyak bevásárlása czéljából városunk polgármestere, Tavassy Antal úr már Bécsbe utazott. O Asphalt. Alig hagyák el bevégzett feladatuk után a „Neuchatel limited asphalt Coropmy“ hátramozditói városunkat, hogy 24,000. frt erejéig Miskolcznak adjanak sikamlós talajt, már is egész özöne merül fel nálunk a panasznak a társulat ellen, melyekben mindenütt a borsos számla szerepel szögletkö gyanánt; sőt egyesek vele már e miatt perben is állanak. O Az eger-nádasdi vasút. Úgy látszik még is indúl meg némi mozgalom az eger-nádasdi vonal ügyében, ha ugyan nem szalma tűz megint az egész, — mert a napokban Szederkényi Nándor orsz. gyűlési képviselőnk elnöklete alatt e tárgyban ma­gán értekezlet tartatott az ó casinóban. Ez értekezlet megkeresni határozá a város képviselő testületét, hogy az kezdeményező fel­léptével adjon lendületet e reánk névé oly nagy fontosságú ügynek. Q Kerti mulatság. Farkas Sándor dáridója inkább ki érdem­ié a „jól sikerült“ jelzőt, mint sok más ily vasárnapi mulatság, mert eltekintve hogy a jó zene mellett a jelen volt közönség szóra­kozást talált, életre való czigányaink is tettek mintegy 160 frt jövedelemre szert. Hogy különben Farkas által újból szervezett zenekarunk a pártolást valóban meg is érdemli, bebizonyította ki­tűnő játékával a hétfői tűzoltó-banketten. O Anna-bál. Az idei parádi Anna-bál egyike volt a legsi­kerültebbeknek, melyeket a gyönyörű fürdő emlék lapjaira felje­gyezhet. Már a megelőző napokban egyre érkeztek vendégek; szombat délután azonban már egyik kocsi a másik nyomában ro­bogva hoza össze a közel és távol vidék szépeit és fiatalságát. Boldog volt, ki egy fürdőszobát kaphatott szállónak. A díszes kö­zönség este felé a timsós fürdő térzenéjénél adott találkát egymás­nak. Kilencz óra után a fényesen világított s tölgylomb füzérekkel díszített terembe gyülekeztek a fürdő szépei, nyájas mosolyukkal úgy tűnve fel egymás után, mint sötét éjen a szende csillagok. Néhány perez alatt a terem közepén álló ifjúság a szépnem leg­szebb virágaiból font koszorúval volt bekerítve s az idai pásztor is habozva tudta volna kiválasztani a legszebb rózsát e füzérből, melynek oly virágai voltak, mint: Kelemen J. (Szegedről)— Er­délyi, Kiss, Mészáros Béress és Deutsch nővérek, Brunnhúber Aranka Gyürky Sz. (Gyöngyös) Cettner Aranka (Kápolna) Sipos Ilona, Sir Mariska, Sir ftózsika, Losteiner Ida kisasszonyok. — Slovák és Szuhányi nővérek. A mulatság kedélyesen s jókedvvel folyt mindaddig, míg csak a vidám napsugár ki nem gyúlt a Mátra ormain. — A helybeli munkás-beteg-segélyző egylet saját czéljára aug. 4-én az érsek kertben bazárral egybekötött tánczmulatságot rendez. E jótékony egylet, mely már annyi nyomoron s Ínségen enyhített, megérdemli, hogy a t. közönség ez évi mulatságát is pártolásában részesítse, miben — ösmerve Eger városa lelkes közönségét, — nem is kétkedünk. D. Q Tűzoltó-ünnepély. Az egri önkénytes tűzoltók f. hó 28-án háromezredik, — nem mint tévesen közöltük kétezredik őrük szolgál:.tát ünnepelték. Az őrséget a fő-, a két alparancsnok és se­gédtiszt képezték. A díszes vendégkoszorú számára rendezett tár­sas vacsora úgy a rendezőség, mint a nalurálékat kiállító özv. Kobzáné asszonyság dicséretére vált. Az első felköszöntöt Fülek Henrik honvédezredes monda a tűzoltókra, illetve azokderék fő pa­rancsnokára; melyre Kempelen Béla főparancsnok válaszolt, krün- tetve a katonaságot, mint a tűzoltó ügy kiváló felkarolóját. A mu­latság késő éjfélig fesztelen kedélyességgel folyt, s csupán a táncz- hiány csalt sóhajt a jelenlévő fiatalság ajkára. Q Szerencsétlenség. A ]„Gyöngyösinek Írják N.-Fügedröl, hogy f. hó 22 ón éjjel két n.-fügedi lakos Ostorosról faragott köveket fuvarozva, Kompolt és Nagyút között a vasúti sineken —midőn azokon keresztül hajtatott volna, — elakadt, s habár a szegény embereknek nagy küzdelmek után sikerült is az első kerekeket az egyik színen átsiklatniok, de a hátsó kerekek ismét fenakadtak, s a kocsi épen keresztben állt a pályavonalon, midőn a vonat ott volt elrobogandó. A lármájokra elösietö őr már nem volt képes ideje­korán vészt jelezni, — a fuvarosoknak tehát nem maradt más hát­ra, mint elvagdosni lovaik istrángjait, s úgy menekülni, különben lovastól együtt magok is a szekér sorsára jutottak volna, melyet a feltartóztathatatlan vonat izré-porrá zúzott. 0 A közigazgatási tisztviselők qualifikácziója tekintetében fon­tos intézkedést foglal magában a fővárosi közigazgatási bizottság tegnap véglegesen megállapított reformjavaslata. A polgár­mesterektől, tanácsnokoktól és jegyzőktől ugyanis megkívánja a javaslat a j o gvé gz e tts ég e t s az államvizsgák letételét; a tolluokoktól és fogalmazó gyakornokoktól: jogvégzettséget

Next

/
Thumbnails
Contents