Eger - hetilap, 1879

1879-07-10 / 28. szám

219 A hevesmegvei honvédegylet 1879-ik évi junius hó 19 -én tartott választmányi ülésének jegyzőkönyve. Felolvastattak Hubert János és Csapó János kérvényeik, me­lyekben maguk részére mint volt 1848/9-ki honvédeknek az egyleti igazolvány kiszolgáltatását kérik; elöl nevezettet Cserey Ignácz és Piiler József igazolt honvéd bajtársak, mint a honvéd tüzérségben szolgált tizedest, utóbb nevezettet Talabér Mór és Mezey János iga­zolt honvédek, mint volt tiszti szolgát igazolván : a kért igazolvá­nyok kiadása 378. és 379. számok alatt elrendeltetett. — Az egyleti jegyző m. évi decz. hó 15-én s 1879 május hó 4-én tartott köz­gyűlésekben nyert megbízatásának eredményét bemutatja, mely sze­rint van a hevesmegyei 184%-ki honvédek egyletének a mai ülé­sig 377 tagja az igazolási főkönyvbe beírva, a tagok elseje 1867. augusztus 19-én lett igazolva, azóta elhalt az összes létszámból 115 tag, holléte ki nem pubatoltathatott 64 tagnak, mely 2 összeg 179-et tevén, ezt a főösszegből levonva, marad az egyleti tagok száma 198; ezek közül Egerben lakik 122 honvéd bajtárs, 76 pe­dig a vidéken. Rangra nézve vau a 198 tag között ezredes 1, al­ezredes 1, őrnagy 4, százados 5, főhadnagy 13, hadnagy 25, főor­vos 2, alorvos 3, altiszt 42, közhonvéd 102; legtöbben vannak a 26-ik honvédzászlóaljtól, azonban vannak az I. és II. önkénytes honvéd zászlóaljaktól is, úgy 6 tüzér, 4 vadász, 11 huszár stb. A megbízatás második része, az egylet területén lévő honvédemlék- szobrok összeírása iránt is felolvastatván a jelentés, melyben a kápolnai és az egri fájdalmas szűzről nevezett sirkertben lévő hon­védemlék szobrok, a szóláti határban emelt bonvéd-siremlék, s az Eger város közházáu látható honvéd-emléktábla sorolvák elő; a felolvasott jelentés tudomásul vétetvén, a jegyzökönyvhöz csatoltatott, s a jelentés alapján az országos honvédegylet központi választmá­nyának a kívánt adatok felterjesztettek. — Felolvastatott az országos m. k. statistikai hivatal megkereső levele, melyben az egylet bevételi s kiadási összegeinek határozott számokkali bevezetésére kéretik fel az elnök. A kívánt összegeknek az egyleti pénztári számadásából leendő kijegyzésével s az igy betöltött felvételi Ív­nek rendeltetési helyére leendő származtatásával az egyleti jegyző bízatott meg. — Felemlítetett elnök által az egylet pénztára javára tartandó nyári mulatság tervezetének foganatosítása. Azon lényeges oknál fogva, hogy az iskolai év végeztével a jogacademiai fiatal polgárok nagy része a városból távozik, e mulatság megtartása kedvezőbb időre halasztatott. Jegyzetté: Her ezer/ Ignácz, bonv. egyl. jegyző. Heti szemle. Napoleon Lajos hgnek minden részről nagy érdeklődéssel várt végrendeletét f. hó 1-én közölte Rouher a bonapartisták gyüleke­zetével. A végrendeletnek csak egy pontja vonatkozik a politikára; a melyben óhajtását fejezi ki a bg, hogy Jéromenak legidősebb fia legyen a traditio örököse. Rouher nem tekinti ezt a plebiscitum megváltoztatásának és kívánja,- hogy Jérome ismertessék el a csa­lád fejéül. Rouher le akar mondani a párt vezetéséről. A gyűlés után Murat és Barrot tudatták Jérome hggel, hogy a párt elismeri öt vezérének. Azonban Jérome bg egyre ingadozik, nem mer sem­mire sem vállalkozni, mert fél, hogy a franezia kormánynak okot szolgáltat a beavatkozásra. — Még egy felvonás van hátra a nagy drámából, melyet a zulu-földi katastropha insceuált —: a hg holt­testének megérkezése Európába, mire a lelki kínok alatt egészen megtört Eugéniát gondosan készíti elő környezete; — és a teme­tés, mely hir szerint f. bó 12-ére lenne kitűzve; — s azzal a bona- partismus — legalább egyelőre — letűnik a politikai láthatárról. Az egyptomí trónváltozás miniszierváltozást is vont maga után. Serif lett a kormányelnök, bel- es külügyminiszter, Mustafa Fahni közmunka-, Ismael Ejub pénzügy-, Mahmud Bárdi közoktatás-, Ozmán Galil hadügy-, Murad igazságügyminiszter. De vannak az eseménynek még másféle utóhangjai is. Az angol és franezia nagykövet együttes lépéseket tettek a portán az 1873- diki fermán megsemmisítésének megakadályozására, — mi abba a viszonyba helyezné vissza az alkirályságot, amelyben Mehemed Ali idejében volt. Konstantinápolyban ezen „beavatkozás“ ellenében nagy hangon hivatkoznak ugyan a sultán souverain jogaira sat.; de miután már ott tudvalevőleg a sultán az aki nem parancsol, s az angol és franezia az (a többi közt különösen) aki parancsol: hát természeteseu e jó gyámhatalmasságok ki is fogják vinni, hogy e fermán a régiben, Egyptom pedig továbbra is az ö gazdagon te­jelő fejős tehenök maradjon. Ezen angol-franczia actio ismét megingatta Khaireddin nagy­vezir állását, s újra előtérbe tolta Mahmud Nedimet, kit a sultán maga hivott vissza, s ki már Konstantinápolyban is van. Egyéb­iránt Anglia ellenzésén s a török főváros izgatottságán aligha meg nem törik Mahmud Nedim nagyvezirsége; legalább a sultán már azzal „mentegetödzik“ hogy csak „kora iránt való tekintetből“ hitta öt haza, nem hogy nagyvezirré tegye. — Az ügy kifejlődése, a portán uralkodó constellatiók közt, még beláthatatlan. Battenberg hg. f. hó 5-én érkezett Konstantinápolyba. 3 óra­kor fogadtatott a sultán által, s vette át ennek kezeiből a beigtató beratot, s 9 órakor hajóra ülve folytatta útját Várna felé. — Au- dientiája egy óra hosszat tartott.------Azalatt pedig mig a fejede­l em új országába bevonúl, — az orosz occupationalis hadak viszont lassankint kihúzódnak a bolgár területről, sőt bécsi sürgönyök sze­rint az utolsó orosz gyalog csapat f. hó 6-áu szállíttatott volna ha­jóra Rust8ukban. Az oroszok tehát „lelkiismeretesen“ megtartják a berlini szerződést, — minekutánna már eltörülhetetlen jelleget nyomtak Bolgárország testére-lelkére. A konstantinápolyin kivül még két más kormányválságót is hozott a hét felszínre: az olaszországit és a németországit. Amott a középosztályra oly nyomasztó liszt adó eltörlésének kérdése volt napirenden : a kormány proponálta, a kamara elfogadta, a sena- tus módosította; aztán visszakerült a kamara elé, s most ott a kor- mánybuktató részvénypárt leszavazza, — a Depretis-kabinet tehát leköszönt. — A berlini kormányválság csak annyiban áll, hogy Hobrecht, Friedenthal és Fáik ministerek kiléptek a kabinetből. Magánjellegű s egészen ártatlan czimeket hoztak fel e lépésökre mindhárman, s Németországban egyáltalán nem tulajdonítanak az egész eseménynek politikai jelentőséget és valami nagyobb horderöt. Persze, — Bismarck birodalmában nem nagy politikai esemény lenne egy egész ministerium bukása sem. — A két kabinetválság kimeneteléről jövő heti számunkban fogunk referálhatni. Meghozta a hét az első béke-hírt is Afrikából. Cetewayo ö felségével kétheti fegyverszünet köttetett, s folyamatba tétettek az alkudozások a béke végleges megkötése iránt. A lajthántúli választások még folyamatban vannak, de az ered­mény már előre veti árnyékát. Bécsi lapok számítása szerint kö­rülbelül 10 többségre számithat az alkotmányhü párt, de viszont tagjainak létszámában máris van vagy 26 olyan képviselő, akikre nem számíthat feltétlenül minden körülmények között. T Á E C Z Az időjóslásról. (Folytatás.) *Hogy a napkör és a hold-udvar esőt jelentenek, régi s he­lyes észlelet. A hold színéből is lehet közeli időváltozásra követ­keztetni, mit már Aratus, régi, ünnepelt csillagász, ezen szavakkal fejezett ki: ,,Pallida luna pluit, rubicunda flat, alba serenat.“*) A tengerész, ki mindig figyelemmel kiséri a nap feiköltét és lementét, azt tartja, hogy a bíboros esthajnal jó időt, a sárgásfehér szelet hoz. A mi tapasztalataink szerint, ha a nap felhők közt kel, vagy a hajnal és napfeljötte nagyon vörös, esőt várhatunk, valamint ak­kor is, ha az esthajnal vérvörös, vagy a napot lementékor felhők takarják s a szél nyugatról fúj; ezen utóbbi észleletre azonban — a monda szerint — már Mátyás király megjegyezte, hogy ha azon felhők, melyek mögött a nap leáldozott, ez után két órával is csak a láthatár szélén vannak, ez esetben nem kell esőtől tartani. Ha, kivált este felé, a magas tárgyak vagy hegyek közel és körvona­laik élesen látszanak, vagy midőn a hegyeket felhők takarják — a nép azt mondja ilyenkor, hogy pipáznak — biztosra vehetjük az esőt; a tartósan esős időjárást pedig semmi sem jelzi biztosabban, mint mikor naplementekor a tárgyak igen élénk sárga, rézszinbe hajló fényben ragyognak. Továbbá esőt jelent, ha meleg időben a falak izzadni látszanak s a kőlépcsők megnedvesednek; mert a légkör ilyenkor nagy mértékben telítve van vízgőzökkel s lehűlése csapadékot idéz elő. Az őszi köd szép időnek az előhírnöke; el­lenben a téli és nyári esőre mutat; úgyszintén esőt jelez, ha az illatozó tárgyak vagy a rodhadó anyagok — kivált éjjel — erős szagot terjesztenek magok körül; mert a levegőben levő párák ezek illóságát nagyon elősegítik. Igen érdekes a növények magatartása időváltozáskor. Sok, nedves időben, összecsukja virágát s összehajtja leveleit. Még mi­előtt az eső bekövetkeznék a réti lóhere (Trifoiium pratense) fel­*) A sárga hold esőt, a vöröses szelet s a időt jelez. fehér (tiszta) derült *

Next

/
Thumbnails
Contents