Eger - hetilap, 1878
1878-12-19 / 51. szám
402 Értesítés, az egri ügyvédi kamara f. hó 8-án tartott rendk. közgyűléséről. I.A közgyűlés tárgya volt: A dijszabályzat megállapítása. Ezen lehetőleg lészletes díjszabás főbb vonásai a következők: 1) Az ügyvédet munkálatai- s eljárásáért (kiadásain kívül) a dijak: a) munkadij, b) irásdij, c) uapdij, d) távozási dij és e) fuvardíj czi- mén illetik. 2) A díjszabásba fel nem vett keresetek, valamint átalában a periratok, jegyzőkönyvi perbeszédek, felebbvitelek, vagy kereskedelmi s telekkönyvi és egyéb ügyekben az érdemleges tárgyalások a teljesített, munkálat alapossága és terjedelme szerint a biró belátásához képest, a dijszabályzat figyelembe vételével számítandók fel és állapifandók meg. — 3) A dijszabályzat fokozatának meghatározására nézve irányadó az iigy összege s ha ez nem pénzösszeg, az értékfokozatot a bíróság dönti el, ha pedig az érték megközeliíö;eg sem deríthető ki, úgy az előbbi pontban foglalt szabály alkalmazandó. — 4) A mely eljárásnál az ügyvédet a ügyv. rendt. 15-§ a értelmében ügyvédjelölt helyettesíti, ott a munka s napdijnak csak fele számítható fel. E szabály alól a fuvar-, távozási- és irásdijak, valamint az 1 frtot túl nem haladó bármely dijak kivétetnek. 5) A példányok s mellékleteinek Írásáért vagy egyéb másolatokért laponkint 20 kr állapítandó meg. 6) Szóbelileg kérendő végrehajtásnál az ítélet vagy egyezség másolatáért példányonként 50 kr állapítandó meg. Ezen általános szabályokat, a díjosztály követi. Az első osztály részletezi a kereseteket és kérvényeket, továbbá a beadványokat és tárgyalásokat, melyek a per folyamában vagy a per mellék kérdéseiben vagy perenkivüü eljárásban merülnek fel. — Ezeknek munkadija — a keresetek és kérvényeknél a tényvázlat felvételével, értekezésekkel, fogalmazással és felszereléssel együtt — az gri kir. tvszék által a váltó ügyekre időközben megállapított dijára bás tételei szerint a következő: 1 írttól 50 írtig bezárólag 3 frt 50 „ 100 „ » ő n 100 „ 300 „ n 6 „ 300 „ 500 „ 31 8 „ 500 „ 1000 „ n 10 „ 1000 „ 2000 „ n 15 „ 2000 írton felül minden további 1000 frt után 3 írttal több, 10,000 írton túl pedig esetről esetre a bíróság belátása szerint állapíttatnak meg, azonban végrehajtási kérvényeknél a dijak összege 50 frtot meg nem haladhat. — A második osztályba tartoznak : 1) a pertári halasztás és pedig minden egyes periratnál a törvény által engedett igénybevétel és ezt követő két kölcsönös halasztás esetében a) ba ügyvéd jelenik meg 2 frt, b) ha ügyvédjelölt 1 frt. Az itt érintett halasztásokon túl több halasztás nem dijazta- tik. — 2) A perfelvétel-,jkönyvi nalasztás-, ítélet-hirdetés- és eskütételnél való megjelenés, szakértők kinevezése s más hasonló tárgyalás 3 5 frt. — 3) Egyéb kisebbszerü beadványok (melyek a díjszabásban felsorolva vannak) 1 írttól 50 írtig 2 frt. 50 200 „ 3 „ 200 „ 500 „ 5 „ 500 frtou felül 8 „ A harmadik osztályba 1) a napdij tartozik. — Napdijban az egri kir. tvszék által kiadott, fentérintett dijszabásoan foglalt tételek állapíttattak meg és pedig a) egész napra 8 frt; b) félnapra (tekintet nélkül az órák számára) <1—200 írtig ...........3 frt. 2 00 írton felül.............5 frt. 2 ) A távozási dij és pedig Sz. György naptól Sz. Mihály napig naponkint4 frt. Sz. — Mihály naptól Sz. Györgyig naponkint 5 frt. — 3) A fuvarbér a kir. törvszékek elnökei által a bírósági végrehajtók részére kiadott dijszabályzat szerint áilapitandók meg. Végül a negyedik osztályba az egri kir. törvszék által a váltóügyekre megállapitottt díjszabás vétetett fel. — Ezen dijszabályzat elfogadás végett a kamara területén levő kir. törvszékekhez tétetik át. (Megjegyezteiík, hogy e díjszabás úgy a törvényszék, mint a járásbíróság előtti ügyekre vonatkozik.) A díjszabásba fel nem vehető dijak és költségekre vonatkozó indítvány vissza vonatott. II. A bagatell-törvényre vonatkozó indítvány egyhangúlag elfogadtatott s az igazságügyminiszter úr felkéretik, hogy ezen törvényezikk hatályon kívül tétele iránt törvényjavaslatot adjon be a képviselöbázhoz. Addig is mig ez megtörténnék ezen törvényezikk némely szakaszainak módosítása ajánitatik. Az erről szóló felirat pártolás végett az összes ügyvédi kamaráknak megküldetni határoztatott. Ezen felterjesztés különösen hangsúlyozza, bogy a bagatell törvény behozatala által elérni óhajtott czél meg sem bözelittetett-«fTÁRCZA. §sVisszatértem. * . Visszatértem hozzád a gyönyörű tájra Hol ifjúi korom szép napjait éltem, A múltat feledve, a jövőt nem várva, Egy virágos kerthez hasonlított éltem. Visszatértem hozzád, kedves rónatájam! Csak ide vonzott még egyedüli vágyam, Hol öledben várom Eljövő halálom’. Víg, mosolygó aiczod szépségekben gazdag; Feltalálom rajta régi ékességed, En: csak voltam ifjú, de te most is az vagy. Aki egyszer látott, megismer az téged. Eszembe jut nálad eltűnt ifjúságom : Tarka szárnyú lepke, nyíló rózsaszálon. . . . Már én csak itt várom Eljövő halálom’. Hogy tőled elváltam: ez legnagyobb vétkem. X)e tudod, hogy sírva távoztam el tőled. — — Nem találtam enyhet a hegyes vidéken: Mostohának leltem én a szülőföldet. Mostoháin lett, mintha soh’se’ látott volna, Ellökött magától, rám nagy átkot szórva. Hozzád jöttem, s várom Eljövő halálom’. Maradj, szülőföldem, maradj tőlem messze! Csak keserű gunynyal találkoztam nálad. — Itt az ég, a föld, úgy ölelkeznek össze Mint ikergyermeke az édes anyának. Nálad a magas tölgy a bokrot lenézi . , . . Itt nincs aki magát magasabbnak érzi. Én már csak itt várom Eljövő halálom’. Nem pusztult el még a pásztorok tanyája, Egyszerűségében most is még a régi; Födéllel a nádas mindig megkínálja, Ha azt a goromba fergeteg megtépi. — Távol a tanyától kolompol a csorda, Hangját a lágy szellő ringatva széthordja. Ide is, hol várom Eljövő halálom’. Visszatértem hozzád elhagyatott árván . . . Kit társamúl adtál, elvesztettem régen; Nálad nélkül, tőle örökre megválván: Napfényt se’ láttam már ragyogni az égen. De tenálad, a kis, zöldellö gyephalmon, Mintha jelen volna, még szavát is hallom . . így nyugodtan várom Eljövő halálom'. Karjaid közt látom, ott alszik, ott ébred Kedves délibábod, a puszták tündére.
