Eger - hetilap, 1879
1879-01-09 / 2. szám
12 nyom. s mi vilióval sem birván nem képes a gondolkozásra. Őseire igen büszke s özönvizelöttieknek állítja azokat, pedig egyetlen természetrajzban sem találjuk említve, sem pedig egy múzeumban prae- paralva. Kedvencz tartózkodási helye a salonok sikos talaja, itt páratlan bravourral pirouettiroz. A kiubbok iránt kiváló előszeretettel viseltetik, ezeknek termeiben szokta rendesen ritka beszélő tehetségével élményeit, hajmeresztő kalandjait, bámulandó Demanx-féle történeteit előadni. Fő tulajdonságai közé tartozik a törlöszködés is, boldog ha valamely mágnás vagy főrangú hölgy oldala mellett flangirozhat a corson végig, vagy a gróf kocsijának bakján roboghat át valam ely népes utczán. Éltető eleméhez tartozván a kapaszkodás, soha sem tart sorsosaival, sőt lenézi azokat, s fitymálva beszél a „peuple“-röl, melyből szármáz k, 8 folytonosan „Stefi báróról“ s „Mimi comtesseról“ beszél, s ha főrangú-társaságban sétál, nem ösmeri meg atyját, a becsületes „cívist.“ Nem talál sem- j mit szépnek, nagyszerűnek, ez szerinte nem tartozik a „bon ton‘- hoz, mindent fitymál, mert ez igy „modern“ s bár néha divatos sávolyozott kabátja zsebében — melynek áráért még a szabó } sóhajtozik — egy árva piezula sincs, egy milliót sem tart vagyonnak, ez előtte, kinek állítólag uradalmai vannak (a holdban) csak bagatelle. Polgári bálokban nem érzi magát jól, ásitozik, unatkozik, i nem tánczol, s ha kérdik miért? azt feleli, hogy nem ösmer egy leányt sem, — pedig gyermekkorában velük gombozott. Ha csak iehet- j séges, neve után oda bigyeszti az „y“-lont, s a mire csak lehetsé- j ges rá csináltatja czimerét, mely annyira fantasticus, hogy hiában keressük bár mely heraldicában is. A firtli jól tudja, hogy az em berek jobb része neveti, s a főrangú világ, hova betolakodik, s melyet utánoz, gúnyja créltáblájáúl használja s majomnak tartja, de ez nem touchirozza mind ezt hallatlanná teszi, s bámulandó kitartással tör nemes ezélja felé. Ha egy éiite-bálban X. grófné — kinek tánezosa faluról nem érkezett meg — vele tánczolja a cotilliont, el | van ragadtatva, s bárom nap a casinóban mindig erről beszél, vagy pedig haY. báró vele lovagoltatja meg paripáját — hogy e szánandó, | siralmas figurán, melyet lovon mutat mulassa magát — magánkívül van a boldogságtól, s egy hétig igy beszél: „Mi sportsmeuek mind a high lifeböl valók vagyunk.“ Ha tartózkodási helyére valamely új i tünemény érkezik, első teendője megösmerkedni vele, s úgy beso !ni róla mintha intime barátja vagy barátnője volna. Nevetséges, bohót ás, mulatságos állatocska a firtli. azért sok házhoz van bejárása, némely helyen pótolja a feajdácsot, vagya majmot, s miután az udvari bolondokat még sok főrangú háznál kedvelik, a firtli sok családbau igen kapós. Miután minden esetre érdekes faj, meg vagyok győződve róla, hogy száz esztendő múlva egy Naturaüen-cabinetben sem fog hiányozni — kitömve. D. Eger műkincsei. I. Építészetiek. Ha a basilikáról és byzanczi kupola-stilröl mondottak tuda- j tával szemügyre veszszük székesegyházunkat, könnyen eligazodha- j tunk annak tervezetén. Az első oszloptornácz, mely a bejáratot di- sziti; dór-szerü, csakhogy korinthus; oszlopokbúl van képezve. A három ajtó a basiiika-szerü három hajóba vezet, melyek közöl a középső szélesebb és magasabb. A két mellékhajó az épület köze- j pén meg van szakítva azon kereszthajó-féle hézag által, melynek ! tengelye a föhajó tengelyével kereszt alakot képez. És igy a ha- j jók szerkezete mutatja, hogy azokban az egyszerű és kereszt alakú ébasilikának formája egyesítve van. Míg a hajók szerkezete basílika-szerü, addig a boltozatok szövedéke kupolás, byzantikus. És pedig az épület középpontján emelkedő hatalmas kupolán kivid a föbajó boltjának egyéb ízűié- j tei is mutatják, bár ellaposítoít durványban, a kupolás tervezetet, elannyira, hogy ba a fökupola két- vagy háromszorta nagyobb volna, aztán ehez arányban a többi Ízületek középkupolái is ki volnának arányosan fejlődve, valamint a közép kupolákat tartó- : négy-négy kíseob kupola durványok az ivek sarkainál is kellő kifejtésre jutottak volna: akkor főtemplomunk egyike volna a világ legremekebb kupolás épületeinek. Azonban a művész hiven a stílhez lapossá satnyitotta a mellék-kupolákat, bogy a bajók szerkezetének hatását megmentse; sőt a fökupolának is tambouros szerke- i zetet adott, hogy a tető domborodása laposas maradjon. Sajátszerü főtemplomunk tervezetében, hogy eltéröleg az esztergomi basilikától, hol a keresztalakú hajónak a középkupolán túi eső része, tehát a keresztnek legfölsöbb ága — ha a keresztnek lábát az ajónal képzeljük — képezi a szentélyt; nálunk a kereszt alakja teljesen a hajóban van, s a szentély nyujtványa a kereszt felső ágának. Továbbá mig az esztergomi basilika tornyai a homlokzatnak mintegy szárnyait képezik, úgy hogy ezek szabadon állnak s csak fölül köti őket össze az épülettel ívezet, mintha az épület hónalját képezné a torony és templom közötti átjárás kapuzata: addig a mi főtemplomunk tornyai szorosan az épület vállai ból DÖnek ki, s megjegyzendő, hogy az eredeti terv szerint elül is két kisebb toronynak kellett volna lenni: s e tornyok uégyszeglet tuen, románszerü ablakok- s korlátokkal vannak építve, s csak fölsö terrassuk közepéből emelkedő kupolás tengeiyök köti a képzelete- a byzanczi ideához. S mig az esztergomi basilikán uralkodik a kupola terjedelmével, addig az egri kisebb kupola elveszti túlsúlyát a hajó és szentély hosszán, s igy a hajók túlsúlya biztosíttatik. E sajátságok a művész azon törekvésére mutatnak, melynél fogva hü akart maradni Róma építészeti irányához. Mert bár a laposas födélzet keleti, bár a homlokzat oszlopcsarnoka dóri, bár a kupolaszövedék byzanczi: de a tambouros kúp tisztán római, az oszlopszerkezeí és kupolás modor egyesítése tisztán latin s a tornyok alakításán a román szellem ihlete érzik. íme a tősgyökeres renaissance ízlés! ^ Ugyanis a középkor építészete két fö mederben fejlett: az izlam és keresztény Ízlés medrében; a keresztény építészet ismét két ágon haladt: a byzanczi és római modor ágain; a nyugati Ízlés ismét a román és gót stilt szülte. Az újkor, elvonatkozva a gót stíltől, a byzanczi és római Ízlés között foglalt álláspontot s fejlesztő ki a renaissance modort, melynek esztergomi terméke inkább kelettel, egri terméke pedig inkább nyugattal rokonszenvez^ így hát székes egyházunk valóban monumentális épület, mert rajta keresztül vitte a művész a tiszta stilt. — Azonban sajnos, hogy a barocc túlterhelésre unszoló hajlamától még nem tudott megszabadulni, mert a helyett, hogy egyszerűbb alakításban testesítette volna meg ideálját, minden modort összehordott ! van itt egyszerű, van kereszt alakú basilika modor ! van itt byzanczi kupolaszerkezet ! van keleti laposas födél ! van dór előcsarnok korinthosi oszlopokkal, van chorns alatt dór-oszlopsor ! van románszerü torony ! Csodák csodája, hogy e zig-zug, groteszk szerűen barocc modorú műben a stil egyöntetű maradt mégis ! De a fö hibák a méretekben, arányokban vannak ! Fö-fö hiba pedig: az épület alacsonysága. Főleg a mellékhajók és szentély hatnak nyomasztólag alacsony voltukkal, s vesztik el teljesen azon hatást, melyet egy ily épületuek tennie kell az áhitatos hívőre. A homlokzat, kivülröl nézve, szép és impozáns; de hátulról az épület botrányosan eltörpül, oldalt nézve pedig a sok zig-zug és czik-czak mellett is meztelen, mert a föhajóval nincsen összhangban a mellékhajó és nyomott, mert a homlokzatból mig semmi hatást sem nyerünk, addig a középsekrestyének oldalra néző homlokzatocskája törpeség a fölötte magasló hatalmas kupola alatt; a templom fara, a szentély-rész pedig teljesen törpe oldalról is. A fö hiba tehát abban rejlik, hogy az egész épület nem magasabb legalább egy vagy másfél öllel. Szép hatása a műnek: a front, mely fölött szépen emelkedik középen a kupola, s melyet ismét meghalad jobb- és balfelöl a két torony a háttérben, úgy hogy az épületet bátran nélkülözheti az első két kisebb tornyot. Kár az is, hogy benn az oszlopok a puszta földön nyugosznak, nem levés alattok piedestal. Legszebb a hatás belül a kupola alatt, hol a végtelenbe akar szárnyalni a lélek ............ Dr . MaJzke Valér. inüt 'Tűr zéb. * Érsek úr 6 exeja, nehány napi távoliét után, kö rünkbe visszaérkezett. * A vallás és közoktatási miniszter úr, Érsekünk ö exc- jának köszönetét nyilvánította, hogy a Bök Zigmondné szül. Sebe Terézia asszony által iskolai ezélokra adományozott házat, 31, 000 frtnyi költséggel, a népnevelési törvénynek megfelelöleg leányiskolává átalakítván, azt taneszközökkel gazdagon fölszerelte, tétovábbá az intézet vezetését a pauli sz. Viczéröl nevezett irgalmas nénék vezetésére bizta s a tanitónök javadalmazásának biztosítására 25,000 frtnyi alapítványt tett. * Hevesmegye évnegyedes bizottsági közgyűlése e hó 13-án fog megtartatni. — Az egri 6 kaszinó tisztikara és választmányi-tagjai folyó 1879-ik évre az alapszabályok értelmében megtartott titkos szavazás utján következőleg választattak meg: beadatott összesen 91 szavazati-ív, melyekeu, mint szabályszerűen kiállitottakon igazgatókká választattak: Csikv Sándor 87, Petravich Bertalan 79 és Szuhányi János 49 szavazattal; választmányi tagokká: Kapácsy Dezső 84, Kósa Kálmán 84, Polonkay Endre 83, Babó-
