Eger - hetilap, 1878

1878-03-07 / 10. szám

XVII. ér-folyam.

10. szám.

1878. március 7-éu.

Előfizetési dij:

Egész ívre . 5 frt — kr.

Félévre. . . 2 „ 50 „

Negyed évre .1 „ 30 „ Egy hónapra. — 45 ,,

Egyes saám . — 12 „

EGER.

Hirdetésekért

minden 3 hasábzott petit sorhely után 6, bélyegadó fejében minden hirdetéstöt 30, nyilttórben egy petit sorhelyért 15 kr fizettetik.

Politikai s vegyes tartalmi! hetilap, megjelenik minden csütörtökön.

Kiadó-llivalal: a lyceumi nyomda. Előfizetéseket elfogad : a szerkesztőség (Széchenyi-utca zsebközben 24. sz.) és Szolcsányi Gy. könyvkereskedése Alapítványi uj ház a lyeemn átellenében) s minden kir. postahivatal. Hivatalos hirdetésekért előre fizetendő: egyszeri közzétételért 1 frt 80 kr.

Brutus! alszol?

Sokat csalódtunk már 1867 óta. Csalódtak azok, kik m i n- deat vártak az alkotmányosságtól, de azok is, kik reméllették, hogy bárha lassan, de mégis kibontakozhatunk bajainkból. S most, 10 évi tapasztalás után talán épen azok a kevésbbé elégedettek, kik a dolgokat száraz, prózai eredményükben hidegen tekintik s nincs szükségük a túlzók frázisaira, hogy kitörjenek.

Legjobb, legtiszteltebb embereink le vannak járva. S a mi tán a legszomorúbb, a mit 1848-ban oly bűvös szernek hirdettek, a Parlamentarismus, rövid idő alatt nagyon is kimutatta gyöngéit; s akik azelőtt az absolutismus corruptiójáról beszéltünk, beleszo- kuuk abba a gondolatba, bogy a Parlamentarismus is csak olyan kormányforma mint a többi; sőt könnyen hiszszük el, a mi való is, hogy egy ember a hatalom élén soha sem tehet annyi roszat, mint sok ember, ha részes a hatalomban, és ez a sok ember érdekelve van abban, hogy együtt bírják azt. *)

Szomorú jel, s nem egy helyről halljuk, hogy a meggyőződések kora lejárt. S vájjon nagyrészt, a tényekre mutatva, nem látszik-e az valónak? Bizonyos, hogy pártviszonyaink 1867 óta nem kevéssé hatottak a szilárdabb meggyőződések gyengítésére. A volt Deák-pártot ostromló balközép, a balközép falovát várába fogadott Deákpárt, a tűz és viz baráti csókjából alakult, sistergő szabadelvű párt, az ennek kebelében pihegett s végre is maró dissiden- sek — nem odahatottak-e, hogy manap nincs érzékünk az iránt, hogy mit is kellene tennünk; hogy fatalismus üli a lelkeket; s ne adj’ Isten, hogy valamely nagyobb politikai vívmányunk támad- tassék meg, mert talán azt is — elolvasnék s hozzá debacchál- nánk, semmit sem tevén.

S az országos dolgok iránti eme fásultság, a megingatott meggyőződésekből származó eszmezavar lassanként áthatja a vidéket is. Hol azelőtt prononcirozott pártok, célzatos törekvések voltak, s mindenki tudta, hányadán van ? most oly ziláltság, tájékozatlanság állott be, melyben csak a zavarosban halászni szeretőknek telhetik kedvök. Ily körülmények közt csak a szélsőségnek van kilátása sükerre s annál nagyobbra, mennél jobban tudja a birkabört farkastestéhez idomítani.

Magának Egernek s megyénknek viszonyai is ily sajnos jelenségekre mutatnak. Tudjuk, hogy 1865 óta Egerben 10 éven át a szélső bal volt többségben. Ennek ellene működött ugyan a Deák-párt, de talán kimondhatjuk, hogy nem annyira számbeli kisebbségének, mint inkább a párton belüli viszonyoknak eredménye lett a nagy küzdelmek dacára is bekövetkezett többszöri leve- retés. Mikor A. lépett fel, már B., mert nem ö lett felléptetve, ha nyíltan nem is működött ellene, legalább passive viselte magát, s a bukás meglett. Felléptették C-t, akkor meg A. és B. ezért meg azért, zokon vette, a mi bizonyára nem erősítette a pártot.

így voltak a dolgok, midőn az átalános kedvetlenség után

*) A t. cikkírónak a parlamentarismusra vonatkozó szigorú Ítéletét nem osztjuk. Szerk.

közénk ütött a fusio és confusio. Azt meg kell ugyan adni, hogy a volt Deákpárt, a belsejében dúló bajok dacára is lassanként oly állást foglalt el, hogy már-már világos volt a szélsők előtt a bukás a bekövetkező alkalommal.

Mikor a volt Deákpárt Tisza kormányra jutása után szabadelvű nevet vett fel, egyszerre csak azon vette észre magát, hogy a minek itt eddig nyoma sem volt, Egerben balközépi párt is létezett, mely ugyan eddig a szélsőkkel tartott, de már velők, úgy látszik, nem birta tovább a dolgot, vagy mert a sülyedö hajó ké nyelmetlen kezdett lenni, — s mely most fusionalni akart.

Mit volt mit tenni, ezek is belejöttek az uj szabadelvű pártba^ s igy megerősödve történt, — de nem annyira pártszempoutból, hanem inkább azért, mert az Egerrel versenyző város, a megyeszékhely kérdésének feljövetele idején, nagy befolyású matador által képviseltette magát — igy történt, hogy ezen kérdésre való tekintettel, Egernek szabadelvű, s nem szélső ba! képviselője lett.

A mi kérdésünk most el van döntve. De hogy nálunk őszinte pártalakulás nem történt a fusio alkalmával, hanem csak valami mixtum compositum ad hoc, azt illustrálják azóta való pártviszonyaink.

Avagy nem különös volt az, hogy a kit oly nagy többséggel választottak meg képviselöjöknek, azt, mint elnökét e mellett, saját pártja cserben hagyta egy kisebbrendü választásnál, a hol pedig a pártnak tekintélyes képviseletre volt volna szüksége?

Nem különös-e, mikor fontos, a pártot erősíteni, az öntudatot fejleszteni hivatott kérdések, megvitattatván, — az utolsó percben nyilt kérdéseknek hagyattak, s az eredmény azután olyan lett, mely nem tetszett ?

Mire mutat ez ? Arra, hogy a mi u. n. szabadelvű pártunkban oly elemek vannak, melyek együvé nem férnek, hogy itt tn- lajdonképen egy kis ostracismusra volna szükség; hogy a mi szabadelvű pártunk most olyan, mint a két különböző irányban feszülő darabból csinált szerszám, alkalmazva szétbomlik.

Nálunk a szabadelvű párt a nemrég lezajlott választásoknál nem szerepelt. Kimondták (és kik! ?) hogy nincs párt; pedig voltak személyes pártok, látszólagosan elv nélkül.

Nem rósz számítás volt az, az egyidöre háttéibe szorult párt részéről, hogy a pártszinezetnek egyidöre letevése által zavarba hozta az embereket, a jövendő tájékozást megnehezítette, — hogy igy azután adott alkalommal a divide et vinces — elvet a maga előnyére kizsákmányolhassa.

S a kik a pártszinezet utánarebegett félretevésével oly sokféle juhot hoztak aklukba, vigyázzanak, nehogy épen azok, kiket oly biztos őrizetben hisznek a fedél alatt, a dulakodás percében

egyszerre csak megugorjanak.

A miért I860 óta .10 éven át küzdöttünk, érdemes volt-e egy importált, színtelen, mindenkinek jó kedvében járó, mindenkit megnyerni hivő politika kedvéért eldobni? erre feleljenek, kik — a múltat s jelent ismerik.

Mondják: most nincs párt, hová menjünk ? Hogyan lesz-