Eger - hetilap, 1879
1879-06-12 / 24. szám
186 Mi egyébiránt szakavatottak nem lévén, meglehet, hogy a hivatottak a honi vizek folyásának áttekintésében s netán szándékba vett egyetemes szabályozásában, egyedül a közügy érdekében nyil- váuosságra hozott véleményünktől épen eltérő javaslatokban is fel találandják a hazánkra nézve oly nagy érdekű Tiszavidék bajainak orvoslását. Hiszszük, hogy több tiszavidéki 2—3000 éves községi telep létezése felett tanácskozván, melyeknek fentartásáért semmi féle áldozatokat nem szabad sajnálni, őket e hon nemtöje ihletett szívvel, lélekkel fogja támogatni. Tariczky Endre. Néhánv szőlőszeti kérdés. A tapintatosan szerkesztett „Békésmegyei L-pok“ egyik közelebbi számában Zlinszki István következő kérdéseket intézi a tapasztalt szölömüvelökhöz: A termést hozott s a múlt évről meghagyott vesszők öszszel levághatók lévén, sőt levágatásuk ajáultatik is egészen simára kelí-e azokat vágni, avagy csapra? 2. Nyitáskor czélszerii-e a tőkéket mélyen körülkapálni 8 az így felül kerülő gyökereket lemetszeni ? S ha igen 3. a második kapáláskor a föld a tőre visszahúzandó e annyira, hogy csak a töke feje maradjon ki, vagy ismét csak elhúzva maradjon ? 4. Kötözéskor a fej- vagy csapról hajtott és termést mutató vesszők hegye menynyire vágandó le? 5. Ha nagyon sok fürtöt hoz egy 4 — 6 éves töke, meghagyhatók-e mind rajta, s ez esetben megérlelheti-e a jövő évre hagyandó ugar-vesszőt? 6. Hány vesszöhagyandó egy tökén olyan, melyen nincs ez évben termés? 7. Az oiyau hajtás, mely a termő vesszőn nő, de fürtöt nem hoz, letörhetn-e és mikor? 8. Mikor legczélszertibb a kötözés s melyik a legokszertíbb eljárás e zen munkánál ? 9. Lúgosnak alkalmas-e minden asztali faj ezek vesszői télre letakaritandók-e úgy mint a többi? 10. Vannak-e még egyéb fontos teendők és melyek azok ? Szőlőművelésünk lévén gazdászatunk azon ága, melyhez még a legtöbb szó fér, mi is jónak látjuk e kérdésekre bortermelőink figyelmét azon kérelemmel felhívni, hogy az ezekre nézve tett tapasztalataikat velünk közölni szíveskedjenek. Az ezen kérdésekre adandó válaszoknak, mint minden egyéb közhasznú tapasztalatnak, bármely oldalról jöjjenek is azok, mindenkor készséggel engedünk helyt lapunk hasábjain. Egyébiránt a fennebbi szőlészeti kérdések már eddig sem maradtak felelet nélkül, amennyiben ezekre Vilim János, hazai tapasztalt 8zölöszeink egyike ugyancsak a „Békésmegyei Lapok“-ban elég kimerítően válaszolt. E választ, az abban foglalt tanulság kedvéért s buzdításúl a hasonló nyilatkozásokra, egész terjedelmében adjuk. Az első kérdésre: a csap-hajtas ősszel simára vágandó-e? Felelet: Az őszi metszés csak kísérlet s elfogadva nincs, magam sem helyeslem, mert a meghagyott jó rügyekből tavaszszal a nyitáskor a munkás tömérdek rügyet lever, — a nyitás után újra végig kell tisztítani, mert öszszel levághatok oly galyakat, melyek tavaszszal jók lennének s hagyok öszszel olyan galyakat, melyek tavaszra kivesznek s el kell távolítanom. A szőlőnek természetes metszési ideje a kora tavasz, s ebben meggyőz magában az is, hogy az öszszel ültetett fák gdyait nem szabad öszszel levágni a fagy miatt, pedig a fa gatyánál mennyivel gyengébb a szőlőé. A csap-hajtás teljesen levágatits. és az új hajtásokból hagyatik a termő ág, (csap) ezt czélszerü két oldalon hagyni, tehát kettőt; — fiatal tőnél elég egy csap 4—5 szemre, de a tő másik felén hagyatik a tökén egy szem, a töke arányos fejlődésére; ha a csap fürtöt nem hoz, levágatik az alsó hajtásig, hogy a tő két egyforma (gyümölcsöt nem hozó) galy mellett alakuljon. A szőlő-fej bereknek alakítandó. Használt szölömivelés, a tavalyi csapon egy csapot (vagyis a tavalyi hajtást) hagyni és egy idei csapot. — Másként áll a lúgos metszése. — A 2-ik kérdésre. Csak a tőke nyitandó ki, nem a gyökerek is. A gyökérszálak letisztítandók. — A 3-ikra. A föld nem a második, hanem az első kapáláskor húzatik a tökére, a nap heve ellen. —■ A 4-ikre. E kérdés nincs kimerítve; mert azon venyige, melyen termés van, a termés felett egy—két rügy- gyel illetve hajtással hagyandó a nap erős sugarai s némi ártalmas bogarak ellen, mintegy óvásául; lényegesebb azon veszszönek letörése, mely csau idei, melyen termés nem igen szokott lenni, — ez a vessző marad a jövő évre, tehát erre kell gondolni; letöröm azért, hogy a venyige jól megérjen, oly magasan, mint a gyümölcsöt hozó vessző; ha karóm van még hosszabbra. Ilyen veszszöböl elég 2—3, legfeljebb 4. a többi eltávolítandó. Ezen munka alkalmával kacsozui szokás, valamint a bújtásra való vesszők hosszúra hagyatnak. — Az 5 ikre. Ha sok fürt mutatkozik a tövön, mind meghagyatik, elrúgja a tő a feleslegest; — az ugarvesszök teljesen meg rnek. — A 6-ikra. Jó erős tön, ha nincs termés, 3—4 veszsző hagyatik, gyenge tön egy—kettő, mert a tő nem ismert helyről is hajt, ha minden galya eltavolíttafik is; — kell a lomb, hogy a tő élhessen. — A 7-ikre. A termő vesszőn lévő meddő hajtásokat nem szokás letördelné, de ez nem is természetes, a venye- gét sértené; — ki két éves csapra dolgozik, erre a galyra van szüksége, ki minden évben leveszi a tavalyi csapokat, az ezen terméketlen galyakat egy—kot levél meghagyásával levagdaltathatná; de ez drága munka, bár a fürt erősödnék v de, ezt az elvirágzás után, kötözéskor kellene tenni. — 8-ikra. Kötözni 3-szor lehef, először a metszéskor azonnal, például karókhoz; másodszor elvirágzáskor, ez nélklilözhetlen; harmadszor az alákötözés, csupán azon tökénél, melyeknél példáúl a kötés elbomlott, vagy mellék hajtások, sőt földön fekvő fürtök is vannak. — 9-ikre. Lúgosainkra minden j szöh faj használhatója magas t utó szőlő az Isabella, alexandriai ! violet, a Chasselák, kecskecsecs. A lugos-vesszöt ieszoktuk takarni, mint a nem lúgost is, pedig hiba, mert aiig van szőlő-faj, mely a hideget meg nem szokná, — természetes, évek kosszán edzeni kellene; — igen sok faj most is kiálja a hideget; az erdőben levő teljesen; tavaszszal igen sok be nem fedett venyigén egész ségesebb szemeket találunk, mint a befedetteken. — 10-ikre. Fon- j tos teendőnek tartom a kacsozást, mi a nedvkeringés csökkenése I idején augusztusban történhetik, de vigyázva, nehogy a kacs mel- I letii rügy megsértessék ; — a szőlő u. n. bajúsz-szálai leszeden- dök. — A karó verésnél ajánlom (miről még nem olvastam), hogy a karó minden évben ugyanazon helyre veressék, hogy a tő minden oldalon ne sértessék ; ajánlom az északi oldalt, részben, hogy több napsugár érje a tövet, részben, mert a növény mindig a nap felé haj tik, igy ha észak felé köttetik, fentartatik a túlhajlástól, szebbet mutat a tő is, a kert is. — Felhozom még: czélszerü volna legalább minden öl távolságban a termő vesszőt két sorból a rend közé vert karóhoz kötni, — több levegő járná a töveket, erősebben fejlődnék a jövő évre hagyott ves-zö, jobban megérne a fürt, mert nálunk a bolondúl kora szüret miatt tömérdek szőlő marad életlen. Ezen eljárás a sorok végein azon előnyt adná, hogy a sorok közé nehezebb volna a bejárás, a föld nem gázoltatnék agyon egy biting korai gohér keresése végett. — Hogy a fürt nagyobbra nöj- jön, szokás a fürt alatt az idei hajtást meggytírüzni, mi meglepő sikert ad, — részemről sem ennek, sem a szölö-ojtásnak barátja nem vagyok. — Nem tartom valami fontos teendőnek, azonban mégis felemlítem, miként a régi szölöskertben, öszszel vagy tavaszszal, midőn a sorok be vannak fedve, a sorok közötti földet legalább egy ásónyi mélyen jó felforgatni, bele lehet egy kis trágyát is keverni, mi által a kevesbbé kiélt föld alúlra esik, s ott a megsértett gyökér-szálacskákat új táperövel látja el, de maga az, hogy a gyökerek igy lemetszettek, előny a tő ifjúdására, mert ez által tömérdek új fiatal gyökér képződik. A II. országos iparos-gyűlés. Május 31-én Budapesten érdekes képet nyújtott a vigadó nagyterme, melyben mintegy 900, nagyobbára vidéki iparos gyűlt ösz- sze, hogy a napirendre tűzött uagyfontosságú kérdések fölött hatá rozzanak. A gyűlésen számos képviselő volt jelen, kik közül gr. Apponvít. Simonyi bárót, Németh Albertet s Károlyi Pista grófot említjük fel. Az ülést R á t h Károly mint az előkészítő bizottság elnöke nyitotta meg éljenzéssel fogadott beszéddel, melyben különösen azon veszélyek-, bajok- és mulasztásokra utalt, melyek a műhelyek szorgalmát immár hosszú éveken át sorvasztják. „Nem fogunk államsegélyt kérni, — igy végzé beszédét — hanem igenis jogos, köteles támogatást. Rá akarunk mutatni arra a nagy tévedésre, mely e jelszóban „Keletre magyar!“ jelen ipari viszonyaink között rejlik, hogy megértessük a nemzettel, hogy fel fog virágozni a magyar ipar, mihelyt Magyarországban találja meg az öt megillető piaczot.“ Ezután Göndöcs Benedek apát mint korelnök rövid beszéd után a tisztviselők megválasztására hiván fel a gyűlést, ajánlatára megválasztattak elnökül: Ráth Károly, alelnökül: Bakay Nándor (Szeged orsz. képviselője) és Streitmann József (Gyöngyösről), jegyzökül; Mudrony Pál, Gelléri Mór, Fritz Péter és Frecs- k ay János. Következett a napirend. Első tárgya volt az ipartörvény módosítását czélzó határozati javaslat, melyet Mudrony Soma előadó terjesztett elő s nagy tetszéssel fogadott beszédben indokolt. Maga a javaslat a következő: Mondja ki a II. országos iparosgyülés: I. hogy az 1872-ki ipartörvénynek gyökeres átvizsgálása és módosítása szükséges és
