Eger - hetilap, 1878
1878-12-26 / 52. szám
XV If. óY-foiyam. 52. szám 1878. dcezcmber 26-án Hirdetésekért minden 3 hasábzott petii sorhely után 6, bélyegadó fejében minden hirdetéstől 30, nyilttérben egy petit sorhelyért 15 kr fizet étik. Politikai s vegyes tartalmú hetiiap, megjelenik minden csütörtökön. Kiadó-llivatal: a iycenmi Dyomda. Előfizetéseket elfogad: a szerkesztőség (sóház-utcza Mózer-féle ház) és Szolcsdnyi Gy. könyvkereskedése (Alapítványi uj ház a lyceum átellenében) s minden kir. postahivatal. Hivatalos hirdetésekért előre fizetendő: egyszeri közzétételért 1 frt 30 kr. Előfizetési dij: Egész évre . 5 frt — kr Félévre. . . o 50 n Negyed évre . ! 30 Egy hónapra. — 45 r> Egyesszára . — 12 Előfizetési felhívás Lapunk a jövő évvel tizennyolczadik évfolyamába lép. Sok lap született e hosszú időszak alatt sok pedig, nem bírván a lapkiadással járó nehézségekkel megküzdeni, elbukott. Hogy lapunk az utóbbiak sorsában nem osztozott, ezt legyen szabad részünkre kedvezően magyarázni, s annak jeleűl tekinteni, hogy lapunk városunkban s vidékén szükséget pótol. Igyekezni fogunk a lapunk iránt eddig mutatkozott részvétet nemcsak megérdemelni, hanem, tartalmát mennél érdekesebb- és változatosabbá tevén, tömegesebb pártolását is kivívni. Ebbéli törekvésünk mellett tanúskodik, hogy lapunk, újévtől kezdve, czélszerűbb beosztással s több rovattal fog megjelenni, hogy mindenki megtalálhassa benne kedvelt olvasmányát. Lapunk ára a régi marad; s minthogy annak csekélysége mindenkire nézve lehetővé teszi, hogynehány forintért az egész éven át a politikai és társadalmi kérdések- s tudományos mozgalmakról, valamint városunk s vidéke napi eseményeiről pontos értesítést nyerjen s azonfelül, tárcza- és ezentúl csarnokrovatainkban, a mulattató időtöltésre is anyagot találjon, bizalommal számolunk a t. közönség további támogatására. Dr. Fekete Ferencz. felelős szerkesztő. Előfizetési föltételek: Egész évre 5 frt — kr. Félévre . . , . 2 „ 50 ,. Évnegyedre . . . 1 „ 30 „ Egy hóra . . . — 45 ,. T. gyűjtőinknek minden 5 előfizető után egy tisztelet- példánynyal kedveskedünk. Az előfizetési pénzeket kérjük a szerkesztőséghez, vagy az alólirt kiadó-hivatalhoz, vidékről legczélszerübben pos- ta-utalványnyal, mennél előbb beküldeni. A kiadó-hivatal. (Lyceumi könyvnyomda.) Karácson ünnepén. Eger, deczember 25. 1878. 2000 éve telik le nem sokára annak, hogy amaz örvendetes Hosanna: „Dicsőség menyben az Istennek, békeség földön az embernek“ az angyalok ajkáról elhangzott, azon időben, midőn a pogány ó-kor dicső polgárerénye sírba szállt volt, s a megváltás után epekedö emberiségnek keleten a reménység lij világa hasadt. 2000 év után is hangzik még folyvást a népek millióinak ajkairól ez örvendetes „Hosanna“ — azonban az ország, melyet Jézus maga előtt képzelt, az ,Istennek országa1 máig sem jött el, s talán ezredévek múlva sem fog eljönni az idő, midőn az isteni mesternek a legtisztább humanismust bizonyító igéit az emberiség nagy tömege megfogja érteni. — A szeretet alapvonásáé humanismusnak, sime mit látunk az emberek közt? GyUlölséget, mely gyilkoló fegyvert szolgáltat kezébe, hogy embertársát erdei vadként megsemmisítse! — Békét hirdettek az angyalok Krisztus születésekor és mai nap a baditárogató harsona hangja s a gyilkoló ágyúk bömbölő mora a tartja rettegésben a népek millióit! S honnan mindemez inbuma- nismus korunkban? Mert a kereszténység világpolgárositó magasztos eszméi még nem vertek mai napig sem gyökeret az emberi szivekben, annak nemesítő szelleme a kebleket nem hatotta át. — A mely irányban e szellem befolyást nyer a gondolkozás-és cselekvésben, ugyanazon arányban lesznek érezhetőkké e szellem áldásteli következményei, és ha majd az általános keresztény testvériségi érzet áthatja a sziveket, mely ma a vihar lángját gyújtja meg ott, honnan csak a szeretet lángjának kellene az ég felé emelkednie, - akkor — akkor fog az angyalok békességet zengő éneke nemcsak az ajkakon, de a szivek legmélyén is meg- zendülni. Minekünk tehát, kik a sokat zaklatott emberi kebel ez isteni békéjéért epedüuk, a Világmegváltó eljövetele emlékünnepén csak egy óhajtásunk lehet: Vajha az angyali szózat „Dicsőség mennyben az Istennek, békesség földön az embernek“ áthatná az emberiség szivét, hogy nemsokára a nyomorral küzdő s önmagával tehetetlen világ e nyomorok megszűntét s egy boldogabb korszak eljöttét ünnepelhesse kevesebb búval s nagyobb s igazibb örömmel a szivekben, mint ma! —e—t. A romlott Ízlés. Minapi czikkünkben valódi érdemet a közművelődés körül csak azon olvasmányoknak tulaj donitottunk, melyek a népben az oktató anyagután való szükségletet képesek éreztetni; de hozzá tettük, hogy az ez irányú törekvéseknek nem csekély akadályok állanák útjában, melyeket azonban elhárítani lehat és kell. Ilyen akadályul tekintjük a szellemi elkülönözöttséget, ellsz igetelt séget. Az, aki a poharak csengése között szereti üres — néha meg nemüres — idejét eltölteni, nem igen fogja elhinni a mit mondunk ; csakhogy mi azt a szellemi elkülönözöttséget nem úgy fogjuk fel, a hogyan ö; mert borozó s söröző kompániákra ugyan a napnak minden szakában akadunk, melyek sokszor a lengyel országgyűlés hasonlítanak, oly élénk ott az eszmecsere; de hogy ezek a közművelődésnek csak némiképen is javára volnának, azt kereken tagadjuk ; habár éppen itt kínálkozik bö alkalom mindenkinek, ki az általános felvilágosodás, a gondolkodás és ízlés nemesítése érdekében valamit tenni akar, a jótékony közreműködésre. Mindenki tapasztalhatta, hogy ezek a szószátyár hírmondók és élcztelen elmónezek mily hamar figyelmes hallgatókká lesznek, ha valaki — természetesen, a ki ért bozzá — a beszédet tapintatosau valamely tanulságos tárgyra tudja fordítani. Eleinte csak a legközelebb ülök lesznek figyelmesekké, elejtik beszédök fonalát s hallgatnak, s így megy ez tovább, mig csak valamennyi oda nem fordítja a fülét. Ezt különösen népünknél tapasztalhatjuk; mi azt látszik bizonyítani, hogy szívesen abban hagyja fecsegéseit a szomszéd meg a komáról, a háború- és a békéről, ha van valaki, ki figyelmét tartalmasabb tárgyra tudja irányozni. Ezen az úton tehát a hasznos ismeretek, a helyes felfogás és nemesobb Ízlés elterjedését közvetíteni nem éppen nehéz feladat; de sokkal nehezebb, ha könyvek és folyóiratok útján akar
