Eger - hetilap, 1879
1879-03-27 / 13. szám
102 balján pedig családi környezetének meséje folyik, mely drámai világ fölött Toinette (Dálnokyné) vig démonként uralkodik kópésa- gával, s valahányszor a szegény Argan drámailag akar az eseményekbe markolni, mindig visszanyomják öt a küzdő pártfelek. Csak az utolsó jelenetben, midőn balostá téve magát szétfoszlik szemei előtt a káprázat — emelkedik valódi, drámailag központi magaslatra. S ép ebben az egyben nem volt csak elég erős Dál- noky úr, különben pedig az egész eléadás ritka sikerű volt, úgy a praecis rendezést és betanulást, mint a jellemzéseket és a korviszonyok bélyegeinek kiéreztetését illetőleg is. Ez eléadás sikerült kesztyüdobás vala — vajh lesz-e, ki méltólag fogja fölemelni az oda dobott keztyüt, s nem éri-e blamage azokat, kik föiidózen dik a versenyzőt!? Az est sikerében osztatlanúl osztoztak a clas- sicus mű minden értelmezői. C S IS 3ST O 3£Z. Szép Eliza. *) Messze, igen messze innen, ott, hová a fecskék télre elköltöznek, ólt egykor egy király, kinek tizenegy fia s egy Eliza nevű leánya volt. A tizenegy üú, mint miudmegannyi herczeg, mellén csillagokkal s oldalán karddal járt az iskolába; mindnyájan arany táblákra Írtak gyémánt iróveszökkel, olvasni pedig tudtak könyvből és könyv néikül; látni lehetett rajtok, hogy igazi herczegek. Eliza pedig egy tükör-tlvegböl készített kis zsámolyon ült s egy képes könyvet forgatott, mely fél királyságba került. Oh, a gyermekeknek igen jó dolguk volt, de az nem tartott úgy mindig. Atyjok, a király, második házasságra lépett egy gonosz királynővel; ez a gyermekekhez épen nem volt jó. azt már mindjárt az első napokban tapasztalhatták. A királyi gyermekek a palota udvarán „látogatósdif' játszottak, de a helyett, hogy mint máskor, kalácsot és süteményt kaptak volna, a királyné egy csészében csak homokot adott nekik s azt mondta: képzeljék úgy, mintha az kalács és sütemény volna. Egy bét múlva aztán elküldötte Elizát falura, paraszt emberekhez s nem sok idő múlva annyi sok roszakat beszélt a hercze- gekről a királynak, hogy az neraMs goudolt többé velők. — Menjetek ki a nagy világba és éljetek úgy, a hogy tudtok, — mondá a rósz királyné — repüljetek el, mint nagy, néma ma*) Andersen „Regék és mesék“ ezimíi, közelebb Mi lesz Béla fordításában megjelent füzetből. darak. De mégsem tudott egészen oly gonoszul bánni velők, mint akarta; a herczegek tizenegy szép fehér hattyúvá változtak. Sajátságos sikoltással repültek ki a palota ablakán, el messzire, kertek és erdők felett. Még kora reggel volt, midőn azon helyre értek, hol Eliza a pór kunyhójában feküdt és aludt; itt köriilrepülték a tetőt, nyújtogatták hosszú nyakaikat ide-oda s csapkodták szárnyaikat, de senki sem hullotta, vagy látta őket; felrepliltek hát ismét a levegőbe s el a széles világba; majd egy nagy sötét erdőséghez értek, mely egé- szeu a tenger partjáig nyúlt. A szegény kis Eliza a pór kunyhójában állott s egy zöld falevéllel játszott, mert más játékszere nem volt; egy lyukat ütött a falevélen s azon át a napra nézett föl; akkor úgy tetszett neki, mintha testvéreinek tiszta szemeit látná s valahányszor a meleg napsugár arczára sütött, fivéreinek csókjaira gondolt. Egyik nap mult a másik után. Ha a szél a házikó előtti nagy ró sabokrokon keresztülfujt, ezt susogta a rózsáknak: „kicsoda szebb nálatok?“ S a rózsák fejőket mozgatva mondák: „Eliza szebb.“ Ha az öreg pórnő vasárnap az ajtóban ült s énekes könyvéből olvasott, a szél elforgatta a leveleket s kérdé a könyvtől: „Kicsoda kegyesebb, mint te?“ „Eliza“, válaszolá az énekes könyv. És az tiszta igazság volr, amit, a rózsák s az énekes könyv mondtak. Mikor Eliza tizenöt éves iett, haza kellett mennie. A mint a királyné látta, hogy mily szép, nagyon boszus lett s szerette volna öt is, mint fivéreit, vad hattyúvá változtatni; de azt nem volt szabad tennie, mert a király látni akarta ieáuyát. Korán reggel lement a királyné a fürdőbe, mely márványból volt s körül mindenütt puha párnákkal és szép szőnyegekkel volt díszítve. Elővett három békát, megcsókolta azokat s mondá az egyiknek: ülj az Eliza fejére, mikor a fürdőbe lép, hogy rest és álmos legyen, mint milyen te vagy. Ülj a homlokára — mondá a másiknak — s rútitscl el öt olyanná, mint magad vagy, hogy apja ne ismerjen rá. Ülj a mellére, — sugá a harmadiknak, hogy szive romoljék meg és saját gyötrelmére legyen. Ezzel a békákat a tiszta vízbe tette, mely azonnal zöldes szint nyert. Most elöhitta Elizát, levetkeztette, parancsolá neki, hogy lépjen a fürdőbe s merüljön alá. Az egyik béka most hajain ült a másik homlokára s a harmadik mellére ; de Eliza ezt nem látszott észrevenni. Midőn felál lőtt, bárom piros mákvirág úszott a vizen ; ha ez állatok nem voltak volna mérgesek s a varázscsók nem érintette volna őket: akkor rózsákká változta* volna. De Eliza sokkal jámborabb volt, bogysem a varázslat a kívánt hatást gyakorolta volna reá. (Folyt, köv.) Felelős szerkesztő: Dr. FEKETE FERENOZ. Alulírott üzletében nagy választékban és a legjutányosabb áron kaphatók mindennemű bel- és külföldi készítményé legújabb divatéi férfi- és gyermek-kalapok következő árakon : Gyermek-kalap Piperézett gyermek-kalap Férfi kalap különböző színekben Szép férfi kalap Vízhatlan vadász-kalap Utazó finom kalap Kemény divatos kalap 1.50 2. __->_ a 'óo 3.3.50 3.— Kossuth kalap 3.50 Sima papi kalap 3.50 Fél czilinder fényes papi kalap 6.— Franezia czilinder 7.— Ruganyos czilinder 6.50 Selyem és szövet sapkák 1.20 Török fez fekete sodrott zsinórral 1.50 Gazdag választékú szövet- és szalmakalapok 1 írttól 5 fittig. Továbbá minden néven nevezendő férfi divatczikkek jutányos áron kaphatók. FRANTZ LAJOS. kalap és férfi divatczikkek üzlete Egerben, fftutczáu, uj alapítványi ház. Amiskolczi kir. trvszék, mint telekkönyvi hatóság részéről közhírré tétetik, hogy Vadászi István jvégrehaj tatónak Kovák András mint k. k. Novák József t. és t. gyámja végrehajtást szenvedő ellen lefolytatott végrehajtási ügyében a Noszvaji 229 sz. tjkvbeu At 1. rsz. a. foglalt és 100 o. é. írtra becsült ingatlanra az 1879. évi april hó -3-ik napján d. e. 9 órakor, mint első- és 1879. évi május hó 7-ik napján d. e. 9 órakor, mint második határidőben Kovaj község házánál megtartandó nyilvános árvérésen következő feltételek alatt eladatni [fog u. m.: 1-ször. Kikiáltási ár a fennebb kitett becsár. melyen alól az első árveréskor az árverésre kitűzött birtok nem fog eladatni. 2. Árverezni kívánók tartoznak az ingatlan becsárának 10%-át készpénzben, vagy óvadék- | képes papírban a kiküldött kezéhez letenni. 3-szor. j Vevő köteles a vételárt két egyenlő részletben, és pe- I dig: az első felét az árverés jogerőre emelkedésétől ! számítandó tizenöt nap alatt, a második felét ugyanazon naptól számítandó két hónap alatt, minden egyes vctelári részlet után a birtokbalépés napjától számítandó 6“ o kamatokkal együtt, ezen kir. törvényszék telekkönyvi osztályánál előre kieszközölt utalvány alapján a niiskol- ezi m. kir. adó-, -mint bírói letéti pénztárnál lefizetni. A bánatpénz az utolsó részletbe fog beszámíttatni. 4-szer. Vevő köteles az épületeket a birtokba lépés napjával tűzkár ellen biztosítani. 5-ször. Az árveres jogerőre emelkedésekor vevő a megvett ingatlan birtokába lép. ennélfogva a megvett ingatlan haszna és terhei ez időtől őt illetik. 6-szor. A tulajdonjog bekebelezése csak a vételár és kamatainak teljes befizetése után fog vevő javára hivatalból eszközöltetni. Az átruházási költségek vevőt terhelik. 7-szer. Amennyiben vevő az árverési fel- tetélek bármelyikének eleget nem tenne, a megvett ingatlan az érdekelt felek bármelyikének kérelmére, a prts. 459. §-a értelmében vevő veszélyére és költségére, bánatpénzének elvesztése mellett, újabb árverés alá bocsáttatni, és csupán egy határidőnek kitűzése mellett az előbbi becsáron alul is eladatni fog. Kelt a miskolczi kir. törvényszéknél, 1879. évi febr. hó 25-ik napján. (52) 3-3 ‘ SZÜGYÉNYI, elnök. 1679 db. egy nyílású tenyész-juk még pedig 45 drb. kos, 489 „ anyajuh báránynyal, 228 „ két éves jerke, 178 „ egy éves jerke, 400 „ öreg ürü. 188 „ két éves ürü. 151 „ egy éves ürü. Megláthatok az alulirt lakhelyén. ó Ka?án. u. p. és vasúti állomás Vad na. (58) 2-2 Syposs Kálmán.
