Eger - hetilap, 1879
1879-06-19 / 25. szám
194 működésére bénitólag hatottak ; de elvárhatni a tagoktól: hogy kedvezőbb körülmények közt, az általuk kitűzött irányt nagyobb erélylyel és igy nevezetesebb eredménynyel folytatni, az elmulasztottakat pótolni, a hiányokat kiegészíteni fogják. Dr. Vezekényi mint a gyöngyösi fiók-egylet elnöke, gyönyörűen illustrálja. ezen csoport lefolyt évi működését. Látszik benne a mély gondolkozása férfiú, ki a fösulyt az orvosi gyakorlat azon részére fekteti, melyet ápolni leginkább ö van hivatva; mint a I gyakorlatból merített kóresetek, epidémiák, statistikai kimutatások, mind kuneritöleg előadva. Következnek a titkári jelentések, melyek az elnöki beszédek után valóban kevés újat tartalmaznak. A gyűlés, alapszabályai értelmében, administrationalis ügyeit elintézvén, még két nevezetes s felemlitésre méltó momentum van hátra: az egyik a nagygyűlésre bejelentett felolvasások és a tiszt- ujitás. Felolvasás kettő volt. Az egyiket tartotta: Dr. Schwarcz Dávid „A dohányzásról közegészségi és rendőri tekintetben.“*) A másikat: dr. Kohn Jágó „Az epilepsiáról (nehéz-kórról).“ Mindkét felolvasás nagy tetszéssel és köszönettel fogadtatott. A tisztujitás ekkép ejtetett meg. Megválasztattak: elnöknek: dr. Frantz Alajos, delnököknek: dr Vezekényi (Gyöngyös), dr. Schwartz (Eger), titkároknak: dr. Koller (Gyöngyös), dr. Brttnauer Ambró (Eger), pénztárnokoknak: Kölln er (Eger), Kern (Gyöugyös), választmányi tagokúi: dr. Schönberger, dr. Se hőn féld, Kotriba Nándor. Végül a gyűlés, indítvány folytán, a voit elnöknek dr. Schön- bergeruek az egylet iránt szerzett kiváló érdemeiért harsogó éljenek közt jegyzőkönyvi elismerést szavazott. Az egylet uj tisztviselőket kapott, kívánjuk, hogy írj lendületet is nyerjen, hogy a közönség részéről hozzá kötött reményeknek és várakozásnak meg is felelhessen. Ez a mi óhajunk és hisz- szük, hogy teljesülni fog. S. A raííizlésről. (Folytatás.) (M. V.) A mondottakból világos, miszerint a dolgok hatása alatt bennünk támadó hangulat szüli a hangot, mely e szerint csakugyan úgy merül föl Okén mondásaként az emberi kebelből, mint a hab a tengerből . . . E hangokból az értelem nyelvet, a szív zenét csinált. Az előbbinek bővebb vizsgálatát más térre utalva, maradjunk meg a szív, a kedély, a hangulat világában Említők, hogy a természetesen támadó nyers, tagolatlan hang nem lévén alkalmas a művészeti czélra, kiszámíthatatlan idő alatt lassanként kicsiszoltatok az. Éspedig megtisztíttatván a mellékrez- gésektöl, az u. n. hanganyag szabályoztatok; megállapitíatván a hangközök, azon hanglépesö fejlett ki, melynek alapján a mai zeneművészet költ; s figyelembe vétetvén a fül törvénye, azon ugy- moudható hangtagok s formácziók alkottatának, melyek mint rhyth- mus és harmónia azon alakot képezik, melybe öntendő a fönt úgy mondott hanganyag. Czélunk érdekében a hanganyag- és hanglép- csötöl eltekinthetünk, s csak a hangtagokkal, illetőleg a rhytbmus- és harmóniával kell kissé közelebbről foglalkoznunk, hogy megér- tethe-sük magunkat. A rhythmust és harmóniát, illetőleg azon alapelemeket, melyekből ezek képeztetnek, hangfogóknak nevezők. Ugyanis a rhyth- mus a hangok egymásutánjának, a harmónia pedig a hangok egyidejűségének rendszere, mely rendszer a fül törvényein alapszik. A fül alaptörvénye pedig az idői egymásutánra nézve az, hogy az idöfolyamat bizonyos egyenletes mozzanatokra osztatván, eme mozzanatokból bizonyos mennyiséget a fül egységbe foglal össze, és pedig mint már Leibnitz mondá és Helmholz tudományosan álíitá s minden zenemű vizsgálata tényleg bizonyítja: csak 2, 3 vagy 4 időmozzanatot képes fülünk egységbe foglalni össze, melyekből mint alapelemekből ép úgy képződik a zenemű, mint a beszédben a be- szédmüszer által tagolt hangokból a szótagok, ezekből a szavak, ezekből a mondatok, ezekből a periódusok stb. mert ama hangtagokban is 2, 3 vagy 4 idöraozzanat egysége adja az ütemet, 2, 3 vagy 4 ütem magasb egysége adja a szakaszt, 2, 3 vagy, szakasz egysége adja a tételt, 2, 3 vagy 4 tétel egysége adja a periódust, s a periódusok sorozata a zenemű . . . Míg a zenében a fül törvénye szerint az idömozzanatok rendszere a legszigorúbbaa symrne*) A tisztelt előadó orvostudor úr Ígéretét bírjuk, hogy nagybecsű értekezéséi lapunk számára átfogja engedni. tricus, addig a beszédben természetesen nem a fül, hanem az értelem törvénye a fő; s mégis megkiváutatik a nyelvben is, s nemcsak a kötöttben vagyis versben, hanem a müprozában is a kifejezések egymásnak megfelelő synmetriája. . . Érthető ezekből, mért nevezők a zene alapelemeit, főleg a rythmusbelieket haugtagokuak, s mit akarunk értetni e kifejezés alatt. Iménti sorainkban csak azért valánk tekintettel tulnyomólag I az egymásutáni, azaz rhyihmusbeli hangtagokra, mert az egyidejű forrnak, azaz öszhangok már más törvényeknek kifolyásai: a hang közök és rezgésszámok virágai, s igy kevésbbé valanak alkalmasak magunk kimagyarázására. S elvégre az öszhang is időben hullik. — Hogy azonban a lelki hangulat tolmácsolásának a rhyihmus ép oly nélkülözhetetlen eszköze mint a harmónia: az előtt, ki valaha zenét hallott, kivétel nélkül kétségtelen. S e kettő a legszorosabb összeolvadásra jut a melódiában: az öszhang elembangjait rbythmicus egymásutánra bontva nyerjük a melódiát, s a melódia rhythmicus egymásutáni hangközeit egy időbe helyezve, nyerjük az öszhangot. E kettő, különösen rhythmus nélkül zene lehetetlen. Egy hang, legyen bármi csiszolt mint hanganyag, rhythmus nélkül, azaz 2, 3 vagy 4 egyenlően beosztott idömozzanat egységbe foglalása nélkül nem zene ! Ebből immár világos, hogy azon zenetanitó, ki az egyes ban gok tisztaságát sürgeti önmagokban, t. i. az idői forma elhanyagolásával — az a legszánandóbb tévúton jár, s míg csak tanítványa esetleg nem emancipálja magát keze alul, eredményt soha sem lesz képes fölmutatni: hogyan is? hisz ö zenét akar tanítani zene nélkül ! (Folyt, köv.) A közönség köréből. T. szerkesztő úr! Sokan honfitársaim közül azon képzeletben élnek, hogy jobb miniszterek lennének mint azok, kik jelenleg a kormányrúdon vannak; tehát miért tegyek én kivételt? Éu mint közlekedésügyi miniszter sohasem engedtem volna meg, hogy egykét befolyásos földbirtokos érdekében a Miskolczot Budapesttel ösz- szekötö vasút Vámos-Györkön vezettessék keresztül, s hogy két oly népes város mint Eger és Gyöngyös a közvetetlen összeköttetésből kizárassék és szárny-vasutákkal köttessék össze a fővonallal; mert habár ennek kiépítése a régi országút mentében Gyöngyösön és Verpeléten keresztül nagyobb terep-uebézségekkei járt volna is, mégis — tekintve az itt található anyagok nagy bőségét — olcsóbban eszközöltethetett volna mint a mennyibe a két szárny-vasút került és azonfelül a közlekedés könnyebbségét is lényegesen előmozdította volna. — Mi pedig az eger-füzesabonyí vonal traszirozását és a pályaudvar elhelyezését illeti, ez is csak a vállalkozók érdekében lett így megállapítva; mert ez irányban a/ építkezés a legkisebb bajjal és költséggel járt; holott e vonal nem a völgy árterén, hanem Makiártól a hegyoldal mentében, a kerecsendi magaslatok szélső lejtőin az u. n. Kőlyuk mellett el az izr. temető alatt s a Farkasvölgyön keresztül az Újvárosra lett volna vezetendő, honnan a vasút további folytatása könuyeu eszközölhető lett volna, mi a pályaudvar mostani elhelyezése mellett oly síkságon, melyet a nagyobb esőzések idejében az ár szokott borítani, tetemesen meg van nehezítve. Továbbá nem nagy súlyt fektettem volna arra, vajon valamely kerület, vagy város kormánypárti-e vagy nem; hanem hogy az ország javát előmozdítsam, ott hol szükségesnek mutatkozott, főleg pedig az ország azon részeiben, hol az építkezési anyagok bősége mellett csak csekély terep-nehézségekkel kellett volna megküzdeni, mint pl. Egertől Nádasdig, összekötő pályát hoztam volna létre; mi által nemcsak ezen gazdag gabna- és bortermő vidék, hanem a tiszai részek is a vasipart űző Gömörmegyével ösz- szeköttetésbe hozattak volna, minek jótékony befolyása úgy a belföldi kereskedés- mint a közjólétre minden kétségen felül áll. Óhajtandó volna, hogy kormányunk az iit felemlített, alig 2V2 mérföldre terjedő vasút-vonalat figyelmére méltatván, kiépítését mielőbb elrendelje. Ez által a múlt évben szenvedett kárainkért csakhamar bő kárpótlást nyernénk. D. L. *) Ezen úgy városunk mint vidékére nézve nagyfontosságú kérdéshez, mihelyt a szükséges adatok birtokában leszünk, tüzetesebben is hozzá fogunk szólni. Szerk.
