Eger - hetilap, 1879

1879-05-01 / 18. szám

142 — Nézzétek, mint mormol a boszorkány. Még imádságos könyv sincs kezében. Atkozott hókuszpókuszával ül most is ott. Szaggassátok szét, tépjétek ezer darabra! Mindnyájan oda nyomultak s el akarták tépni a csaláninge­ket. Ekkor elörepült a tizenegy teher hattyú. Ezek körülvették Elizát s szárnyaikkal csapkod ak. A tömeg megrémülve húzó­dott félre. — Ez talán égi jelenés. 0 bizonyosan ártatlan, — susogók nehánvan, de nem mertek hangosan beszélni. Most megragadta a hóhér kezénél fogva Elizát. Eliza ekkor gyorsan a hattyúkra vetette a tizenegy inget s ott állott tizenegy szép berczeg. De a legkisebbnek egyik karja helyett battyuszárnya volt, mert a pánczélingnek hiányzott egyik újjá melylvel Eliza nem lehetett készen. — Most már szabad beszélnem, —- mondá Eliza — én ártat­lan vagyok! A nép, látva mi történt, meghajolt előtte, mint egy szent előtt. 0 pedig eszméletlenül omlott testvéreinek karjaiba. A nagy feszültség, aggodalom és fájdalom — majd most a hirtelen öröm oly nagy hatással voltak reá. — Igen, ö ártatlan — monda a legidősebb testvér s elbeszélt mindent, a mi velők történt s inig beszélt kellemes rózsaillat terjedt, el mindenfelé, mert a máglya minden darab fája földbe gyökerezett s ágakat baj ott. Illatos nagy bokor állott ott, telve piros rózsák­kal; de a legmagasabb ág hegyén szép fehér virág volt, fényes, mint akár csak egy csillag; ezt leszakasztotta a király s öröm-mo- solylyal tűzte az Eliza keblére. Szép Eliza benső békével és öröm­mel ébredt fel kábultságából. Ebben a megható pillanatban megszólaltak a templomharangok magoktól, vigau csicsergő madarak röpkedtek elő nagy csapatokban s olyan vigalmi menet vonult vissza a palotába, mint a milyet még halandó ember nem látott. Andersen után. Milesz Béla. Irodalom és művészet. Vitkovics Mihály müveinek Eger városa lelkes polgárainak iigybuzgósága folytán foganatba vett kiadatása immár megtestesülni siet, amenuyibeu koszorús költőnk említett müveinek első kötete a napokban elhagyd a sajtót, s a második kötet megjelente is vár­ható a közel jövőben. A buzgó szerkesztő, nt. Szvorényi József fögymn. igazgató úr, e kiadás történetét az olvasók tudtára óhajt­ván adni, előszavában a Szabó Ignácz úr által kiadott „A Viíko- vics-tinnep Egerben“ czírnii füzetre utal. — A történelmi igazság érdekében el nem mulaszthatjuk, miszerint az irodalmat ne figyel­meztessük az említett füzet tényferditésére. A füzetben ugyanis Szabó I. úr azt Írja, hogy a nála tartott alakuló értekezleten Za­lái1 József úr indítványozta volna Vitk. müveinek kiadatását. Ezzel ' szemben a/, illető értekezleten jelen volt urakra hivatkozva kije­leli jiik, miszerint Vitk. müveinek kiadatását először Dr. Matzae Valér indítványozta, Zalár J. és Szabó I. urak pedig egyenesen el­lene voltak ez indítványnak, még akkor is, miután az említett in­dítványozó a kiadatás lehetőségét, velők szemben okadatolfa, — mert ők egy, az egri irók müveiből szerkesztendő emlék-albumot hoztak indítványba. — Ez az igazság ! — * „Szabadelvűség, Szabadság és Vallás, vagy: Mi az oka az állam és egyház közötti viszálynak.“ Irta Sul lay István, a „Szabadság, Egyenlőség, Testvériség® szerzője Eger, lyc. nyomda. 1879. Ara 2 ín. — „Vallás-szabadság, vagy: Egyház és Állam.“ Pályauvertes mü (helyesebben: nyertes pályamű). Irta Bartók István. Eger, lyc. nyomda. 1879. Ára 1 írt 20 kr. — Mindkettő a Lengyel Miklós egri nagyprépost úr ö nsga által azelőtt 6 évvel az egybázirodalom munkásai buzdítására tett ala­pítványból jutalmazott pályamunka. Lapunk sziík tere nem engedvén meg, hogy e rovat alatt érdemökköz képest méltányol­hatnék azokat, röviden csak annyit mondunk, hogy eredeti mun­kákban nem éppen gazdag égyházirodalmunk kiválóbb termékei között foglalnak helyet, s azért mindenkinek csak ajánlhatjuk, ki korunk ama nagy kérdéseivel foglalkozni szeret. * Táborszky és Falsch zenemüktreskedésben megjelentek: „Vá­logatott dalok“ a legkedveltebb népszínművekből: Hús zár­os Ínyből. 1. Huszár vagyok. 2. Ha te elmégy. 3. Sárga csikó. Tündér 1 ak ból. 4. Jer szivemhez. 5. Mariskám Csikós-ból. 6. Végig mentem. 7. Azért hogy kend. 8. Beszegödtein Tarnóczára Malom alatt-ból. 9. Volt szeretőm. 10. Ennek a legénynek. Ének- hangra zongora kísérettel vagy zongorára külön alkalmazta Erkel Elek. Ára 1 frt. Ágnes asszony. Lukácsy Sándor legújabb népszínművének összes kedvelt dalai. 1. Egy virág volt. 2. Ritka árpa. 3. Találják ki. (4. Eehérvárott szép az élet. 5. A kis leány kertjébe. Bácsitól.) 6. Ezerével terem nyáron. Szentirmay Elemértől. 7. Éz a kis lány éli világát. 8. Hogy elcsaptak. 9. Jaj de busán jön. 10. Eszem adta. Énekhangra zongorakisérettel (vagy zongo­rára kü:ön alkalmazta Erkel Elek. Ára 1 frt. A bácskai rezer- visták. Varga János eredeti látványos népszínművének legked­veltebb dalai. 1. Csipkebokor idres bodros virága. 2. A kis madár. 3. Megy a gőzös Kanizsára. 4. Román nóta: („Ha a rózsa a kike­letkor.“) Énekhangra zongorakisérettel (vagy zongorára külön) al­kalmazta Erkel Elek. 80 kr. Első ábránd magyar népdalok felett. 1. Repülj fecském ablakára. 2. Ezt a kerek erdőt járom én . . hegedűre zongora kísérettel szerzé Huber Károly. Ara 1 frt 50 kr. Riczacza nóta. Két eredeti dal. 1. Rozma- rinszál jaj be illatos. 2. Ezerével. „Akkor szép a kis lány.“ Ének­hangra zongorakisérettel vagy zongorára külön szerzé Szentirmay Elemér. Ára 60 kr. Felelős szerkesztő: Dr. FEKETE FERENCZ. Néhai B’annkoszín Sándor után hátramaradt szobabcli b ú í o v o k, ruhák, ezüst és arany tvyűrök­ből álló ingóságok folyó évi május 6-án délutáni 3 órakor a Dobo-téren 315. szám alatti háznál tar­tandó nyilvános árverésen a többet ige rőknek eladatni fognak. Fülöp József, (94) 1* végrendeleti végrehajtó. Kács-tapolczai fürdő. Borsod megyében, l'/4 órányira a nyá- rádi vasúti állomástól, melynek ásványforrá- saí különösen az azokban rendkívüli men­nyiségben létező szénsavfis mész és szabad szénsav által kitűnnek, kiváló Oyógyereje idült csúzos és köszvényes bántalmak, idült izzadmányok, ízület és izom- bajok1, agygutalités után fellépő hüdések yerincz- agysorvadás, zsábák (ideg­fájdalom, neuralgia) és egyáltalán az ideg- rendszer gyengesége s méhszenvi bán­talmak ellen a tapasztalás által begyözve és elismert szakférfiak, különösen Dr. Korányi Frigyes egyetemi tanár, Dr. Kétli Károly fő­orvos s egyetemi m. tanár és Dr. Fodor Pál miskolezi orvos urak által ajáltatik; csont­törések és az ezekből fejlődött daga­natok ellen győgyhatása meglepő kedvező eredményeket mutat és számosán, kik évek óta ily bajokban szenvedtek, ezen ezen fürdő használata által rövid idő alatt tökéletesen kigyógyúltak, mint a ren­delkezésre álló bizonyítványok tanúsítják. Bútorozott szobák a két fürdő házban ; Márth János vendéglős mérsékelt árak mellett jó élelmezést szolgáltat. Az idény kezdődik május 15-én. Szobák megrendelése vagy egyéb érte­sítés végett levelek „a Kács-tapolczai fürdő felügyelőséghez“ intézendök. (92) 1—3 Fényképészeti jelentés Van szerencsém a nagyérdemű közön­ségnek becses tudomására hozni, hogy több részről történt meghivás folytán ismét Égerbe jöttem és 14 napig fogok itt működni. Ennélfogva a n. é. közönséget tisztelet­tel felbivom, hogy mindazok, kik igazi mű­vészeti kivitelű fényképeket óhajtanak, ezen rövid idő alatt szerencséltessenek be­cses látogatásukkal. Készítek egyszersmind a müérvényre ju­tott Rembrand-féle (árny) képeket is, me­lyeket oly sikerrel még itt egy fényképész sem készített. Kérem tehát üzletemet fel nem cserélni a számosán utazó fényképészekéivel, annál is inkább, hogy minden kép jóságáról, tiszta kidolgozás és élethü hasonla­tosságáról kezeskedem és olyan kép mely nem sikerült ki nem adatik, minden igyekezetem pedig oda irányul, hogy az eddig szerzett jó hírnevemet továbbra is fentartsam. Kis gyermekek is a legsikerültebben vé­tetnek le. Felvételek a legbornltabh időben is a legnagyobb sikerrel reggeli 8 órától esti (i óráig eszközöltetnek. Felvételi helyiség: Czukor- uteza Simonyi féle ház. Kelt Egerben, 1879. april 30-án. Teljes tisztelettel Zureich Károly, (93) 1—2 fényképész, Budapest és Miskolezról.

Next

/
Thumbnails
Contents